Közös hadgyakorlattal hergeli a NATO-t Putyin és Lukasenka

Oroszország és Fehéroroszország közös hadgyakorlatot tervez 2022 februárjában vagy márciusában – számolt be az MTI Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szentpétervári találkozójáról.

A fehéroroszországi területen tervezett hadgyakorlatra a Nyugat és Moszkva között korábban nem látott feszültségek közepette kerül sor, miközben Oroszország azt követeli, hogy a NATO ígérje meg: nem veszi fel tagjai közé a mindkét országgal szomszédos Ukrajnát. Kijev egy esetleges invázió tervével vádolja Oroszországot, amit Moszkva tagad.

Lukasenka kérte Putyint, hogy ne állítsák le a kétoldalú katonai és hadiipari együttműködést. Sürgette, hogy tartsák meg a hadgyakorlatot, egyebek mellett amiatt, hogy folytathassák a fehérorosz katonák kiképzését a Moszkvától vásárolt új haditechnika kezelésére.

A fehérorosz védelmi minisztérium szerdán bejelentette, hogy orosz és fehérorosz vadászgépek közösen járőröztek a “határ mentén”. A közlemény nem tért ki arra, pontosan milyen területeket érintett a járőrözés. Az orosz-fehérorosz államszövetségnek közös határa van az Európai Unió több tagállamával – közöttük Lengyelországgal -, valamint Ukrajnával.

Putyin meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország között elfogadott huszonnyolc szövetségi program megvalósítása jobb feltételeket teremt mindkét ország gazdaságának fejlődése számára. Emlékeztetett, hogy a koronavírus-világjárvány első évében, 2020-ban közel 17 százalékkal csökkent a két ország közötti áruforgalom, 2021-ben viszont már 36 százalékkal nőtt.

Lukasenka megjegyezte, hogy az országa ellen bevezetett szankciók és a járvány ellenére idén nőtt a fehérorosz hazai össztermék, és ebben nagy érdeme van Oroszországnak. A fehérorosz vezető köszönetet mondott az orosz elnöknek a támogatásért.

Oroszország Lukasenka szoros szövetségese. A fehérorosz vezetőt 2020 augusztusában választották meg a hatodik elnök mandátumára erősen vitatott választáson: a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékát nyerte el, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. A választást tömeges tiltakozó hullám követte, ezt a rezsim brutálisan nyomta el, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek. Több nyugati ország és az Európai Unió büntetőintézkedéseket léptetett életbe a megtorlások miatt.