Kéri László: Ennek a konzultációnak semmi értelme!

Folyhatna a nemzeti konzultáció valóban fontos és tényleg eldöntendő kérdésekről is. Ezúttal sem ez történik. Szakértőnk sorra vette, miről érdeklődik a hatalom – nagyrészt – fölöslegesen és azt is megosztotta a Hírklikk olvasóival, miről lehetne igazán őszinte párbeszéd.

 

Kéri László politológus ötven éve – 1971-72-ben – friss egyetemistaként gyakran vett részt felmérésekben. Kérdezőbiztosként járta a vidéket és feltette azokat a kérdéseket, amelyekre úgy lehetett válaszolni, hogy a kívánt eredmény szülessen meg. Bár a tudományossághoz semmi köze nem volt, de a látszatát legalább igyekeztek elhitetni. Így aztán a szakember kellő tapasztalatot szerzett arról, miképpen lehet úgy tesztelni kisebb vagy nagyobb közösségek véleményét, hogy a kérdezők számára elvárt és nekik megfelelő eredményre jussanak.

Ha tehát a kormány most valóban kíváncsi lenne az emberek véleményére és igényt tartana az őszinte válaszokra, akár feltehetné a következő kérdéseket is:

  1. Egyetért-e ön azzal, hogy a kormány titkolja az oltási tervet, vagy szeretne egy olyant látni, amiből ön is megtudja, mikor kerül sorra, még ha ki is derülne belőle, hogy az csak sokára lesz?
  2. Egyetért-e ön azzal, hogy a kormánynak a kapkodás helyett nyílt lapokkal kellene játszania a vakcinák ügyében és helyesli-e, hogy ide is beviszi Brüsszel-ellenes politikáját, kezdi lejáratni a nyugatiakat és túlzottan feldicséri a keletieket, amelyekkel szakmai gond lehet?
  3. Egyetért-e ön azzal, hogy a kormánynak becsületesen, pontosan és tételesen el kellene számolnia a vakcinák származásával és felhasználhatóságával, meg azzal, miért tesztelnek olyan keveset (ha csak nem azért, hogy kisebb szám jöjjön ki a megbetegedéseknél)?

Csakhogy nemzeti konzultáció ürügyén már régóta kormányzati kommunikációs szélhámoskodás folyik – véli a szakember. Nagyon demokratikusnak látszik, de szinte mindig olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek már sugallják is a választ. Ennél sokkal súlyosabb, hogy mindez politikailag jelentős mértékű felelősség-áthárítást jelent. Így ugyanis a népre hivatkozva lehet megindokolni a vitatható ügyekben esetleg már jó előre meghozott döntést.

A jelenlegi helyzetben, amikor nagy a feszültség és a bizonytalanság, Kéri László szerint lenne értelme a valódi konzultációnak. Az utóbbi tíz évben talán ez az első alkalom, amikor a kormány – érthetően – bizonytalan, a lakosság pedig megosztott. Ez a világban sokfelé így van. Kérdéses, melyik az erősebb, a járványveszély, vagy az emberek vágya a normális életre. Többféle, egymással szembenálló álláspont is védhető. Ilyen helyzetben még nem volt egyetlen kormány sem, honnan kellene tudnia, hogy mi a legjobb lépés.

A legújabb nemzeti konzultáció kérdései közül a politológus csak egy olyat lát, amely valóban eldöntendő. A többi szerinte olyan evidenciákat fogalmaz meg, amik nem problémát vetnek fel, ráadásul a kormány már feltehetően el is döntötte, mit akar. Kéri László sorra vette a kérdéseket és a lehetséges reakciókat.

  1. „Egyesek szerint a járványügyi korlátozó intézkedéseket fokozatosan, lépésről-lépésre fel lehet oldani. Mások szerint ezt csak a járvány végén, egy lépésben lehet megtenni. Ön mit gondol erről?” Ebben a járványban aligha tudja bárki előre borítékolni, meddig van szükség a korlátozásokra. Így a túlnyomó többség várhatóan azt választja majd, hogy fokozatosan oldják fel az intézkedéseket. Nem szakemberek, honnan is tudnák, mit kell lépni.
  2. „Azok, akik beoltatják magukat vagy átestek a betegségen, védettségi igazolványt kapnak. Vannak, akik támogatják, hogy az ilyen igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes korlátozó intézkedések alól. Ön mit gondol erről?” Akit már beoltottak, természetesen egyet fog érteni ezzel. De aki nem kapta meg, az is helyeselheti, hiszen vagy a maga ostobasága, vagy a kormány lassúsága miatt nincs beoltva. De a kormány amúgy is döntött már az ügyben, ez tehát újabb álkérdés.
  3. „Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között enyhíteni kell az este 8 óra utáni kijárási tilalmat. Ön egyetért ezzel?” Itt is kilóg a lóláb. Akad az országban egyetlen ember, aki erre nemet fog mondani? Ráadásul maga az intézkedés is erősen megkérdőjelezhető. Este 7 órakor még utazhatok a metrón, hogy jobbról-balról belelihegnek az arcomba, 8 óra után már nem? Ki mondta azt a kormánynak, hogy a vírus este 8 óra után fertőz. Ez képtelenség. Így a válasz borítékolható és úgy tesznek, mintha engednének a népnek.
  4. „Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között újra kell indítani az éttermeket és a szállodákat is, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. Ön egyetért ezzel?” Erre is bátran igent mondhat mindenki. Szállodába a lakosság többsége úgysem jár, viszont az emberek mintegy 40 százalékának radikálisan csökkent a jövedelme az utóbbi időben. Azt fogják mondani, már eleget szívtak a vendéglátósok, ha meg tudják oldani és vállalják a kockázatot, hadd nyissanak ki
  5. „Vannak, akik szerint – amint a járványügyi helyzet engedi – az első lépések között újra kell indítani a sportlétesítményeket (pl. uszodákat, tornatermeket, konditermeket), szigorú biztonsági szabályok betartása mellett. Ön egyetért ezzel?” Akit ez nem érint, az erre is igent mond, akit igen, az meg még inkább.
  6. „Vannak, akik szerint a rendezvények, koncertek, fesztiválok, illetve sportesemények látogatását meg kell engedni azoknak, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Mások szerint ezeket az eseményeket nem szabad megrendezni vagy látogathatóvá tenni, amíg a járvány véget nem ér. Ön mit gondol?” Ez az egyetlen valóban eldöntendő kérdés. Itt van helye a gondolkodásnak. Nem lehet tudni, hogy a kormány mit akar, ugyanakkor nagyon sokan vágynak már rá, hogy visszakapják a tömegkultúrának ezt a szabadságát. Ugyanakkor az is tény, hogy ahol és amikor engedtek a tömegnyomásnak – szilveszterkor, vagy egyes sportrendezvényeken –, ott fertőzési gócok alakulhattak ki. Orbánra itt valószínűleg nagy nyomás nehezedik, hiszen a legtöbb sportági szövetség élén már fideszes politikusok állnak. Elképzelhető, hogy itt valós vita alakul ki. És kérdéses, hogy az emberek mit mondanak.
  7. „Vannak, akik azt javasolják, hogy a járvány elmúltáig Magyarország területére csak olyan külföldiek léphessenek, akiket beoltottak vagy rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Ön egyetért ezzel?” Itt be fog érni a migráns-politika és az a régóta hangoztatott álláspont, hogy szegény magyarok egyedül vannak. Vagyis itt kialakulhat a nagy nemzeti egység, azon az alapon, hogy ne legyen a külföldieknek se jobb, mint nekünk.

Kéri László végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a sok éves tapasztalatok alapján, a nemzeti konzultációban általában a Fidesz hívei vesznek részt. Az online válaszadás pedig hatalmas lehetőség, hiszen összegyűlhet a legelkötelezettebb hívők cím-bázisa. Így a jelenlegi hatalom megszabadul attól a kényszertől, hogy fiatal aktivistákkal zaklattassa a közönséget, ha üzenni akar. Elég lesz egy kattintással értesíteni az embereket, vagyis megspórolhatják a kampány szervezését és költségeit is. Mindez magyarázat lehet arra is, miért volt szükség a konzultációra nagyrészt már eldöntött, nyilvánvaló kérdésekről. Egy friss online-adatbázis nem csak most, hanem a jövőben is aranyat ér – mondta a politológus.

 

 

via. Hírklikk