Érdemes lenne lépéseket tennie az országoknak az emberek egészségéért, ugyanis a depresszió a munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, ami jelenleg az Európai Unió GDP-jének egy százalékát emészti föl – mondta Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
A Hungarostudy 2021-es tanulmánykötete szerint Magyarországon a súlyos depresszióban szenvedők aránya 2002-ben 7 százalék volt, azonban ez 2021-re 11 százalékra nőtt.
Purebl György ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarországon súlyos a depresszió aránya, ami a fiatalok körében is nőtt.
Két dolgot nem szabad elfelejtenünk: az egyik, hogy ez a felmérés 2021 nyarán történt, még bőven a Covid-járvány idején. A másik pedig, hogy ezek a szomorú számok a depresszióval kapcsolatban a világ teljes népességére, ezen belül a fejlettebb országokra vonatkoznak
– mondta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Elmondása szerint a felméréskor először azt gondolták, hogy a fiatalkori depresszió mögött a klímaszorongás állhat, de kiderült, hogy akik között a klímaszorongás magasabb, azok kevésbé depressziósak. Ők ugyanis úgy érzik, tehetnek valamit a jövőért, és van kontrolljuk. Akik viszont úgy érzik, hogy teljesen kontroll nélküliek, és nem tehetnek semmit, azok között gyakoribb a depresszió – tette hozzá.
Az igazgató a különböző altató-nyugtató gyógyszerszedéssel kapcsolatban azt mondta, hogy a felmérésük szerint Magyarországon az egészséges, semmilyen betegséggel nem diagnosztizált emberek 9 százaléka is szed valamilyen pszichológiailag aktív gyógyszert. Megjegyezte, hogy ezek a gyógyszerek feltehetően nagyrészt nyugtatók, de más vizsgálatokból az derült ki, hogy az antidepresszívumokat sokkal kevésbé fogyasztják Magyarországon, mint Európában.
Nagyon sok ember van köztünk, akinek lehet, hogy van valamilyen súlyos lelki problémája, pszichológiai segítségre szorul, de nem diagnosztizálta senki. Jobb híján nyugtatókat szed, így ez egy nagy kielégítetlen igény a lakosságban
– mondta Purebl György az InfoRádiónak, hozzátéve, hogy azt reméli, hogy az emberek mentalitása a koronavírus-járvány alatt elkezdett változni, így sokkal inkább mernek majd pszichológiai segítséget kérni.
A szakember elmondta, hogy a depresszióról azt mondják, az egy időzített gazdasági bomba, mert jelenleg az Európai Unió GDP-jének egy százalékát a depresszió teszi ki. Ugyanis ha valakinek nem kezelik a depresszióját, akkor munkaképtelen lesz, valamint jellemző lehet rá az úgynevezett prezentizmus, ami azt jelenti, hogy ott van ugyan a munkahelyén, de nem tud hasznos munkát végezni, ez pedig közösségi szinten jelentősen csökkenti a produktivitást.
Az az ország, mely hamarabb fog lépni a lelki egészségért, az sokkal jobban fogja tudni kezelni ezt a problémát, és kevesebb depressziós lesz. Ráadásul gazdasági előnyre is szert tehet, különösen egy olyan társadalomban, amely tudásalapú. Az emberek azok, akik az igazi gazdasági nyereséget nyújtják – fogalmazott Purebl György.