Korózs Lajos teljesen kiakadt – “Nincs gyalázatosabb, mint mikor a szegényt lopják meg”

0

Nincs gyalázatosabb dolog annál, mint amikor a szegényt lopják meg – mondta Korózs Lajos egy, a nyugdíjkorhatárról és a rezsiutalványokról szóló beszélgetésben szerdán.

„Az én szememben nincs gyalázatosabb dolog annál, mint amikor a szegényt lopják meg. Lehet itt bizniszelni az útépítésekkel meg túlárazni a stadionokkal (…); tudjuk, hogy ellopják a pénzt. De aki a legszerencsétlenebbtől, aki a legkiszolgáltatottabb embertől, őt felhasználva lop, az előttem nem áll meg. Nem áll meg!”

– jelentette ki az MSZP politikusa az ATV Start című műsorában.

Elmondta: csak végig kell menni a Tisza völgyén, és látható, hogy a legszegényebb falvakban köztörvényes bűnözők használják ki a szegényeket, többek között elveszik a kormány által most a nyugdíjasoknak küldött 9000 forintnyi rezsiutalványukat, és aztán nyíltan árusítják, például a Jófogáson.

„Ahol nagy szegénységben élnek az emberek, minden falunak megvan a maga uzsorása. Ezt pontosan tudja a kormány is. Tudja a szociális terület irányító tárca is. Ezek az uzsorások, ezek teljhatalmú urak a faluban. Mindenki alá van rendelve, mindenki ki van szolgáltatva. Begyűjtik, elveszik, erőszakkal is, hogyha kell, és utána bizniszelnek vele”

– mondta a képviselő.

Hozzátette:

“feljelentést nem tud tenni, mert bizonyítéka nincs, de „ezek az emberek köztörvényes bűnözők. Most egyik ellen például eljárás is folyik, mondjuk, Békés megyében, parlamenti képviselő. Undorító, hogy miket művelnek.”

A szocialista kormányok sávosan adtak támogatást a rászorulóknak, ő államtitkárként ennek a programnak a kidolgozásában részt is vett. Ez valóságos segítséget nyújtott a rászorulóknak: nem utalványt, hanem pénzt biztosítottak sávosan, meghatározott jövedelmi szint alatt. Ez akkor 70-80 milliárd forintjába került az államnak. Másrészt a távhő árának az áfáját is csökkentették, míg például a rezsiutalványt távhő fizetésére nem lehet használni.

Csak gázra és villanyra – de például az Észak-Magyarországon élőknek csak 25%-a fűt gázzal, tehát a többség nem tud gázt fizetni az utalvánnyal. Akik pedig egyszemélyes háztartásban élnek szerény körülmények között, azért nem tudják konvertálni, mert az áramköltségük nem éri el a 3000 forintot.

„Ráadásul borzasztóan macerás ez az egész”.

 

„Ez arra lett kitalálva, hogy akik az utalványt kibocsátották, azok rohadt sok pénzt keressenek rajta”

– mondta Korózs, hozzátéve: „perben-haragban” áll a Nemzeti Üdülési Alapítvány mellett létrehozott Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-vel, amelyik a rezsiutalványokat is kiadta, mert közadat-igénylések útján szerette volna tisztázni, mire fordítják a kibocsátásból és a forgalmazásból szerzett profitot.

„Normális esetben, mondjuk, szociális üdültetésre kellett volna, hogy felhasználják. A mi időnkben is voltak utalványok, mi akkor mindig preferáltunk valamilyen társadalmi csoportot, vagy fogyatékos gyerekeket, vagy a szakmunkástanulókat, vagy éppen a nyugdíjasokat, és oda forgattuk vissza azt a profitot”

– mondta.

A nyugdíjkorhatár-emelésről elmondta: ez egy automatizmus. Az 1956-ban születettekre 64,5 éves korhatár lesz érvényes, az 1957-ben és az utána születettekre egységesen 65 év.

Nem is ezzel van a probléma, hanem azzal, hogy a rendszer merev: a korhatár elérése előtt nem lehet nyugdíjba menni, pedig nagyon sokan elveszítik a fizikai vagy a mentális egészségüket az aktív pályafutásuk vége felé.