Magyar György: Szijjártót nem feltétlenül lehet bíróság elé citálni, de szembesíteni kell azzal, hogy politikai felelősséggel tartozik

Nem feltétlenül merül fel bűncselekmény gyanúja Szijjártó Péter miniszter adriai luxusnyaralása kapcsán, ezért elutasították az ezzel kapcsolatos feljelentést – tudatta Polt Péter legfőbb ügyész csütörtökön. Pénteken erről a ma még hallgatható Klubrádió is megkérdezett, de a hatályos szabályok alapján nem tudtam mást mondani, mint hogy ez elsősorban nem büntetőjogi, hanem morális, a politikai felelősség körébe tartozó ügy, és a politikusnak mindezzel el kell számolnia a választóinak.

„A Központi Nyomozó Főügyészség a kérdésével érintett tárgyban egy magánszemély által tett feljelentést elutasított, mivel a rendelkezésre álló adatokból kitűnt, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”  – írja Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kormányközeli magyar milliárdos, Szíjj László jachtján töltötte a nyaralását az Adrián, miközben a Facebookon arról posztolt, hogy gőzerővel dolgozik. A Lady MRD nevű jacht piaci alapú bérleti díja egyébként olyan magas, hogy annak kifizetésére a Szijjártó családnak a külügyminiszter fizetéséből nem igazán tellett volna.

Vadai két kérdést tett fel Poltnak, hogy Szijjártó fizetett-e Szíjjnak a jacht használatáért, valamint hogy sértett-e törvényt a külügyminiszter. Erre válaszolva írta Polt, hogy Szijjártó nem követett el bűncselekményt az ügyészség szerint „a rendelkezésre álló adatok alapján”. Hogy mik voltak ezek az adatok, nem tudni.

Az viszont a részletek ismerete nélkül is igen valószínűnek tűnik, hogy önmagában a nyaraltatás ténye alapján nehezen állapítható meg bűncselekmény, például a hivatali vesztegetés nyújtása vagy elfogadása. Ennek a bizonyítása – bár Szíjj László sorra nyert meg állami tendereket – szinte reménytelen feladat.

Álláspontom szerint – nyilatkoztam a ma még hallgatható Klubrádiónak pénteken a Reggeli gyors című adásban –, hogy mindez inkább a morális és politikai felelősség kérdését veti fel, s civilizált országokban sietve távozik a közéletből, aki legalábbis gyanakvásra okot adó körülmények között fogad el nagyvállalkozóktól bármilyen a előnyt. Erről egyébként a blogunkon a közelmúltban részletesen írtunk.

És még egy újabb példa: jó pár éve a svéd kulturális miniszter azért mondott le, mert a gyermeke dajkáját bejelentés nélkül alkalmazta, hogy elkerülje az adófizetést. Ezen kívül nem fizette a televíziókészülékek után szedett üzemben tartási díjat sem. De hol jön ez a magyar oligarchák eszméletlen mértékű gazdagodásához, amire politikai támogatás nélkül esélyük sem lett volna.

Azért a képviselők sem panaszkodhatnak, hiszen Szijjártó a tavalyi nyilatkozata szerint olyan százmilliós nagyságrendű vagyonnal – több mint háromszáz négyzetméteres dunakeszi házzal, győri lakóingatlannal, bő egy hektárnyi balatonedericsi földterülettel – rendelkezik, miközben havi nem egészen 1,4 milliós bruttó fizetést vallott be. Hát, ekkora fizetésből mindezt elég nehéz lehetett összehoznia egy alig 41 éves politikusnak. Nyilván a konyhapénzen spóroltak.

A gyanús gazdagodás kiszűrésére szolgálna a parlamenti képviselők – valamint a kormányzati tisztviselők – vagyonnyilatkozattételi kötelezettségére vonatkozó szabályozás, ám ezt ma nemigen lehet komolyan venni. Olyannyira nem, hogy Szijjártónak az ingatlanokot kívül szinte semmilye sincs: se egy autó, se jelentős számlakövetelés, viszont tartozik a szüleinek harmincmillióval. Ezt miből fogja valaha is megfizetni? Mellesleg a politikus adós maradt azzal is, hogy ismertesse, milyen juttatásokat kap még.

Hát ez a baj ezzel az egész rendszerrel. Mellesleg érdeklődéssel várjuk, hogy a politikus jövő évi adóbevallásában megjelenik-e az ingyen nyaraltatás, s a vagyonnyilatkozatában megemlíti-e ezt a sokmilliós tételt.

Másfelől olyan sokat nem várunk az egésztől, mert a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága kezdeményezheti. Ez paritásos alapon áll ugyan fel – vagyis elvileg minden frakció egy-egy főt delegálhat –, de a testület elnöke egy KDNP-s, további két tagja pedig fideszes, míg az MSZP és a Párbeszéd, illetve a függetlenek egy-egy embert küldhettek a testületbe. És mi van a DK, a Jobbik, meg az LMP frakciójával? Ez a Fidesz értelmezésében a paritásos alap? Így viszont képtelenség bármiben is dönteni, mert a bizottság felét a kormánypárti tagok teszik ki.

Ráadásul a vagyonnyilatkozatételi eljárásnak – ha azt véletlenül sikerülne is indítványozni – gyakorlatilag nincs semmilyen jogkövetkezménye. A parlament plenáris ülése kimondhatná ugyan az összeférhetetlenséget, de a most éppen hiányzó fideszes kétharmadtól – ami a német kisebbségi önkormányzati képviselővel továbbra is megvan – nemigen várható, hogy saját embereit elmarasztalja. Az egésznek így nagyjából semmi értelme. Mindettől függetlenül azonban az ügy megérdemelne egy NAV-vizsgálatot, feltárandó a pénzek útját, és ha az esetleges korrupcióra vagy költségvetési csalásra bizonyíték merülne fel, akkor lehet akár büntetőeljárást is kezdeményezni.

A döntés minden bizonnyal a választókra marad: 2022-ben is ennek a hatalomnak szavaznak-e bizalmat. Ha nem, akkor jöhet az elszámoltatás, de nem a bosszú jegyében, hanem a jogállami normák szigorú betartása mellett. Az ellenzéknek ugyanis, ha tényleg szakítani akar a NER rendszerével, a tisztességét, az erkölcsi fölényét is bizonyítania kell a Fidesz-féle hatalomgyakorlási technikákkal szemben.

via. Magyar György blog