MEDDIG BÍRJA AZ EMBERI TEST A FELMELEGEDÉST?

A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
A kanadai Brit Kolumbiától az Egyesült Államok nyugati államain és Észak-Európán át egészen a Kárpát-medencéig egyre gyakoribbak a hőségriasztások, sorra dőlnek a nyári melegrekordok. Egyre gyakoribbá válnak az olyan extrém magas páratartalmú és hőmérsékletű napok, amelyek tartóssá válva ellehetetleníthetik az emberi életet.
A párás hőség már nem korlátozódik a trópusi és szubtrópusi területekre, a globális klímamodellek által előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell ilyen forrósággal kalkulálni – derül ki az MIT Technology Review összeállításából.
Hőségnapok
A Nature Climate Change folyóiratban alig egy hónapja megjelent tanulmány szerint az elmúlt harminc évben jelentősen nőtt az éghajlatváltozás okozta nyári hőségnapok gyakorisága, a szaporodó hőhullámok által pedig a halálozás is. A hőséggel összefüggő halálesetek átlagosan 37 százaléka egyértelműen az antropogén eredetű éghajlatváltozásnak tulajdonítható, a megnövekedett halálozási arány pedig ugyan kontinensenként eltérő mértékű, de mindenütt szembetűnő.
A tanulmány apropóján a Conversation folyóiratban a kutatásban nem részt vevő klímakutatók arról írtak, hogy a közölt adatoknál a valóságban sokkal többen halnak meg a hőség következtében, mivel a kánikula okozta halálesetek nagy részét nem regisztrálják. Ugyanakkor a szélsőséges meleg – különösen, ha magas légszennyezettséggel párosul – a szív- és tüdőbetegeknél a leghalálosabb időjárási kockázatot jelenti.
A kutatók szerint jelenleg a világ lakosságának mintegy 30 százaléka van kitéve a hőség és a páratartalom halálos kombinációjának évente legalább 20 napon keresztül. Ez az arány 2100-ra közel 50 százalékra fog nőni – még az üvegházhatású gázok kibocsátásának legdrasztikusabb csökkentése mellett is.
Az izzadság határa
Az ember melegvérű emlős, testhőmérséklete állandó, 37 Celsius-fok körüli. Az optimális működéshez szükséges a hőveszteség és a hőnyereség közötti egyensúly. Ha a szervezet nem képes elég hatékonyan hőt leadni a környezetnek ahhoz, hogy fenntartsa maghőmérsékletét, és nem képes viszonylag gyorsan lehűlni, akkor nehezen visszafordítható vagy visszafordíthatatlan károsodási folyamatok indulnak el az agyban, majd más szervekben is.