KSH: a magyar lakosság körében megcsappant az oltási kedv, a lakosság több mint 70%-a nem kér a kínai és az orosz vakcinából

November óta jelentősen bővült az oltást tervezők köre, február első hetében azonban megtorpant az oltási hajlandóság növekedése – állapítja meg a KSH heti jelentése. Az elemzés szerint a kismértékű csökkenésbe forduló számok hátterében főként a különböző vakcinák biztonságosságáról alkotott kép állhat, számol be a KSH adatairól a Napi.

A 2020. november 30-ával kezdődő héttől méri a KSH az oltási hajlandóságot, ami a mérés kezdete óta jelentősen növekedett. November végén, vagyis a felmérés első hetében a válaszadók 15 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatja magát. Ez a szám a mérés tizedik hetében már a megkérdezettek körében 38 százalékra emelkedett.

Az idei első héten

A VÁLASZADÓK 36 SZÁZALÉKA VOLT ELUTASÍTÓ AZ OLTÁSSAL KAPCSOLATBAN, A LEGUTÓBBI HÉTEN EZ MINDÖSSZE 26 SZÁZALÉKRA CSÖKKENT.

A javuló tendencia mögött a KSH elemezése szerint a tájékoztatás erősödése állhat, illetve a vakcina tényleges beérkezése az országba.

Az oltási hajlandóság hetek óta tartó emelkedése azonban február első hetében csökkenésbe fordult.

MÍG AZ ELŐZŐ HÉTEN A VÁLASZOLÓK KÖZEL 40 SZÁZALÉKA MONDTA BIZTOSRA, HOGY BEOLTATNÁ MAGÁT, EZEN HÉTEN KÉT SZÁZALÉKKAL KEVESEBBEN VÉLEKEDTEK ÍGY.

A KSH szerint ennek hátterében főként a különböző vakcinák biztonságosságáról alkotott kép állhat.

A felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a hajlandóság a fiatalok esetében javult, a többi korosztályban romlott, leginkább az 55–64 évesek körében. Iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek lettek bizonytalanabbak.

Az oltás felvételét legnagyobb arányban az idősek tervezik. A 64 év felettiek 60 százaléka kívánja beoltatni magát, míg a felsőfokú végzettségűek közül minden második tervezi.

A felmérés grafikonja itt látható.