Kedves magyar emberek! Mi a [email protected] vártok? Orbán kihasználva a teljhatalmat alaptörvényt és választási törvényt módosít, hogy örökre kormányon maradjon!

23:59-kor nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a törvénymódosítást, amely több helyen is átírná a választási törvényt.

A legfontosabb módosításnak az tűnik, amelyben jóval nehezebbé teszik a pártoknak a listaállítást. A szövegben ez szerepel:

(1) Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.

Korábban csak 27 egyéni választókerületben kellett jelölteket indítani a pártlistához. Ez több dolgot is jelent: a pártlistát állító pártok jóval több állami támogatáshoz jutnak, mint azok, akik nem állítanak listát.

A támogatásokról ez szerepel a szövegben:

(1) Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi
költségvetésből az 5. § szerinti összeg
a) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötven,
b) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,
c) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden
egyéni választókerületben jelöltet állított.

Így jóval nehezebb lesz külön listát állítani az ellenzéki pártoknak, ha támogatáshoz is szeretnének jutni, de közben egyetlen körzetben csak egyetlen jelöltet szeretnének a Fidesszel szemben elindítani.

Az indoklás szerint a szigorításra azért van szükség, hogy a valós támogatottság nélküli törpepártok ne állíthassanak országos listát a támogatásokért.

Szerepel még a szövegben az is, hogy nem indulhat el megyei listán az, aki polgármesterjelöltként is elindul.

És a másik:

Alaptörvénybe teszi a kormány, hogy az apa férfi, az anya nő, de a törvénytervezet definiálja a közpénz fogalmát is.

Az Alaptörvény módosításáról nyújtott be törvénytervezetet a kormány kedd este, a veszélyhelyzeti törvény megszavazása után. A parlament honlapján elérhető tervezet két módosítást is tartalmaz a családfelfogást, gyermeknevelést illetően.

 

 

Egyfelől belekerülne az Alaptörvénybe, hogy “Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” Illetve az, hogy

“az anya nő, az apa férfi.”

Az indoklás szerint “a nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatok – melyek a férfi és női nem teremtettsége iránt ébreszt kétségeket – azonban veszélyeztetik a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. Ahhoz, hogy garantálható legyen a gyermekeknek ez a külön nevesített joga, biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelyet az államnak a rendelkezésére álló összes eszközzel meg kell védenie. A születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek.”

A törvényt az igazságügyi miniszter, Varga Judit is magyarázta.

 

 

A módosítás szövegét elolvasva úgy tűnik, hogy hiába lehet ez az a szövegrész, ami majd nagy vitákat vált ki, és mindenki megmutathatja, hogy mit gondol az ideológiákról, eközben egy olyan része is lesz az alkotmánymódosításnak, amely sok közpénzt érint.

A módosításban ugyanis van egy olyan pont:

“A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.”

Közvetlen ez után pedig az áll:

„Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”

Vagyis az alkotmánymódosítással kötelezik a parlamentet arra, hogy törvényt alkosson a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, amelyek utána megkaphatnának közpénzt, amely ezzel elveszíti közpénz jellegét, hiszen már nem az államé, hanem az alapítványé. És mivel ezt kétharmados törvénybe vésnék, egy egyszerű kormányváltással nem lehetne eltörölni.

A hadiállapot, mint a különleges jogrend része

Az Alaptörvény módosításával a kormány a “különleges jogrend” részeként, önállóan sorolja fel a hadiállapotot (a szükségállapot és a veszélyhelyzet mellett), ez egy új elem. Hadiállapotot az Országgyűlés a többi között háborús helyzet, külső fegyveres támadás vagy szövetségi kötelezettség miatt hirdethet ki, amihez kétharmados többségre van szükség. Ilyenkor bármely nagykorút be lehet hívni katonai szolgálatra. Erre eddig is lehetőséget adott az Alaptörvény, csak “rendkívüli jogrend” idején.

A kormány egyszerűsítene a felsoroláson, így az eddig hat helyett az előbb említett három kategória lenne önállóan felsorolva a különleges jogrend részeként.

Az Alaptörvény módosításának paragrafusai eltérő hatállyal lépnének életbe, a hadiállapotra, illetve a különleges jogrendre vonatkozó változás például csak 2023-ban. Erre a csúszásra a kormány nem ad semmilyen magyarázatot. Ami biztos: a Fidesznek ebben a pillanatban még kétharmada van, 2022-ben viszont országgyűlési választás lesz. Az is lehet, hogy a Fidesz biztosítja be magát arra az esetre, ha bukna a kétharmad.