Juszt László: Ezek dilettánsak?

Hallgatom a Müller Cecilia által közzétett borzalmas adatokat, a napi többezer új fertőzöttről, a több mint napi 250 elhunytról, majd egy perccel később ugyanazon a képernyőn a miniszterelnök. S mintha nem ugyanarról az országról beszélnének!…
A miniszterelnök viruló optimizmussal adja elő, hogy “ha 2 és fél millióan megkapják húsvét utánra az első oltást, az már olyan védettséget nyújt, hogy kezdődhet az óvatos nyitás”.
Hozzáteszi extra gyorsasággal és soron kívül oltják be – ezt kérték hónapok óta, de nem hallgattak rájuk – a pedagógusokat, hogy az érettségik rendben lebonyolódjanak.
Tegyük félre a szomszéd országok híreit, akik még szigorúbban zárnak, mert ők nyilván nem értenek úgy hozzá, mint a Kárpát Medence Hőse.
Gondoljunk csak arra, hogy minden orvos szerint legalább két hét kell a második – és nem az első!!! – oltás után, hogy valamiféle védettség kialakuljon. És ez sem garancia… Ez pedig azt jelenti, hogy azzal az egy oltással a pedagógusokat és persze a gyerekeket teszi ki iszonyatos kockázatnak.
De miért ez a “hurráoptimizmus”, hogy nyár elejére már minden ok lesz, visszatérhet az élet a normál kerékvágásba? Miért hiszi, hogy parancsszavára a vírus is meghátrál? Mi ez az őrületes ön- és közszuggerálás?
Ha egy kicsit figyelünk, már ezekre a kérdésekre is elhangzott a válasz. Megint a főúri hobbi… Eldugva ugyan, de már megjelent az elképzelés: akinek lesz oltási bizonyítványa, az mehet az EB meccsekre. Arról persze nem hajlandó tudomást venni, hogy a beoltottak is lehetnek hordozók, tehát a meccsről haza, a munkahelyükre és bárhova elvihetik a vírust. Mindegy. Ez nem számít! Csak az a fontos, hogy mindenki – akinek saját hazájában nem nyitják meg a stadiont – idejöjjön focizni. Ez az ötlet már ősszel is bevált. De mi lesz, ha most is rendesen meglöki majd a halotti statisztikát? Akkor se tér észhez?

 

 

szerző. Juszt László