Magyar György ismét fontos információkat osztott meg a Nemzeti konzultáció kapcsán

0

„Abba nem lehet belekötni, ha a levélcsomagból – amely három lapból áll – kiveszik azt az oldalt, amely a címzett nevét és lakcímét tartalmazza”

– reagált Magyar György az adatvédelmi hatóság elnökének, Péterfalvy Attilának a fenyegetésként is beillő figyelmeztetésére, miszerint a nemzeti konzultációs ívek begyűjtése alkalom is lehet arra, hogy választói adatbázist építsenek ki.

Magyar a blogjában most megjelent legfrissebb írásában felveti:

„A kormány szabadon garázdálkodhat az állami adatbázisokban, ha pedig az ellenzék gyűjti az íveket, az tényleg súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel? Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek?
Nyolcmillió választópolgár kapta kézhez az újabb nemzeti konzultációs kérdőívet, s vagy kétmillió nyugdíjasnak kézbesített a posta névre szóló propagandakiadványt. Nagyjából az összes ellenzéki párt csatlakozott a Szél Bernadett és Hadházy Ákos nevéhez fűződő kezdeményezéshez – emlékeztet Magyar György, aki megjegyzi, hogy korábban a kormány bizonyítékok nélkül mondott be mindenféle számokat arról, hányan küldték vissza az íveket.”

Magyar szerint Péterfalvinak akár igaza is lehet, mert ha valaki azt a borítékot, amelyen feladóként Magyarország kormánya szerepel, felbontás nélkül adja át bárkinek, akkor kiszolgáltatja a személyes adatait: a nevét és a lakcímét. Ezek viszont kifejezetten az érintett hozzájárulása alapján vagy az adatkezelő jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben kezelhetők.

Van ugyanakkor az adatvédelmi törvényben egy gumiparagrafus: miszerint más a helyzet, ha a „személyes adatot az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal arányos”. „Lehet persze jogászkodni, hogy mit jelent a ’kifejezetten nyilvánosságra hozta fordulat, s mit az esetleges későbbi adatkezelés.

„Abba nem lehet belekötni, ha a levélcsomagból – amely három lapból áll – kiveszik azt az oldalt, amely a címzett nevét és lakcímét tartalmazza”

– ad jótanácsot Magyar azoknak, akiknek szándékukban áll odaadni az ívet Hadházyéknak, hozzátéve: a maradékkal már mindenki azt kezd, amit akar.

Péterfalvi szerint az is problémás lehet, ha valaki postai úton küldi el az íveket a gyűjtőknek, és a borítékon szerepelnek a feladó adatai.

„Az adatvédelmi hatóság elnöke itt már a józan ész határait feszegeti, mert ilyen alapon egyetlen politikai szervezetnek sem küldhetnénk papíralapú vagy elektronikus levelet. Különben azt kockáztatjuk, hogy a nevünk és a címünk valamilyen titokzatos adatbázisba kerül. Ezzel kapcsolatban Magyar a fideszes Kubatov-listára emlékeztet, s felteszi a kérdést: „Az valamiért nem fájt senkinek?”

Másfelől a kormány úgy él vissza az adatainkkal, ahogyan csak akar – állítja. A kabinet által meghatározott ügyekben ugyanis a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve álláspontjának megkérdezése érdekében a központi nyilvántartásból lekérhetik a nevünket, címünket, nemünket, születési adatainkat, mi több, családi állapotunkat is. A nyugdíjtörvény ugyancsak tartalmazza, hogy az ellátottak tájékoztatása céljából a kormány jogosult az adatbázisból hasonló információkat kérni. Így a nemzeti konzultáció mellett mehetett a nyugdíjasoknak címzett JóKor című „ócska propagandakiadvány” is.

„Azért nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a kormány konzultációs mániájának. A személyes adataink kiadását még ilyen célból is meg kell tagadni, ha azt a polgár letiltotta”

– adja következő tippet a jogász.

Ezt személyesen, de az interneten is megtehetjük, teszi hozzá.

Végezetül a Btk.-t idézi, miszerint: aki a

„személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva” jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. „Ebbe átkozottul nem fér bele Hadházyék akciója, mert az tényállásszerű”

– húzza alá a jogász.

„Csak két elem hiányzik a felelősségre vonáshoz: a haszonszerzési cél és a jelentős érdeksérelem”

– indokolja véleményét.

forrás. Magyar György ügyvéd blog