Juszt László: Demeter Szilárd a magyar irodalmi élet Bogár Jánosa,(az utolsó (?) magyar hóhér)

Demeter Szilárd a magyar irodalmi élet Bogár Jánosa,(az utolsó (?) magyar hóhér), a gitár kesztyűs fenoménja, a széppróza napja, azaz Jókai Mór születésnapja apropóján adott interjút. Úgy vélte, “levált a magyar valóságról a prózairodalom”.

 

Hozzáfűzte: “Márai és Szabó Magda azért jó, mert alázattal írtak”.

 

Ajjjaj! Baj van a rendszerben! Félresiklott a toll. Olvastad te Márait? Tudod te miket “firkált” össze? Figyelj csak!

 

“Horthy, mindent összevetve, teljesen műveletlen ember volt, – amit sliff-nek neveznek, az megvolt benne, de máskülönben semmi. Gyilkosok és kalandorok vették körül (Héjjas, Gömbös), ő maga karrieréhes, kalandor dzsentri volt.”

 

“A haza végzet, nem pedig trükk és mutatványszám. S a hazafiasság a legszemérmesebb magatartás, olyasféle kötés és parancs, melynek mutogatásával nem szabad tapsokat aratni. De hányan és milyen lehetetlen alkalmak ürügyén élnek ebből a trükkösített, fröccsös hazafiasságból – élnek és éltek, mert ez a legbiztosabb mutatványszám mindenféle pódiumon.”

 

“Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…
A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…
Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
És leöntik vitriollal a szépet.

Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.”

 

Ez neked a jó! Mi történt Öcsisajt, elromlott az iránytűd? Vigyázz, mert a Csuti Szarka mindjárt pofán vág.

 

És még egy megjegyzés. Honnan veszed azt D.Sz., hogy “levált a magyar valóságról a prózairodalom”? Három zseni három mondata cáfolja az olvasatlan primitívségedet:
Spíró:
“Amit az Emberi Jogok Nyilatkozata óta nagy nehezen felépítettek az eleink, a XX. században is szépen rombolgatták, most pedig végleg lerombolhatják. Aki túléli, tapasztalni fogja, milyen a technikailag fejlett középkor.”

 

Nádas:
“A nemzet kultúrája nem lehet senkinek a személyes tulajdona, hanem közös tulajdon. Rontani, rombolni, pusztítani lehet, de építeni csak olyan állam képes, amelynek polgárai szabadon beszélik meg egymás között, hogy mit helyes és mit helytelen gondolniuk és cselekedniök, s a versmértéket nem a süket önkény, hanem az én hallásom szabja meg. Ahol az én, te, ő, mi, ti, ők rendje egyszerre, de nem egymás ellenében uralkodik.”
Esterházy:
“Ha én főnök lennék, bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá.”

 

szerző. Juszt László