Kutya kötelességünk lenne vizsgálni a kínai vakcina hatékonyságát, ha egyszer tömegesen oltunk vele!

Ha azért halnak meg emberek, mert a mutyicélból beszerzett édes-savanyú szósszal beoltva védettnek hiszik magukat, és így fertőződnek meg, akkor az egy újabb tétel a kormány egyre hosszabb bűnlajstromán.
Mivel több olyan eset is ismert, amikor a kínai Sinopharm vakcinájával beoltott magyaroknál nem alakult ki kellő védelem, és néhányan meg is betegedtek, sürgősen meg kéne vizsgálni a vakcina hatékonyságát, és ha szükséges, az érintetteket másik vakcinával újraoltani – írta Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biológus abban a levélben, amelyről a Hvg.hu számolt be kedd este.
Az, hogy a Sinopharm vakcinája egyes esetekben nem nyújt elegendő védelmet a második adag után sem, máshol is kiderült már. Elsőként a vakcinát széles körben használó Egyesült Arab Emírségekben merült fel, hogy bizonyos esetekben a harmadik adag beadásával próbálkoznak, majd nem sokkal később a magyarországi, rendeleti úton kiadatott engedély jogi alapját adó Szerbiából is hasonló hírek érkeztek.
„A hazai adatok egyelőre anekdotikusak, hiszen nem történt lényegi, szélesebb körű vizsgálat. A klinikákon történt vizsgálatok szerint azonban több Sinopharm-vakcinával oltott páciensnél három hét után sem volt mérhető ellenanyag […], ráadásul ebből négy esetben a páciens több hét után megfertőződött a CoV-2 vírussal, és klinikai kezelésre szorul. […] Egyre több hazai adat van arra vonatkozóan, hogy a CoV-2-ellenes antitest több hét után sem jelenik meg az evvel a vakcinával oltottak szérumában.”
„Mindezek alapján az a javaslatom, hogy Magyarországon sürgősséggel el kellene indítani egy kutatást a Sinopharm vakcinával oltott páciensek antitest-alapú és celluláris immunitásának vizsgálatára. […] Ilyen projektet csak az a szervezet tud elindítani, amely a megfelelő oltási adatok birtokában van, és a vizsgálatokra vissza tudja hívni a pácienseket” – írta Sarkadi Balázs a levélben, amelyben konkrét, alacsony költségű vizsgálatokra is javaslatot tett.
Megkérdeztük az akadémikust, miért állt a nyilvánosság elé, mekkora lehet a probléma, illetve miért és pontosan milyen vizsgálatokat sürget.
Vizsgálni kellene
Sarkadi Balázs a Telexnek azt mondta, a vizsgálatra felhívó levelet először a Magyar Tudományos Akadémián belül, az Elnöki Bizottság az Egészségért tagjainak küldte. Ennek a bizottságnak a járvány elején még ő maga is a tagja volt. „Akadémiai ajánlásokat tettünk, hogy hogyan kéne a járványt kezelni, amiből nem sok valósult meg” – mondta. Először a bizottságnak javasolta, hogy fel kellene vetni a vakcina vizsgálatát, később más szakembereknek is elküldte a levelet, akiknek közvetlenebb szerepük van a járványkezelésben, de érdemi pozitív választ nem kapott, ezért döntött úgy, hogy szélesebb körben is megosztja az aggályait.
„Nem vagyok az »oltásellenes baloldal« része, azért jelentkeztem, mert ennek a kínai vakcinának még nem volt meg a rendes kivizsgálása, nem állnak tudományos adatok a rendelkezésre, hogy milyen hatékonysággal működik, és ezt fel kéne mérni Magyarországon.”
„Mivel egyelőre Magyarország az egyedüli EU-s ország, ahol ezzel a vakcinával oltanak, itt kéne megcsinálni ezt a vizsgálatot, ami nem egy nagy feladat, néhány hét alatt elvégezhető lenne. Tisztességesen ki lehetne mutatni, hogy milyen védettséget ad, és megnyugtatni azokat az embereket, akik most elkezdenek aggódni, hogy ők védettek-e, vagy nem. Nem a magánegészségügyre kellene bízni, hogy tíz-húszezer forintért megvizsgálják az embereket, pláne, hogy egy mérés még nem ad világos választ” – tette hozzá.
Sarkadi két irányban indítana vizsgálatot:
Egyrészt fel kéne mérni szerinte, hogy a kínai vakcinával beoltottak milyen arányban betegszenek meg akkor, amikor elvileg már védettnek kellene lenniük.
Másrészt egy háromféle tesztből álló vizsgálatsorozattal igazolni kéne, hogy a kínai vakcinát kapók szervezetében kialakul-e a védettséghez szükséges antitestszint és sejtes immunválasz.
Meg kell nézni, hányan betegedtek meg
Az első és legfontosabb lépés Sarkadi szerint az oltás utáni megbetegedések felmérése lenne.
„Most már több százezer embert beoltottak itthon ezzel a vakcinával, a második adaggal is. Azt kéne megnézni, hogy a második oltás után néhány héttel – amikorra már ki kellene alakulnia a védettségnek – lettek-e betegek emberek, bekerültek-e a kórházban súlyos Covid-betegséggel. Ez a betegadatokból és az oltási adatokból, tajszám alapján megállapítható. Ugyanezt a Pfizer vakcinájával is fel lehetne mérni az összehasonlíthatóság kedvéért.”
„Ez egy pár napos munka lenne annak, aki hozzáfér az adatokhoz” – mondta, hozzátéve, hogy az természetes, hogy ilyen adatokat nem tesznek nyilvánossá, de a kormányzati munkát segítő járványügyi szakembereknek ehhez hozzá kellene férniük. Ennek híján csak anekdotikus adatok vannak erről. Azok viszont vannak, ami jelentős bizalmatlanságot kelthet a vakcina iránt, épp ezért lenne Sarkadi szerint mindannyiunk érdeke egy ilyen vizsgálat, mert ha ez megállapítaná, hogy szórványos esetekről van csak szó, akkor segíthetne megnyugtati a kedélyeket.
„Úgy tudom, hogy a Pfizer- és a Moderna-vakcináról az oltások első időszakában készült ilyen egyetemi felmérés. Tudomásom szerint ezek esetében gyakorlatilag nem volt súlyos betegség, a kínait viszont nem tudjuk, mert azt senki nem mérte.”
Az antitestek árulkodók lehetnek
A másik irány, amerre el kellene indulni Sarkadi szerint, a beoltottak védettségének tesztelése. „Ez már valamivel bonyolultabb, meg kéne tervezni a vizsgálatot, de ez is néhány hét alatt lezavarható lenne. Most már százezreket beoltottak, akár önkéntesen, akár felkérésre ki lehetne válogatni az alanyokat.”
Három, egymásra épülő lépésben vizsgálná az érintetteket:
Egy antitestgyorsteszttel felmérné az ellenanyag szintjét.
Akinél ez negatív (azaz nem mutatja ki antitestek jelenlétét), annál komolyabb, laboratóriumi antitestvizsgálatot végeztetne.
Akinél ez sem talál antitesteket, annál egy harmadik teszttel a sejtes immunitást is felmérné.
Mint mondta, látott olyan, egyes emberekre vonatkozó vizsgálati eredményeket, amelyek alapján nem termelődtek antitestek a második adag kínai vakcina után néhány héttel sem. Nekünk is több olvasó számolt be hasonlóról, de ez mind egyedi eset, ezek alapján nem tudható, hogy rendszerszintű, sokakat érintő problémáról van-e szó.
„Néhány száz esetet végig kéne vizsgálni, akik kaptak Sinopharm- vagy Pfizer-vakcinát, a kettőt össze kéne hasonlítani, és megnézni, hogy keletkezett-e védő antitest, és akiknél nem, azoknál meg kéne nézni, hogy kialakult-e sejtes immunitás” – mondta.
A klinikai hatásosság egyébként egy relatív mérőszám, a 95 százalékos hatásosság például nem azt jelenti, hogy 100-ból 95 embert véd meg, hanem hogy ennyivel csökkenti a megbetegedés kockázatát a be nem oltottakhoz képest. (Erről itt írtunk részletesebben.) A hatásosságot tehát hagyományosan a megbetegedés viszonylatában mérik, és még nem tudjuk pontosan, hogy az antitestek szintje, illetve az immunrendszer másik fő pillére, a sejtes immunválasz, hogyan viszonyul ehhez. Ezért egyes szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a vírus ellen a szervezetben termelődő antitestek szintje alapján beszéljünk védettségről.
Sarkadi Balázs szerint azonban ezen a téren történt már szakmai előrelépés.
„Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az antitestszintek valóban mutatják, hogy mennyire hatékony egy vakcina. Az elég biztonságosnak látszik, hogy ha megjelennek a tüskefehérje ellen védő antitestek, azok elég jó védettséget adnak”
– mondta, idézve egy márciusi, még lektorálás előtt álló tanulmányt is.
Mivel a jelenlegi helyzetben az új vakcinák placebokontrollos klinikai hatásossági vizsgálatára kevés az idő, a tanulmány szerzői olyan tényezőt kerestek, amely gyorsíthatja a vakcinák hatásosságának értékelését. Ezért fogtak hét olyan vakcinát, amelyről elérhető elég adat, és összevetették a klinikai hatásosságukat az általuk laboratóriumi körülmények között generált antitestszinttel, hogy kiderüljön, ez az utóbbi érték önmagában elég pontosan utal-e a hatásosságukra. Arra jutottak, hogy erős összefüggés mutatható ki a klinikai hatásosság és a neutralizáló, illetve a kötő antitestek szintje között, minden gyártási, földrajzi, populációs különbség és az egyes variánsok befolyásoló hatása ellenére is. A szerzők szerint ezért az antitestszint megfelelő lehet a hatásosság értékelésére.
A hét vizsgált vakcina között egyébként nem szerepelt a Sinopharmé, mert arról nincs elég adat, de a hasonló elven készült – bár alacsonyabb hatásosságú – kínai vakcina, a Sinovac oltóanyaga igen. (A másik hat a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen, a Novavax vakcinája, illetve a Szputnyik V.)
A sejtes immunitást is mérni kell
Arról, hogy a gyorstesztekkel miért nem érdemes házilag ellenőrizni a vakcina hatékonyságát, ebben a cikkben írtunk részletesen. A lényeg, hogy ez csak az immunválasz egyik részét méri, és azt sem megbízhatóan, nemcsak a tesztek érzékenységével kapcsolatos esetleges korlátok miatt, hanem azért is, mert többféle teszt érhető el, és nem mindegy, hogy melyikkel próbálkozunk.
Sarkadi Balázs sem állítja, hogy a gyorsteszt önmagában bármire elég lenne, de első lépésként jó szűrőnek tartja, mert olcsó, és ha ez pozitív lesz, akkor nem is érdemes az illető vizsgálatával továbbmenni. De mint mondta, ehhez is a megfelelő gyorstesztet kell használni, mert valóban vannak olyanok is, amelyek akár a Pfizer vakcinája után sem mutattak egyáltalán antitestet, mert rosszat mértek.
A klinikai vizsgálathoz ezért ki kéne választani a megfelelő gyorstesztet, amely tényleg azt nézi, amit kell (ahogy a vizsgálat pontos időzítését is meg kell határozni a második oltáshoz képest). Sarkadi a vírus tüskefehérjéje ellen termelődő antitestet mérő Cellex tesztet javasolja.
Aki ebben pozitivitást mutat, azt biztosan rendben van, nem kell tovább vizsgálni. De akinek ez a megfelelően kiválasztott gyorsteszt negatív lesz, annál sem jelenti ez azt, hogy probléma van, csak azt, hogy érdemes komolyabban is megvizsgálni. „A következő lépés már egy kvantitatív, megbízható, laboratóriumi antitestteszt. Akinél ez is negatív, ott érdemes még a sejtes immunválaszt is megnézni, hátha az megvan, és akkor nem kell aggódni” – mondta.
Bár az antitestszintet könnyebb mérni, a sejtes immunitás mérésére is van már elérhető módszer: a Quantiferon teszt, noha ez drágább és bonyolultabb, mint az antitestteszt – tette hozzá.
„Több kórházban mérik a sejtes immunválaszt is, de tudtommal senki nem csinált olyan célú vizsgálatot, hogy valójában a kínai vakcina után mennyire hatékony a sejtes immunválasz.”
Aki nem védett, be kell oltani mással
Ha a három teszt, illetve a beoltottak megbetegedésének összesítése alapján bebizonyosodna, hogy ez egy valós probléma, azaz nemcsak szórványosan fordul elő, hanem nagyobb arányban (hangsúlyozzuk: egyelőre nem tudni, hogy ez-e a helyzet), akkor a következő kérdés, hogy mi lenne a megoldás.
Akinél igazoltan nem alakult ki semmilyen védettség hetekkel a második oltás utánig, azt Sarkadi szerint be kellene oltani mRNS-alapú vakcinával, azaz a Pfizerével vagy a Modernáéval.
Felmerül, hogy ez járhat-e bármilyen kockázattal, hiszen ahogy mi is írtunk róla, a különféle vakcinák keverését, bár ígéretes irány, egyelőre még javában vizsgálják. (Noha Németország épp szerdán jelentette be, hogy az AstraZeneca-vakcinánál megállapított, nagyon ritka trómbóziskockázat miatt az első körben ilyen oltást kapott 60 év alattiakat másodikra másféle vakcinával oltják be, és Franciaországban is felmerült hasonló).
Sarkadi szerint azonban ebben az esetben nem merül fel ilyen kockázat, mert itt nem a vakcinák keveréséről van szó, hanem arról az esetről, ha a kínai vakcina nem vált ki immunválaszt. Márpedig ha ilyen előfordul, akkor az érintettek szerinte nyugodtan kaphatnak bármilyen másik vakcinát.
Megoldási lehetőségként felmerült még egy harmadik adag beadása is ugyanebből a kínai vakcinából, hogy ezzel erősítsék a kiváltott immunválaszt. Ezzel próbálkoznak a már említett emírségekbeli és szerbiai esetekben is. A napokban a kínai járványügyi központ vezetője is beszélt arról, hogy az inaktivált víruson alapuló kínai vakcinák – ilyen a Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga is – kevésbé hatásosak, mint az mRNS-alapú vakcinák. Az egyik lehetséges válaszlépésként ő is egy harmadik adagról beszélt – bár másnap jelentősen finomította a nyilatkozatát –, és maga a Sinopharm is jelezte korábban, hogy kísérletezik egy harmadik adaggal a hatás fokozása érdekében.
Müller Cecília országos tisztifőorvos április 12-én azt mondta, „nincs ok változtatni a Sinopharm-vakcina alkalmazásán”, de ha hivatalos adat jön a gyártótól vagy valamilyen hatóságtól, akkor megteszik a szükséges lépéseket, ahogy azt egyébként bármilyen más vakcina esetében is tennék.
„Ez egy járványügyi kérdés, döntsék el az ehhez jobban értő szakemberek, de ha két adag egyáltalán nem volt hatékony, akkor valószínűleg a harmadik sem lesz az. Mivel Magyarországon rendelkezésre állnak az mRNS-vakcinák, én azt mondanám, hogy ezekkel érdemes újraoltani ilyen esetekben”
– mondta erről Sarkadi.
A Sinopharm-vakcina variánsok elleni hatásosságáról egyébként nincs biztos adat. A Magyarországon is domináns brit variáns ellen a jelek szerint az alaptörzs ellenihez hasonló mértékben véd, míg más vakcinák adatai alapján végzett becslések szerint a dél-afrikai és a brazil variáns ellen 56 százalék körüli hatásossággal előzheti meg a megbetegedést.
Nagyobb baj lenne, ha utólag derülne ki
Bár Sarkadi Balázs állt először a nyilvánosság elé a vizsgálat sürgetésével, nincs ezzel egyedül szakmai körökben. Rusvai Miklós virológus például futólag szintén arról beszélt kedden a Népszavának, hogy egy önkéntes alapú, reprezentatív vizsgálattal, laboratóriumi tesztek segítségével gyorsan tisztázható lenne, hogy a kínai vakcina kellő antitesttermelődést vált-e ki, és ha nem, akkor arra reagálni kell.
„Kutya kötelessége lenne ennek az országnak, hogy ha egyszer tömegesen ezzel a vakcinával oltunk, és nincsenek megfelelő szakmai adatok, akkor megvizsgáljuk ennek a hatékonyságát”
– mondta Sarkadi.
„Éppen az erősíti az oltásellenességet, ha bizonytalanság alakul ki. Márpedig itt bizonytalanság alakult ki, és nemcsak a magyar eredmények, hanem a nemzetköziek alapján is. Ezt lenne jó eloszlatni, vagy ha megalapozott, akkor rendbe tenni, hogy az emberek megkapják a megfelelő védettséget. Sokkal nagyobb baj lenne abból, ha utólag derülne ki” – tette hozzá.
Megkérdeztük az operatív törzstől, hogy terveznek-e vizsgálatot indítani a Sinopharm-vakcina hatékonyságáról, illetve az ezzel beoltottak védettségéről, és ha igen, mikor, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ha érdemben reagálnak, beszámolunk róla.

Szeretlek Egerszeg