Matolcsy durván nekiment Orbánnak: Érik a gazdasági rémálom Magyarországon, tartós infláció recesszióval megspékelve

Júliusban 13,7 százalékos lett az infláció, ami megerősíti azokat a vélekedéseket, miszerint öles léptekkel halad a magyar gazdaság a stagfláció irányába.

Ez egy elég rossz irány, amiből ráadásul elég nehéz visszafordulni.

Fő jellemzője, hogy a tartós drágulás, a lakossági fogyasztás csökkenése és a gazdasági visszaesés egyszerre van jelen.

A tankönyvi leírások szerint azért rossz ez a csillagállás, mert az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbításához vezethet, vagyis ha például a jegybank kamatemeléssel megpróbálja leszorítani az inflációt, akkor az még nagyobb recessziót okoz, ellenben ha a kormány lakossági pénzosztással próbálná élénkíteni a gazdaságot (augusztusban dupla családi pótlék érkezik), az az inflációt pörgeti fel még jobban.

A szükséges három elemből kettő már teljesült: az infláció tartósan magas, hiszen már áprilisban két számjegyű lett a maginfláció (10,3%). A maginfláció az árszínvonal-változás egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás.

Tehát ez kiszűri a mindenféle hatósági áras trükközést, amiben az Orbán-kormány már egy ideje nagyon erős. Ez júliusban 16,7 százalék lett. A KSH múlt szerdán publikált adataiban pedig az látszik, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, tehát a drágaság miatt már egyre kevesebbet vásárol a lakosság.

A második negyedéves GDP-adatot csak augusztus 17-én publikálják, de az elemzői várakozások szerint biztosra vehető, hogy az első negyedéves kedvező számhoz képest (8,2 százalékos volt a bővülés) lassulást fog mutatni – már csak a koronavírus-járvány okozta alacsony bázishatás megszűnése miatt is -, de idén még az éves növekedés 5 százalék is lehet. Az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedévében viszont jó eséllyel technikai recesszióba fordul az ország.

„Veszélyes idők jönnek, tartalékra van szükség”, mondta Orbán, miután megtekintett 94,5 tonnányi aranytartalékot

„Veszélyes idők jönnek, tartalékra van szükség”, mondta Orbán, miután megtekintett 94,5 tonnányi aranytartalékot.

 

A júliusi 13,7 százalékos infláció pedig még messze nem a csúcs, pedig ebben is már bőven szerepet játszik a tartósan gyenge forint és az árakba szép lassan beépülő különadók. A java azonban még csak a következő hónapokban jön, hiszen hamarosan látszani fog az augusztus 1-től érvényes rezsidrágítás hatása, a katázási szabályok módosítása és az aszály is (a takarmány ára növekedhet, így drágábban vásárolják fel a húst a nagykereskedők).

A jegybank első, nyers becslése alapján 3 százalékpont lehet a rezsiárak változásának inflációs hatása, a vállalkozók megemelt adóterhe pedig szintén infláció-növelő hatású, tehát eljöhet az az idő, amikor a 17-18 százalékos inflációhoz képest a mostani 13,7 százalékos pénzromlás még idilli állapotnak tűnhet. Mindenesetre a KSH szerint tavaly júliushoz képest a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágult.

Én legutóbb hétfőn vásároltam, akkor

  • egy 500 grammos kagylótészta 849 forintba,
  • egy 450 milliliteres kakaó 525 forintba,
  • egy félkilós félbarna kenyér 439 forintba,
  • 4 darab sós kifli 780 forintba,
  • egy 2,3 kilós mosópor pedig 3899 forintba

került a Spar egyik budapesti boltjában.

Októberben majd megnézem, hogy ezek a termékek mennyivel lettek drágábbak vagy olcsóbbak.