Keményen nekimentek a lengyelek Orbán szánalmas faji dumája miatt

Lengyelország szerepe kulcsfontosságú lett a NATO-n belül, a varsói kormányzat pedig már nem először kritizálta a megengedőbb budapesti politikát.

Az orosz–ukrán háború előrehaladtával Lengyelország kiemelten fontos NATO-tagállammá válik – írja az al-Dzsazíra.

A közép-európai ország határozottan Kijev oldalán áll, amiben szerepet játszik az, hogy a kalinyingrádi orosz exklávéval, Belarusszal, valamint Ukrajnával is közös határa van.

Az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és a balti államokkal közösen a lengyel kormányzat a keményvonalas szankciók híve Oroszországgal szemben.

Mivel Lengyelország a kalinyingrádi területtel határos, egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy ez a földrajzi helyzet mit fog eredményezni, miközben Oroszország folytatja agresszív kísérleteit szuverenitásának kiterjesztésére

– mondta Theodore Karasik, a Jamestown Alapítvány orosz és közel-keleti ügyekért felelős munkatársa az al-Dzsazírának.

Kalinyingrád, ez a kis orosz exklávé júniusban keltette föl a nemzetközi közösség figyelmét, amikor a szomszédos Litvánia megtiltotta a szankcionált javak odaszállítását országa területén keresztül.

Oroszország kemény válaszlépéseket ígért.

Lengyelország már az ukrajnai háború előtt is fokozott biztonsági garanciákat kért a NATO-tól, hiszen a katonai szövetségnek a Suwalki-folyosó lehetne az Achilles-sarka egy közvetlen konfliktus esetén.

A Suwalki-folyosó a Lengyelország és Litvánia közötti, viszonylag rövid határszakaszt jelenti, amely elválasztja a kalinyingrádi területet Belarusztól.

Katonai szakértők szerint ez azért sebezhető pontja NATO-nak, mert

egy közvetlen konfliktus esetén a Belaruszból és Kalinyingrádból meginduló orosz csapatok nagyon gyorsan lezárhatják ezt a határszakaszt, és elvághatják a teljes Baltikumot Európa többi részétől.

2018-ban Varsó fölvetette egy amerikai–lengyel katonai bázis kialakításának tervét Lengyelország területén, azonban Donald Trump akkori elnök elvetette az ötletet, mert szerinte az provokálta volna Oroszországot. Annak ellenére is, hogy a lengyel javaslat szerint a bázist Trump erődnek (Fort Trump) nevezték volna el.

Az európai biztonsági stratégiát azonban teljesen újra kellett gondolni a február 24-i orosz invázió óta.

A júniusi NATO-csúcson Washington bejelentette, hogy létrehozná az Egyesült Államok 5. hadseregének főhadiszállását Lengyelországban.

Lengyelország új imperialista hatalomként tekint Oroszországra, a 2014-es krími annexió óta pedig attól tart, hogy ez átformálhatja az oroszok Kelet-Közép-Európával kapcsolatos politikáját is.

Lengyelország már 15 évvel a Krím bekebelezése előtt csatlakozott a NATO-hoz, azonban továbbra is közvetlen biztonsági kockázatként tekint Oroszországra.

Ennek oka, hogy az oroszok nagyon sokszor támadták meg és foglalták el Lengyelországot, amely a Kárpátok hegyvonulataitól északra átjáróházként szolgált az orosz birodalmi ambíciók egyik célja, a keletnémet területek felé.

Lengyelország támogat minden Oroszország-ellenes szankciót, és arra biztat minden uniós és NATO-tagállamot, hogy nyújtsanak katonai segítséget Kijevnek.

Más európai államok, különösen Magyarország azonban megengedőbb hangnemben beszél a témáról.

Az al-Dzsazíra itt megemlíti, hogy a lengyel–magyar kapcsolatok történelmi okok miatt is meglehetősen szorosak a középkorig és a reneszánszig visszamenőleg, amikor több lengyel király is magyar származású volt.

Békeidőkben a visegrádi együttműködés is jól funkcionált, a magyar–lengyel kormányközi kapcsolatok pedig kiválók voltak.

Matthew Bryza volt azerbajdzsáni USA-nagykövet szerint az ukrajnai háború azonban fokozta a nézeteltéréseket, mert

miközben Lengyelország határozottan támogatja, hogy Oroszország fizessen a provokálatlan invázióért, Magyarország üzletelni akar Oroszországgal.

Lengyelország és Magyarország már február 24-e előtt is eltérő irányba haladt, amit a stratégiai nyugalom budapesti doktrínája hangsúlyoz a Krím 2014-es orosz annektálása kapcsán.

Az amerikai diplomata ugyan rámutatott az Oroszországgal kapcsolatos varsói és budapesti hozzáállás eltérésére, azonban a stratégiai nyugalom kifejezést Orbán Viktor először az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban használta, és nem a Krím orosz annektálásakor. Ljubov Nepop volt budapesti ukrán nagykövet ezzel kapcsolatban mondta azt, hogy

stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz.

„Orbán évek óta együttműködik Oroszországgal, és különleges kapcsolatokat ápol Kínával, míg Lengyelország, különösen 2015 óta határozottan Amerika-barát”

– ezt már Paweł Pawłowski, a Varsó Intézet alapítványi tanácsának elnöke nyilatkozta az al-Dzsazírának.

Paweł Pawłowski, a Varsó Intézet alapítványi tanácsának elnöke./Kép. TVN24

 

A lengyel kormány egyértelműen korlátozta kapcsolatait Budapesttel. Teljesen világos, hogy nem lehet visszatérni ahhoz, ahogyan 2022 februárja előtt kommunikáltunk

– tette hozzá.

A Varsó Intézettel kapcsolatban egyébként érdemes kiemelni, hogy korábban a kormányközeli Századvég Alapítvánnyal is több közös projektben működött együtt.

Amellett, hogy fegyvereket küldött és politikai szolidaritást tanúsított Kijevvel, Lengyelország több mint hárommillió ukrán menekültet fogadott be.

Ennek következtében Varsó lakossága 15 százalékkal nőtt a konfliktus első tíz hetében. Júniusban a lengyel városok több mint kétmillió ukrán menekültnek adtak otthont.