Költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV a Közszolgálati Egyetem uniós projektje körül

A NAV szerint fennáll a különösen nagyértékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a “Nemzeti Közszolgálati Egyetem” sok milliárdos EU-s projektjeinél, írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.

Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a bejelentést továbbította a NAV felé, és nyomozáskiegészítést rendeltek el.

„Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek és mivel nagyon nagy értékben és nyilvánvalóan szervezetten ment a csalás, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet” – írja Hadházy.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) hivatalnokok képzésére kapott 17,5 milliárd forintnyi uniós támogatást 2015-ben, amiről költségtervet is készítettek. Pechjükre az EU ellenőröket küldött, akik megvizsgálták és könnyűnek találták a számításokat.

Szemet szúrt nekik, hogy az elszámolás alapján:

  • a projekt előkészítésén az NKE állományának csaknem fele, úgy 340 ember dolgozott rész- vagy teljes munkaidőben. Összesítve az adatokat az jött ki, hogy a projektet 340 ember négy és fél havi munkával készítette elő;
  • a személyi költségekre elkülönített 3,1 milliárd forintból tíz hónapon át lehetne fizetni az NKE kb. 750 dolgozóját;
  • 400 millió forintot szántak a képzésben részt vevők etetésére;
  • akiknek bő másfél milliárdért béreltek volna tantermeket;
  • miközben a tananyag javát távképzésben is el lehet sajátítani, a személyes jelenlétet követelő órákat pedig akár a hivatali helyiségekben is meg lehetne tartani;
  • Négymilliárd forintot költenének olyan eszközök beszerzésére, melyek egy része egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen kapcsolódik a projekthez, arról nem is beszélve, hogy az NKE ezekre már más forrásból is kapott uniós támogatást;
  • de még az egyetem digitális beléptetőrendszerét, mozgásérzékelő kameráit, ip-alapú telefonrendszerét is ebből a támogatásból finanszírozták volna.
  • 4,5 milliárdot költöttek volna olyan “immateriális eszközökre”, például szofverekre, amelyek vagy már eleve léteznek, vagy más forrásból már támogatták a beszerzésüket. Arról nem is beszélve, hogy az uniós ellenőrök szerint semmi sem indokolja a teljesen új tananyag fejlesztését a meglévő ennél sokkal olcsóbb továbbfejlesztése helyett.