Lehet tapsolni, Fidesz-szavazók!

Így falta fel az infláció a nyugdíjemelést:

Immár második hónapja jegyezték 7,4 százalékon az inflációt. Nehéz telet fognak tehát maguk mögött hagyni többek között az alacsony keresetűek és a nyugdíjasok is. A járvány előtt panaszkodásként ható frázis, miszerint korábban jóval többet ért a nyugdíj a pandémia alatt a hétköznapok realitásává vált. A Pénzcentrum – ahogy minden hónapban, most is – tíz alapvető élelmiszer átlagárán keresztül mutatja be, hogy mennyi zsemlére, tejre, tojásra, húsra futotta régebben az átlagos nyugdíjösszegekből és mennyire futja most. Mennyivel rövidítette meg valójában a járvány a magyar időseket? Mutatjuk.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, 2021. decemberére vonatkozó statisztikája szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, ami megegyezik a novemberben mért drágulással. A drágulás üteme egyébként a nyár eleje óta folyamatosan nőtt. (Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6 százalékon állt.)

Ez a drágulás pedig csak a jéghegy csúcsát jelenti. Az átlagos drágulást jóval meghaladó mértékben emelkedett ugyanis számos termék és szolgáltatás ára. A KSH havi rendszerességgel közzétett, közel 180 terméket és szolgáltatást felölelő listája szerint a legjobban dráguló termékek és szolgáltatások ára az átlagos emelkedés sokszorosával nőtt meg.

Az alapélelmiszerek közül is több árucikk drágult brutális mértékben. Az étolaj ára 26,8, a liszté 23,7, a margariné 22,8, a kenyéré 15,2, a baromfihúsé 13,4, a tejé 12,1, a péksüteményeké 11,6 százalékkal emelkedett. A KSH jelentéséből az is kiderült, egyetlen hónap alatt mekkora volt a drágulás. Eszerint az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon. Persze renget termék és szolgáltatás ára ennél jóval drasztikusabb mértékben nőtt. Mutatjuk a csúcsdrágulókat.

Az előző hónaphoz képest a legdurvábban a tejnek szállt el az ára, ami 7,8 százalékkal lett drágább november óta. Az egyéb tejtermékek ára is hasonló ütemben, 6,1 százalékkal drágult,  a harmadik csúcsdráguló pedig a száraztészta lett, 3,4 százalékkal.

A negyedik legnagyobb mértékben dráguló termék a kenyér volt, 3,1 százalékkal, az ötödik a cukor, aminek ára 2,9 százalékkal emelkedett, a hatodik pedig a baromfihús, ami 2,7 százalékkal lett drágább. A sajt és a tojás is az általános infláció többszörösével drágult, az előbbi 2,4, míg utóbbi 2,3 százalékkal. 2 százalékot megugró drágulást produkáltak ezen kívül a büféáruk (2,2 százalék) és a liszt is, ami pontosan 2 százalékkal lett drágább.

A nyugdíjasok élete még mindig drága

Hogy az élelmiszer drágulás mennyire érinti az adott társadalmi csoportokat, leginkább attól függ, hogy azok általában milyen termékeket vesznek és mekkora mennyiségben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában – a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké. (Az utóbbi pár hónapban egyébként szokatlan módon ennek pont az ellenkezője jellemző.)

Ez azért lehet, mert az elszabaduló élelmiszerárak rájuk vannak a legnagyobb hatással, hiszen bevételük, illetve juttatásuk jelentősebb részét költik el ezekre, mint a jobb módú rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelők. Most viszont (többek között a benzin drágulása miatt) a különbség hónapok óta ellenkező irányú. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasok és kispénzűek ne nyögnének a válság hatásai alatt.

A szokásos tendencia egyébként március óta fordult meg, amikor a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban már a nyugdíjasok javára billent: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes. A trend azóta is kitart és a különbség decemberben is az előző hónapokéhoz hasonlóan alakult. Mindenki helyzete rossz maradt, de a nyugdíjasoké számszerűen még mindig jobb. Az általános infláció 7,4 a nyugdíjas fogyasztóiár index pedig 6,7 százalékos volt.

Az alacsony jövedelmű háztartások körében pedig az áremelkedés még ennél is drasztikusabb, 8,2 százalékos volt. Azaz az össztársadalomra és a nyugdíjasokra vonatkozó drágulást is 0,2 százalékponttal meghaladó.

Látszik tehát, hogy bár decemberben sem feltétlen a nyugdíjasok bukták a legtöbbet az elszálló árakon, az élelmiszerárak tekintetében a drágulás hatása mára kiegyenlítődött az össztársadaloméval. És az is nyilvánvaló, hogy nem ugyanúgy érinti a drágulás azt, aki egy 150 ezer forintos nyugdíjból kell, hogy megéljen, mint azt, aki egy átlagosnak mondható bérből húzza ki a hónapot.

Ezért is érdemes megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány negyedik hullámának közepén, mint egy évvel ezelőtt.

Ezért is érdemes megnézni pár alapvető élelmiszer árváltozását, és azt, hogy mennyit lehetne belőlük vásárolni egy átlagos magyar nyugdíjból. Mivel azokról a termékekről van szó, amikre a nyugdíjasok leginkább rászorulnak, ezzel közelebb kerülhetünk a válaszhoz: tényleg kevesebbet ér-e a nyugdíj a járvány negyedik hullámának közepén, mint egy évvel ezelőtt.

A nyugdíjkorrekció sem rendezte az idősek helyzetét

https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20220116/igy-falta-fel-az-inflacio-a-nyugdijemelest-durvan-megdragult-az-idos-magyarok-elete-1121131