Magyar György: A kormány titkolózása akadályozza a járvány fékezését!

A járványhelyzettel kapcsolatos „információkat az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve, nyilvánosságra kell hozni” – tartalmazza az egészségügyi törvény. Ennek részeként azt is, hogy mekkora a fertőzés kockázata a közvetlen lakókörnyezetünkben – hívja fel a figyelmet Magyar György. De két másik törvényt sem tart be a kormány a titkolózásával. A legfrissebb blogbejegyzése amiatt született, mert az illetékes hatóságok nemigen akarják kiadni ezeket – a járvány megfékezéséhez egyébiránt alapvető – információkat, a titkolózással pedig veszélynek teszik ki emberek sokaságát.

 

Magyar Ügyvéd Blog írásának konkrét apropóját egy, a héten megjelent Facebook-bejegyzés adta. A K-Monitor ebben tudatta, hogy „Újabb másfél hónapot kér Müller Cecília hivatala, hogy átküldje számunkra a nála lévő adatbázist a települési szintű Covid-halálozásokról”. Erről egyébként még a polgármestereknek sem adnak tájékoztatást. Legkorábban május végén adnak tehát választ egy február végi közérdekű adatigénylésre, aminek a teljesítésére vonatkozó határidőt egyébként a járványhelyzetre hivatkozva, további 45 nappal meghosszabbították.

Az egészségügyi törvény…

Ám Magyar György felidézi az egészségügyi törvény rendelkezését, miszerint mindenkinek „joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben”. Szerinte ezt nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy a koronavírus-fertőzések elkerülése érdekében tudnunk kell: mekkora kockázatnak tesszük ki magunkat a közvetlen lakókörnyezetünkben.

És a jogszabályban vannak más érdekes kitételek is. Így „a lakosság egészségét veszélyeztető tényezőket és tevékenységeket észlelő, illetve ilyen tevékenységet folytató személyeket és szervezeteket a külön jogszabályban foglaltak szerint bejelentési kötelezettség terheli”. Tehát az adatok biztosan rendelkezésre állnak települési bontásban is. Ráadásul ezeket az „információkat az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve nyilvánosságra kell hozni – idézi a jogszabályt a blogbejegyzés. Hozzáteszi: egyébként pedig a „népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése is. Ebből szintén az következik, hogy a járványhelyzetben bizonyosan figyelemmel kísérik a Covid19 területi adatait.

…az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény…

Ennek a jogszabálynak az értelmében az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében „vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát”.

…és az adatvédelmi törvényt sem tartják be!

Merthogy mi is számít közérdekű adatnak? Hát  „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot (…) ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen (…) információ vagy ismeret”.

Így könnyen lehet közérdekű adat a fertőzöttek számának települési megoldása is – szögezi le Magyar György. De ha mégsem az, az adatvédelmi törvény második fordulata úgy szól: közérdekből nyilvános adat „a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

A jogszabály tartalmaz egy általános közzétételi listát is, amely szerint negyedévente megismerhetővé kell tenni a „közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményeit, időbeli változásukat”. Ennek része az is, hogy a Covid-fertőzöttek, illetve elhunytak területi megoszlását is nyilvánosságra hozzák – erre vonatkozó külön kezdeményezés nélkül.

Alkalmazni kellene a szabályokat!

De ezeket a számokat területi bontásban senki nem akarja megmondani, és részben ez lehet a következménye a járvány gyors terjedésének. Ha továbbra sem kapunk értékelhető adatokat, s felelőtlenül megnyitják az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait, a lakosság ilyen részletes ismereteinek hiányában, a helyzet talán ismét romolhat. Ezért érdemes lenne az illetékeseknek a hatályos szabályokat alkalmazni, és nem titkolózni. Már csak azért sem, mert szakértők szerint a nyájimmunitás kialakulásához – amikor ténylegesen lazíthatunk – a népesség hetven-nyolcvan százalékos átoltottságára lenne szükség.