Kökény Mihály: Ha nem lenne a vírus, az Orbán-kormány továbbra is nagy ívben tenne az egészségügyre

Még több helyen kellene kötelezően maszkot hordani és korlátozó intézkedéseket bevezetni a 60 százalék körüli átoltottság mellett is. Úgy tűnik az eddigi szigorító lépésekkel nem sikerült a járványt lefékezni, de nemcsak nálunk, hanem Ausztriában vagy Csehországban sem – mondta Kökény Mihály, korábbi egészségügyi miniszter a KlikkTv Mélyvíz című műsorában.

Ausztriában, most a negyedik hullámban volt olyan, hogy a napi fertőzöttek száma jóval meghaladta a magyarországi fertőzöttekét, mégis a halálozás az egyharmadát sem éri el a magyarnak. Ennek számtalan oka van, amiről a hazai kormány nem szívesen beszél. Kétségtelen, hogy nagyon sok szakértő véleménye kap nyilvánosságot, ami egyik oldalon helyes és célravezető, a másikon viszont nem – mondta Kökény Mihály arra, hogy folyamatosan változnak az információk a járványról.

„Ha Magyarországot veszem, akkor a hivatalos kommunikációban ember legyen a talpán, aki eligazodik, mert az sokszor elégtelen, félrevezető és emellett információkat tart vissza. A komoly hibák és mulasztások miatt egy úgynevezett globális egészségbiztonsági jelentésben, amelyet egy civil szervezet állít össze a világ miden országában, Magyarország súlyos kritikát kapott.”


A WHO-nak nagyon széleskörű a tájékoztató tevékenysége, de igen sok országban már a harmadik oltás van napirenden, sőt, Izraelben a negyedik. Ugyanakkor számos fejlődő országban, elsősorban Afrikában még az első oltást sem tudták nagyon sok embernek beadni és valószínűleg az Egészségügyi Világszervezetet ez a „vakcina-egyenlőtlenség” nyugtalanítja, jogosan – beszélt a WHO-konzultáns a szervezet nyilvánosan is megjelent aggályairól.

„Magyarországon gazdátlan a járványkezelés, mert nincs az a szervezet, amelynek feladata lenne, hogy vezesse a pandémia elleni harcot, hogy megfelelő súllyal kommunikáljon. A világ legtöbb országában ez a tiszti főorvos, vagy beosztásában hasonló személy. Ma, itthon van tiszti főorvos, de nincs mögötte egy ütőképes, erős szervezet. Az egészségügyért felelős államtitkár lényegében nem kommunikál, vannak a Belügyminisztérium különböző emberei és az Országos Kórházi Főigazgatóság, amely a járványidőszakban a belügyminiszter alá tartozik. Ők leiratokban és utasításokban kommunikálnak.”

Vannak különböző szakértők, akik megszólalnak a nyilvánosság előtt, de közülük kiemelném a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Központját, Jakab professzort és Kemenesi Gábort is, akik nagyon megfontoltan nyilatkoznak – említette meg azoknak a nevét, akiknek szakértelmére hagyatkozik a járvány idején. Hozzátette, ha a koronavírus okozta betegség lefolyásáról van szó, klinikai tünetekről, ezzel kapcsolatos kilátásokról, akkor pedig leginkább Szlávik Jánost tartja olyan személynek, olyan szakembernek, akinek a szavára érdemes figyelni.

Van egyfajta kapkodás, nagyon gyorsan változnak a körülmények és erre nincsenek felkészülve. Pontosabban a szakemberek fel vannak készülve, de nem biztos, hogy a kormánynak az az érdeke, hogy teljes egészében, és minden helyzetben válaszoljon a kérdésekre, amelyek az embereket foglalkoztatják – hívta fel a figyelmet Kökény Mihály.

„Változatlanul nincs a kormánykoalíciónak válasza arra, hogy Magyarország a lakosságszámra vetített Covid-halálozásban a világ első öt-hét országa között van. Egymillió lakosra vetítve, 4000 közelében járunk. Ez a szám, a legtöbb uniós országban kisebb, de a járvány által legjobban sújtott Egyesült Államokban is kisebb.”

„Az emberek ingerküszöbe már réges-rég olyan magas, hogy nem ütik meg a korrupciós ügyek, a nyakló nélküli osztogatások és sajnálatos módon, az ellenzéki szakpolitika sem igyekszik ezt a kérdést erőteljesebben birizgálni. Az emberek igen nagy részét még nem érinti testközelből a járvány. A magyar tájékoztatást pedig távol tartják a kórházi világtól.”

Az ellenzéki szakpolitikusoknak nagyon világosan el kellene mondani, hogy mi miért van, minek kellene lenni – szólította fel az ellenzéket. „Például, hogy Magyarországon miért halnak meg ennyien, vagy azt, hogy az egészségügyi járványrendszert öt-hat évvel ezelőtt szétverték, aminek következményeit sajnos ebben a járványban nagyon jól látjuk: miért van ilyen kevés tesztelés, miért nincs Magyarországon kontakt-kutatás.”

„Most látjuk, milyen következményekkel járt, hogy az elmúlt tíz évben lényegében sikerült kivéreztetni ezt az ágazatot, bár korábban sem volt jó állapotban, de azt világosan lehet látni, hogy milyen viszonyok voltak, és ezek a járvány következtében tovább romlottak. Ilyen az egészségügyi közkiadások mértéke, az egészségügyi létszámhelyzet, de a V4-ek országai közül is mi vagyunk a legrosszabbak ezekben a mutatókban.”

„Ha nem lenne a járványhelyzet, akkor az Orbán-rezsimnek változatlanul nem volna fontos az egészségügy.”

Nehéz mondani bármit arról, hogyan alakul a járvány, óvatosan kell a különböző jóslatokkal bánni – említette meg Kökény Mihály azt, hogy egyes szakértők szerint az Omikron-variáns elhozhatja a pandémia végét. „Most már vannak hitelt érdemlő tanulmányok arról, hogy az Omikron kevésbé okoz súlyos betegséget, mint a korábbi variánsok, így a szövődmények és a halálozások tekintetében, mintha kevésbé jelentene gondot, mint a Delta variáns.”

Hozzátette azonban, ha nagyon sok embert gyorsan megbetegít ez a járvány, akkor a nagy számok törvénye alapján, megterhelő lesz az egészségügyi rendszereknek, úgy, hogy már két éve túlterheltek.

„És nem beszéltünk arról, hogy folyamatos átállás van Covid-üzemmódra. A nem covidos ellátások, műtétek tolódnak későbbre, amiknek nagyon sok ember számára beláthatatlan következményei lesznek. A többlethalálozást illetően már a tavalyi szám is dermesztő volt. Mi egyébként is magas számokkal indultunk a magyar lakosság egészségi állapota és az egészségügyi ellátórendszer gondjai miatt, nem tudom, hol fogunk megállni.”

„Van arra remény és az Egészségügyi Világszervezet is többször utalt rá, hogy az Omikron-vírusvariánssal a kórokozó megszelídül, és úgy járunk vele, mint az influenzavírussal a spanyolnátha után, hogy olyan vírusvariánsok lesznek az uralkodók, amelyek súlyos betegséget – és főleg nagy tömegben – nem okoznak, jobban karbantarthatók, éves, kisebb járványok itt-ott kiütnek, de már tudjuk, hogy miként kell védekezni.”

„Amit nem tudunk, hogy ez mikor történik meg, csak reménykedünk” – vélekedett Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter a KlikkTv-ben.