Lehet-e a melegekből heteroszexuálisokat “csinálni”?

A címbéli kérdés máris egy abszurd feltételezéssel indít: csinálni lehet-e valakiből valamit, ergo külső behatással lehet-e befolyásolni valakinek a szexuális orientációját. Még a hagyományos pszichoterápiában sem a pszichológus változtat az egyénen, inkább afféle kísérője a kliensek belső változásainak. Ha e mellé az áltudományosnak kikiáltott „reparatív-” vagy „meleg terápiát” tesszük, máris érthető a gond: az erre jelentkező homoszexuálisokat direkt, vagy indirekt módon, de a külvilág küldi terápiába. A környezet elégedetlensége pedig inkább vezet önbizalomvesztéshez és meneküléshez, mint belső motivációhoz a változáshoz.

Az Európai Parlament 2018 márciusában tiltotta be az ún. meleg terápiákat és minden olyan tevékenységet, ami kifejezetten arra irányul, hogy a homoszexuális emberek vonzalma tárgyát lecseréljék a „normálisnak” gondoltra. A normát általában vallási, és nem történelmi vagy tudományos módon próbálták meghatározni, noha maga Freud és tanítványai is foglalkoztak már a kérdéssel a pszichológia születésekor. Kísérletezésük kudarcba fulladt, és csak több évtizeddel később, egy bizonyos Alfred Kinsey nevű biológus állt elő aróla elnevezett skálával, ami végre valamiféle magyarázattal szolgált.

Kinsey kutatásában azt találta, hogy a világ nem osztható fel homo-, bi- és heteroszexuálisok közösségére, mert minden ember a hetero-homo-végpontok között helyezkedik el valahol egy skálán. Állítása szerint az emberek igen kevés, talán csak egy-két századát lehetne valamely végponton elhelyezni. Persze következtetéseit sokan elutasították, ennek okát viszont abban látta, hogy társadalmunk jelenleg nem lenne képes elfogadni azt, hogy szinte mindenkiben „van egy kis meleg”, ami változó mértékben, de akárkiben fellelhető lenne, ha nem lenne muszáj azt a társadalmi normák miatt elnyomni. Az efféle kimondott vagy kimondatlan elvárások azonban nem zárják ki ezen tartalmak bizonyos fokú megjelenését, például álmok formájában.

Kinsey elmélete óta nem sok tudományos előrelépés történt a témában, valódi bizonyíték legalábbis azóta sem született arról, hogy a melegek „átkonvertálhatók” lennének. Ami pedig a történelmet illeti, már korábbi írásainkban is szóba került az, hogy az ókori népeknél bizonyos esetben a homoszexuális megnyilvánulások normálisak, sőt adott esetben kifejezetten megtisztelő lehetőségek voltak.

A meleg terápiák alapját viszont mindezek nem zárják ki. Elfogadják a homoszexualitás létezését, csak annak normalitását nem. Az egyetlen normális szexuális viselkedési forma, szerintük, férfi-nő között lehetséges, így ennek az alapvetésnek az elsajátításával kezdenek. Elvileg miután ezt a meleg kliens megértette, megindulhat a változás útján, amiben a terapeutája segíti is: együtt keresik meg azt a talán rég elfojtott emléket, amikor is a klienst kisgyermekként bántalmazták, kihasználták vagy egyéb módon érintett lett egy szexuálisan kellemetlen élményben. Ha nem volt jelen a vele azonos nemű szülő a mindennapokban, az szintén fontos indikációja lehet annak, hogy ott van egy elakadás, amit szintén át kell dolgozni, és a folyamat során szép lassan „visszaalakul” a szexuális érdeklődés.

Az elmélet tulajdonképpen még logikusnak is nevezhető lenne, csakhogy sosem fog kiderülni, tényleg megalapozott-e. Ennek oka pedig egész egyszerűen az, hogy kényszerűségből ilyen mélyre senki nem fog menni terápiában, az efféle faggatózás – és ha kellően sokáig ismételgetik az elfojtott trauma meglétét, akár fals emlékek beültetése – bűntudatot és egyéb lelki gyötrelmet okoz, és egyáltalán nem vezet egy kiteljesedett élet felé. Az más kérdés, hogy még a kiteljesedett élet sincs definiálva, tehát nem tiszta, pontosan miért lenne jó bárkinek is „heteróvá” válnia, a stigmától való megszabaduláson túl.

Lehet ugyan mondani, hogy a statisztikák szerint a gyermekmolesztálások sok esetben családon belül történnek, és tudjuk, hogy ezek nagy része sosem derül ki. És azt is mindenki hallotta, hogy a válások, és így az egyedül nevelő szülők száma szintén emelkedett az elmúlt időszakban. De ezek egyike sem jelent semmiféle bizonyítékot, az együttes előfordulások pedig nem feltétlenül jelentenek ok-okozatot, hiszen melegek ezelőtt is éltek, csak persze kevesebben vállalták fel.

Ha pedig már az elfojtásokról van szó, akkor érdemes megemlíteni, hogy általában azzal foglalkozik a legtöbbet az ember, ami valamilyen oknál fogva érdekli. Ha valaki megszállottja lesz a homoszexuálisok átnevelésének, akkor elgondolkodtató, vajon mi lehet mögötte. Például lehet, hogy az illető szintén meleg, mint ahogy az egyik legfőbb „reparatív terapeuta” nemrég bejelentette.

A melegeket érintő sztereotípiák egy része azt feltételezi, hogy csak ők kapnak el szexuális úton terjedő betegségeket. Ennek ellentéte sokszorosan bizonyított tény, így akármelyik nemhez vonzódsz is, STD-szűrésre tünetek nélkül is érdemes jelentkezned. A legtöbb betegnek a fertőzés önmagának nem, de partnereiknek annál több kellemetlenséget tud okozni.

https://stopstd.blog.hu/2021/09/10/meleg-atvaltoztatas#c40910320