Korrupció miatt Szijjártó Péter Hezbollah terrorszervezethez közel álló haverját kitiltották az USA-ból

Az uniós szankcióktól viszont a magyar kormány megmentheti. Szijjártó Péter azért utazott el Bejrútba, hogy kiálljon a Hezbollah fő szövetségese mellett, aki a szankciók elől próbál kifarolni.

 

Április közepén a szaúdi hatóságok jelentős mennyiségű kábítószert foglaltak le egy Libanonból érkező hajón. A gránátalma-szállítmányban 5,3 millió Captagon tabletta volt, egy olyan amfetamin-származék, amely széles körben elterjedt a Közel-Keleten és számottevő szerepe volt a szíriai háború brutalitásában – írja a G7.

A dzsiddai kikötőben lefoglalt rakomány adta meg a végső lökést a szaúdi hatóságoknak, hogy felfüggesszék a libanoni gyümölcs- és zöldségimportot. Az elmúlt hat évben ugyanis több mint 600 millió drogtablettát foglaltak le a Libanonból érkező élelmiszer-rakományokban.

A szaúdi drogfogással nagyjából egyidőben, Görögországban is jelentős mennyiségű, szintén Libanonból származó kábítószert foglaltak le. Több mint négy tonna kannabiszt találtak élelmiszeripari gépek közé rejtve egy Libanonból (Magyarországon keresztül) Szlovákiába tartó szállítmányban.

A libanoni kábítószerpiac meghatározó szereplője a Hezbollah nevű szervezet, amelyet az USA és számos nyugat-európai ország terrorista szervezetnek könyvel el. Számos közel-keleti és dél-európai drogfogás köthető a Hezbollahhoz. Több latin-amerikai drogkartellel is kapcsolatban állnak, amelyek részben a Hezbollah hálózatán keresztül juttatják el árujukat Európába.

A Hezbollah egyik legfontosabb szövetségese egy libanoni keresztény párt, amelynek vezetője Gebran Bassil. Ő a jelenlegi elnök, a 87 éves Michel Aoun veje, és széles körben úgy tartják, hogy valójában Bassil áll idős apósa döntései mögött, és szívesen lenne utódja az elnöki pozícióban. Lehetőségeit azonban korlátozza, hogy tavaly felkerült az USA szankciós listájára, „hírhedt korruptságára” hivatkozva.

Pár hónappal később, idén tavasszal felmerült, hogy az USA után az Európai Unió is szankciókat vezet be Bassil ellen. Ezt leginkább a térségben egykori gyarmatosítóként különösen aktív Franciaország szeretné elérni, azonban valószínűtlen az egységes uniós kiállás a libanoni politikus ellen. Az biztosra vehető, hogy Magyarország megvétózná a közös fellépést.

Ahogy Szijjártó Péter is beszámolt róla, az uniós külügyminiszterek április közepén tárgyaltak az esetleges szankciókról libanoni politikai vezetőkkel szemben. Mivel ez egy videós ülés volt, formális döntés nem is születhetett volna. Mindenesetre az egyeztetés után egy héttel, múlt hétfőn, Szijjártó egy napra Libanonba utazott, ahol személyesen találkozott Bassillal.

Közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol többször is barátként hivatkoztak egymásra. Szijjártó szerint minden külső nyomásgyakorlási kísérletet elutasítanak, főleg az olyanokat, amelyek egy konkrét politikai mozgalom vagy egy vallási közösséget képviselő párt ellen irányulnak. A külügyminiszter azt is mondta, hogy az EU csak minden tagállam egyetértésével szabhatna ki szankciót, és egyértelművé tette, hogy soha semmilyen szankciót nem szavaznának meg a libanoni párt és vezetői ellen

Bassil miniszterként több alkalommal járt Magyarországon, ahol Szijjártó mellett Orbán Viktorral is többször találkozott, és Szijjártó szintén többször járt Libanonban.

A Hezbollah lényegében a saját legitimációjára használja a Bassil által vezetett keresztény pártot, az FPM-et. A 2005-ben megalapított párt egy évvel később kötött szövetséget a Hezbollahhal, amely mindkét szervezetet megerősítette. A keresztény párt támogatása elfogadottabbá tette a Hezbollahot, amely Bassilék hozzájárulásával a libanoni állam kisajátításába kezdett. Az FPM pedig Bassil vezetésével fokozatosan kialakított egy állami szerveket behálózó klientúrát.

Az amerikai szankciók indoklása szerint Bassil a rendszerszintű libanoni korrupció egyik szimbolikus szereplője, aki a barátait nevezi ki politikai pozíciókba, és állami forrásokat játszik át a hozzá közelálló magáncégeknek.

 

 

via. G7.