Kövér László kínosan magyarázkodott a veszélyhelyzet folyamatos meghosszabbítása miatt az Európa Tanács elnökeinek

Szerinte minden demokratikus jogállamban így csinálják.

A koronavírus-járvány közvetlen és nyílt fenyegetést jelent az emberi életre, és ez rendkívüli jogi helyzetet eredményez minden demokratikus jogállamban — mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön az Európa Tanács Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján Athénban.

Beszédében a házelnök kiemelte: e jogi helyzetben az államnak szuverén cselekvési kötelezettsége van, amelyet úgy kell teljesítenie, hogy az életbiztonság és a jogbiztonság követelményei egyidejűleg érvényesüljenek. Hozzátette: Magyarországon

ez a két alapelv érvényesül a járványügyi védekezésben.

Elmondta, hogy az országban a szükséges óvintézkedések betartása mellett a járványidőszak alatt is a szokásos rend szerint ülésezett az Országgyűlés, így folyamatosan ellenőrizte a kormány tevékenységét.

Kövér László ugyanakkor azt is elismerte, hogy a mindennapi életben, a világjárványhoz történő alkalmazkodás sokféle korlátozást is jelentett, s ezt a parlamentnek felelős kormánynak kellett végrehajtania, ezeknek pedig — sok más országhoz hasonlóan — Magyarországon is a parlament felhatalmazására volt szükség.

“Magyarországon a rendkívüli jogrendi eseteket az Alaptörvényben — a magyar alkotmányban — már a járványt megelőzően is részletesen szabályozták, nem volt szabályozási hiátus, nem állt elő alkotmányos kényszerhelyzet”

— emlékeztetett a házelnök, hangsúlyozva, hogy az Alaptörvényben szabályozottak szerint a kormány volt jogosult elrendelni a veszélyhelyzetet, ám a hozott intézkedéseket az Országgyűlésnek meg kellett hosszabbítania, hogy azok 15 napon belül ne veszítsék hatályukat.

Elmondta, hogy a járvány egyes hullámai idején a parlament törvényileg rendre megadta, illetve meghosszabbította a kormány számára szükséges felhatalmazást, mindvégig fenntartva ugyanakkor e felhatalmazás visszavonásának jogát. Ez volt az úgynevezett

vészfék-klauzula,

amellyel az Országgyűlés magánál tartotta a helyzet ellenőrzésének végső jogát — mondta a házelnök.

Kövér László kifejtette, hogy ugyanakkor az Országgyűlés szerepe aktívabb volt pusztán a felhatalmazás biztosításánál.

“Tekintettel arra, hogy a járványhelyzet alatt a magyar törvényhozó testület folyamatosan, személyes jelenléttel ülésezett, ez kizárólag úgy volt lehetséges, hogy a képviselők betartották a járványügyi óvintézkedéseket. (…)

A megelőző intézkedésekkel egyidejűleg a parlament az ellenőrző tevékenységét a járványhelyzethez igazította”.

A házelnök kifejtette azt is: a kormány hagyományos parlamenti beszámolási kötelezettségét az Országgyűlés kiterjesztette a Covid-19-re vonatkozó intézkedésekre is: törvény írta elő a kormány számára, hogy

rendszeresen tájékoztassa az Országgyűlést a védekezésről.

Mint mondta, ennek a tartalmában valamelyest változó kontrollnak a keretei között a magyar kormány képviselői — kezdetben hetente, a napirend előtt — folyamatosan beszámoltak a parlamentnek a járványügyi helyzetről és a különböző intézkedésekről, a plenáris- és a bizottsági ülésen egyaránt.

Kövér László beszámolt arról is, hogy a járvány tapasztalatai alapján végül az alkotmányos szabályok módosítására is sor került, s ez tovább erősítette az Országgyűlés szerepét.

“2023-tól ugyanis a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is kétharmados szavazat-többséggel kell döntést hoznia”

— fogalmazott.

Fontos tapasztalatnak mondta továbbá az információs technológia és az innováció szerepének felértékelődését az országgyűlést kiszolgáló apparátus döntés-előkészítő munkájában, nélkülözhetetlennek nevezve a parlamenti digitalizálást.

Rávilágított arra is, hogy Magyarország számos alkalommal osztotta meg a Covid-19 elleni vakcina tartalékait a hozzá forduló nemzetekkel.

“Hiszünk ugyanis abban, hogy a világjárványra adott megfelelő válasz csakis a nemzetek összefogása és együttműködése lehet”

— fogalmazott.

Méltatta a járvánnyal szemben tettekben is megnyilvánuló szolidaritást, amelyről úgy vélte, továbbra is kohéziót teremt Európa és a világ népei között. Mindazonáltal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy

szerinte nem minden politikai szereplő magatartása járult hozzá e kohézió erősítéséhez.

“Néhány európai uniós intézmény képviselői, illetve tagállami politikusai a járvány elleni védekezés közepette is azt tartották legfontosabb teendőjüknek, hogy hamis tényállításokra támaszkodva, kettős mércét alkalmazva támadják a magyar kormányt a nemzetközi fórumokon, és megpróbálják gyengíteni a pozícióit”

— jelentette ki.

A Budapest iránt

“ideológiai előítéletek alapján ellenszenvet tápláló politikusoknak”

le kellene vonniuk a megfelelő következtetéseket abból, hogy a magyar kormány azon kevesek közé tartozik, amelyek

társadalmi támogatottsága nem hogy csökkent volna, hanem nőtt

a sikeresnek tekinthető közegészségügyi és gazdasági válságkezelésnek köszönhetően — mondta Kövér László.

Az Athénban tartott rendezvényt 1975 óta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) égisze alatt rendezik meg.

Az Európa Tanács 47 tagállamának, valamint számos szomszédos és megfigyelő országnak és más partnerországok parlamenti közgyűléseinek elnökei ez alkalommal két napon át Athénban tanácskoznak a görög parlament és a PACE által szervezett konferencián.

(via mti)