Közgazdász: Már a háború előtt látszott a drasztikus inflációemelkedés

Beke Károly, a Portfolio elemzője egyetért Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a gazdasági szankciók is befolyásolták az áremelkedéseket és a gyorsuló inflációt, de szerinte a forint gyengülése mellett az árstopok is kedvezőtlen folyamatokat indítottak el.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta a Kossuth rádióban, hogy az Európai Unió által kivetett gazdasági szankciók eredményezték a magas inflációt és azt is, hogy elszálltak az energiaárak. Szerinte a szankciók megszüntetésével megfeleződne az infláció. A kormányfő arról is beszélt, hogy az év végére egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Fontos célnak jelölte meg azt is, hogy a magyar gazdaság teljesítménye ne legyen kisebb az előző évhez képest, és ezáltal elkerülje Magyarország a recessziót. Tájékoztatása szerint a kormány ennek megfelelően tervezte meg a költségvetést.

Ahogy az Index is megírta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint decemberben 24,5 százalék volt az általános infláció. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök úgy véli, a gazdaságtörténetben egyedülálló politikának kellene érvényesülnie ahhoz, hogy Orbán Viktor céljai megvalósulhassanak ilyen rövid időn belül. Hozzátette: ha az év végére 9,9 százalékra leszorítanák az árnövekedést, akkor a két szélső érték átlagát nézve az éves inflációs index 17-18 százalék között alakulhat, ami azonban meghaladja a Pénzügyminisztérium által számított 14,5 százalékos fogyasztóiárindex-emelkedést.

Novemberben Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint az összes szomszédos országban 18 százalék alatti volt az infláció, az EU-s átlag pedig kevesebb mint a fele volt a magyarországinak.

A kormány is felelős a mostani helyzetért?

Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint a szankciók valóban hozzájárulnak az áremelkedésekhez, de hozzátette azt is, hogy Magyarországon már a háború kitörése előtt éreztették a hatásukat kedvezőtlen folyamatok. Beke Károly azt nyilatkozta az ATV Híradónak, hogy a kormányzati döntések is befolyásolták az inflációt.

A forint gyengülése, a kormány által bevezetett árstopok, amiknek a veszteségét a kereskedők igyekeztek szétteríteni más termékekre, vagy a kiskereskedelemre kivetett különadót említhetjük

– sorolta az okokat.

Sokan már nem is tömegre, hanem darabra vásárolnak

A riportban emlékeztettek arra is, hogy a lakossági energia után az élelmiszerek ára nőtt meg a legnagyobb mértékben: csaknem 45 százalékkal fizetünk többet az ilyen termékekért, mint egy évvel korábban.

Főleg a sajt, a tojás és a kenyér drágult jelentősen: a vásárlóknak több mint 80 százalékkal kell többet fizetniük értük, mint a megelőző évben, a száraztészta ára pedig hetven százalékkal emelkedett.

A vásárlók közül sokan kényszerből spórolásra törekszenek, jónéhányan már nem is tömegre, hanem darabra vesznek különböző élelmiszereket. A riportból kiderült az is, hogy az őszi fokhagymának 1990 forint, a paprikának pedig 1390 forint kilója az egyik pécsi piacon.