Ki fogja tanítani a gyermekeinket?

Lassan senki!

Két év alatt harmadára csökkent a kezdő pedagógusok száma. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére válaszolva, az Emmi nem könnyen árulta el a megdöbbentő számot: míg 2018-ban még hatezren álltak munkába, 2020-ban már csak kétezren. Nahalka István oktatáskutató szerint ez súlyos problémákat okoz. Pedig a pedagógus szakszervezetek is régóta figyelmeztetnek rá, hogy baj látszik, előbb-utóbb nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket. A kevés bér és a nagy leterheltség nem vonzza a fiatalokat a pályára. A már-már gumicsontként rágott pedagógus béremelés pedig egyre csak várat magára.

Nahalka István oktatáskutató szerint mindez oda fog vezetni, hogy egy idő után nem lesz pedagógus. Hozzátette, ez túlzás persze, de az biztos, hogy súlyos problémákat okoz. A helyzet az, hogy már ma is tömködik a lyukakat az iskolák. Aránytalanul sok munkát várnak el a dolgozóktól, bekapcsolnak olyanokat, akik tulajdonképpen nem taníthatnának, mert nincs képesítésük. Ez azonban nem mehet sokáig így. Már ma is előfordul, hogy a gyerekek például nagyon sokáig nem tanulnak angolul, mert nincs angoltanár az iskolában. De mit fognak szólni a szülők, ha ez tömegessé válik?

 

 „Olyan elégedetlenséghez fog vezetni, amit nem tudom, hogy az éppen uralkodó kormány hogyan tud kezelni.”

 

A természettudományos tárgyak oktatóiból is nagyon nagy a hiány, de Nahalka István szerint annyival „könnyebb” a helyzet, hogy a természettudományos tárgyak nem kötelező érettségi tantárgyak.

Arra a kérdésre, miért is nem vonzó a fiataloknak a pedagóguspálya, egyszerű a válasz: túl nagy munkateher, túl kevés bér.

S, mire van szükségük a pályakezdő pedagógusoknak? Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint magasabb bérre, hogy megélhessenek, értelmiségi módjára létezhessenek. Ezen kívül olyan mentortanárokra, akik tantárgyuk kiváló tudorai és megfelelően felkészíthetik a fiatalabb kollégáikat. A pályakezdő pedagógusoknak az lenne igazi segítség, ha a mentortanárok valós tevékenységet végeznének. Amikor ugyanis a pályakezdők leteszik a gyakorlati vizsgát, akkor látszik, hogy sok mentortanár nem nyújt megfelelő segítséget, csak látszattevékenységet folytat. A pályakezdő pedagógusoknak arra lenne szükségük, hogy végre valós ismereteket szerezzenek az integrált oktatásról, ne csak óratervek szintjén ismerjék azt. A hallgatók a gyakorlóiskolákban elit környezetben dolgoznak, aztán kikerülnek a valós életbe, egy halmozottan hátrányos helyzetű iskolába, és ott szembesülnek azzal, hogy nem tudják, miként is kellene foglalkozni az SNI-s és BTM-es gyerekekkel. Segíteni kell a pályakezdőket abban, hogyan kell az eltérő kultúrákhoz igazítani saját programjukat, saját ismereteiket.

Az alelnök egy hosszabb írásában már 2021 nyarán egyébként már kifejtette, ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért.

A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntartói az önkormányzatok, szakképzési intézmények fenntartói az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az általános iskolák, gimnáziumok fenntartóinak jelentős része az EMMI irányítása alá tartoznak) után mindenki azt gondolta, hogy a közoktatás átalakítása lezárult. Egyetlen problémás terület marad, a pedagógusok utánpótlásának biztosítása. Adatokkal lehet bizonyítani: nagyon komoly beavatkozásra lesz szükség ahhoz, hogy elegendő pedagógus legyen a közoktatásban. Míg 2001/2002-ben összesen 167 699, addig a 2020/2021es tanévben már csak 146 289 pedagógus volt a pályán.

2013-ban a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításával kötelezővé tették az egész napos iskola bevezetését. Ez nagyon helyes döntés volt, de 20 százalékkal megemelte az ellátandó feladatok nagyságát, miközben a kormány, az ehhez szükséges pedagóguslétszámon nem emelt, a munkaterheket viszont növelte.

A pedagóguslétszám 2017 óta folyamatosan csökken. 2010 óta megfigyelhető az a folyamat, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatóknak csupán a negyede marad a pályán. Ez alapján megbecsülhető, hogy a pedagógusképzésre felvett hallgatók létszáma és a 65. életévüket betöltő pedagógusok, oktatók létszáma alapján a következő öt évben mekkora veszteséget fog elszenvedni a közoktatás.

Az alábbi adatok csak becsült számításokat tükröznek, mert a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét nem vette figyelembe, illetve nem lehet figyelembe venni a pályát elhagyók számát sem, amely az elmúlt időszakban jelentősen nőtt.

2017–ben felvett pedagógusjelöltek száma: 9091 fő
Ebből 2022–re várhatóan a pályán marad: 2070 fő
2022-ben várhatóan 65 éves korral nyugdíjba vonulók száma: 4800 fő
2022-re becsült csökkenés – 2700 fő

2018-ban felvett pedagógusjelöltek száma: 9288 fő
ebből 2023-ra várhatóan a pályán maradnak: 2300 fő
2023-ban várhatóan 65 éves korral nyugdíjba vonulók száma: 6000 fő
2023-ra becsült csökkenés -3700 fő

2019-ben felvett pedagógusjelöltek száma: 8984 fő
ebből 2024-re várhatóan a pályán maradnak: 2250 fő
2024-ben várhatóan 65 éves korral nyugdíjba vonulók száma: 6500 fő
2024-re becsült csökkenés – 4250 fő

2020-ban felvett pedagógusjelöltek száma: 6418 fő
ebből 2025-re várhatóan a pályán marad: 1600 fő
2025-ben várhatóan 65 éves korral nyugdíjba vonulók száma: 72 000 fő
2025-re becsült csökkenés – 5600 fő

2021-ben felvett pedagógusjelöltek száma: 7315 fő
ebből 2026-ra várhatóan a pályán maradnak: 1800 fő
2026-ban várhatóan 65 éves korral nyugdíjba vonulók száma: 7500 fő
2026-ra becsült csökkenés – 5700 fő
(FELVI.hu és a KIR rendszerből kapott adatok alapján megbecsült adat.)

Azaz öt év alatt a szakmában várhatóan 22 000 fő elvész, ami a legjobb esetben a jelenlegi oktatói, nevelői létszám 15 százalékát, legrosszabb esetben 25 százalékát is elérheti. Ekkora gyermeklétszám-csökkenés – ami a feszültségen enyhíteni tudna – viszont nem várható a következő időszakban.

Az adatokból látszik, hogy sürgős beavatkozásra van szükség a közoktatás működőképességéhez. Ráadásul, ha most történik a beavatkozás, annak a hatása is csak hat-hét év múlva érződne, hacsak nem tudnak a döntéshozók olyan drasztikus lépést megtenni, amelynek hatására az eddigi elvándorlási folyamat megfordul, és tömegével özönlenek vissza a boldogulásukat máshol megtaláló kollégák.

S, hogy mit tervez a kormány? A munkabeszüntetésre készülő Pedagógusok Szakszervezete és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájktárgyalásokon a bérproblémára csak annyit tudott válaszként kicsikarni Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkártól, hogy a pedagógusoknál 2023-ban, a közoktatás szerkezetének felülvizsgálata után képzelhető el jelentősebb bérrendezés. Csakhogy sem az összegről, sem arról nem szólt egy szót sem, hogy ez az átvilágítás mit jelent. Annak ellenére sem, hogy a közelmúltban még a miniszterelnök is azt mondta: megérti, ha a tanárok elégedetlenek a helyzetükkel. Totyik Tamás szerint nem véletlen, hogy a kormány csak 2023-tól ígér jelentősebb béremelést, az ára valószínűleg az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan, kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól. Pósán László, fideszes országgyűlési képviselő már megpendítette, hogy a pedagógusokat ki kell vonni a közalkalmazotti állományból, példaként említve a szakképzést, ahol az oktatókat már a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják, és több pénzt kapnak elvileg.

A PSZ alelnöke szerint az biztos, ha a választások után ez a kormány marad, az oktatásban nagyon komoly átalakulásoknak kell történniük, mert ezt a rendszert ebben a formában nem lehet fenntartani. A kormánynak nincs más útja, mint hogy csoportlétszámokat emeljen, iskolákat bezárjon ahhoz, hogy az alapvető feladatokat el tudják látni ezzel a csökkenő pedagógusi létszámmal. Feltehetően be kell zárni a vidéki kisiskolák felső tagozatait. Az alsó tagozat jövője ugyancsak kérdéses, nagy valószínűséggel itt is ez a szándék. Most úgy tűnik, hogy az uniós források nyertesei lehetnek a jövendőbeli intézményközpontok, de erről a kormány mélyen hallgat, és biztos, hogy a parlamenti választás előtt nem is fog beszélni róla.