Kezdődik a per az EU Bíróságon, gyorsított eljárásban ítélnek Magyarországról

Október 11-12-én, vagyis hétfőn és kedden tárgyalja az Európai Unió Bírósága azt a keresetet. amelyet Magyarország és Lengyelország nyújtott be, amiért az Európai Bizottság a jogállamisági feltételekhez kötné az EU-tagországoknak járó támogatások kifizetését. Az eljárásban az dől el, összeegyeztethető-e az uniós joggal, hogy a támogatások kifizetését a jogállamisági feltételek teljesüléséhez kössék, vagyis

lehet-e kényszeríteni az Orbán-kormányt törvények megváltoztatására a pénzmegvonás fenyegetésével.

Elég kemény vita után került a luxemburgi testület elé: a kifizetések feltételéül szabott jogállamisági mechanizmust az Európai Unió 2021 és 2027 közötti, 2,018 ezer milliárd eurós költségvetésével együtt fogadták el 2020 decemberében. Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetett, ha beépítik, amiből végül kompromisszum lett, vagyis az Orbán- és a Morawiecki-kormány jelezte, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul az ügyben. Ez 2021. március 11-én meg is történt, az Európai Tanács pedig felkérte az Európai Bizottságot, hogy a bírósági döntésig várjon a hatályba léptetésével.

Az EU-s költségvetés két részből áll, a tagországoknak járó 1,211 ezer milliárd eurós támogatásból és a 806,14 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapból, az RRF-ből, amely a koronavírus-járvány okozta károkat hivatott enyhíteni.

Magyarországnak utóbbiból elvileg átszámítva 5800 milliárd forintnyi támogatás járna, az Orbán-kormány azonban csak kevesebb mint a felére, a vissza nem térítendő részt jelentő 2500 milliárd forintra tart igényt. A fennmaradó rész hitel lenne, a budapesti döntés hátterében pedig eleve az állhatott, hogy az Orbán-kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.

Jogállamisági kifogásokra hivatkozva az Európai Bizottság egyelőre nem is támogatja azt a gazdasági helyreállítási tervet, amelyet Magyarország adott le, és reformokat követel. A 2021-es jogállamisági jelentés szerint

  • nincs garancia arra, hogy az ügyészség kivédheti a politikai befolyásolási kísérleteket, és a bírói függetlenség sem élvez védelmet, utóbbira példa a Kúria elnökének kinevezése,
  • problematikus a jogbiztonság szempontjából, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen,
  • a törvények gyakori módosítása miatt kiszámíthatatlan a jogszabályi környezet,
  • nem ellenőrzik megfelelően a vagyonnyilatkozatokat, a gyanút keltő vagyonszerzést csak büntetőeljárásban lehet kivizsgálni.
  • a magas rangú tisztségviselők és közvetlen környezetük korrupció gyanúját keltő ügyeinek kivizsgálása igen korlátozottan folyik.
  • kizárólag a közszférára korlátozódik a korrupcióellenes kormányzati program, több kockázatosnak számító terület kimarad belőle,
  • aggályokat kelt a Médiatanács felett gyakorolt politikai befolyás, a Klubrádió frekvenciapályázatának az esete, a kormányközeli médiának nyújtott állami támogatás, és az is, hogy korlátozzák az újságírók hozzáférést a közérdekű adatokhoz,
  • A koronavírus-járványra hivatkozva az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek hatályban, amíg a kormány máshogy nem dönt.

Az Orbán-kormány ellen állandó kifogás a demokratikus intézményrendszer leépítése a 2011-ben hatályba lépett médiatörvénytől az utolsó pillanatban jegelt igazságügyi reformon át a pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozásig, amelyet 2021. június 15-én fogadott el a fideszes többségű Országgyűlés.  Utóbbit Ursula von der Leyen bizottsági elnök többször is szégyenletesnek nevezte, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás is indult. Orbán Viktor a maga részéről legutóbb azt mondta, „az LMBTQ-lobbi” miatt nem jön a brüsszeli pénz, kormánya enélkül indítja el a gazdasági helyreállítási programokat.

De parázs vita kíséri magát a C-156/21 jelzésű eljárást is. Varga Judit igazságügyi miniszter júniusban azzal fakadt ki ellene, „politikailag motivált koncepciós eljárásról” van szó, abszurd, hogy az Európai Unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére mindössze pár hónap döntési időt szán, miközben a Sargentini-jelentés ügye három év alatt ment át. Karácsony Gergely eközben nem kevesebbet remél az ítélettől, mint hogy segít majd felszámolni a NER-t, vagyis hogy a segítségével egy esetleges feles ellenzéki győzelem után is változtatni lehet a Fidesz által kétharmaddal átvitt törvényeken.

A Der Spiegel német hírmagazin EU-s forrásoktól származó értesülése szerint létrejöhet a megállapodás a támogatás folyósításáról az Európai Bizottság és Magyarország között, év végén jöhet is a pénz, de ennek a fejében a jogállamisági mechanizmus elindítását szabják feltételként Budapesttel és Varsóval szemben.

Hétfő délután fél háromkor az érintett felek és a beavatkozók többsége tartja meg a perbeszédét. Kedd reggel kilenctől a bírák és a főtanácsnok kérdései következnek.

Egyébként az Európai Unió 27 tagországa közül eddig 25 adott le gazdasági helyreállítási tervet. Eddig 19 tagországét hagyták jóvá és 16 tagországnak folyósították az első támogatási összegeket, 51 milliárd eurót.