Meddig korlátozhatóak azok, akik betegségük miatt nem olthatók?

A beoltottsággal együtt járó korlátozások megszűnése különbségtételt eredményez beoltott és be nem oltott emberek között. Érthetően jogtalannak érzik ezt azok, akik egészségi állapotuk miatt átmenetileg vagy tartósan nem olthatók. A kormány azonban mintha elfeledkezett volna róluk. Mi lesz azokkal, akik szeretnék, de nem vehetik fel az oltást, így nem juthatnak védettségi igazolványhoz?

 

„Nem mehetek be egy szabadtéri koncertre, egy fürdőbe, egy jógaterembe, de nem mehetek szabadtéren szervezett jógára sem, pedig – a nem fertőző alapbetegségemen kívül, ami miatt nem oltathatok – kutya bajom. Szerintem ez sehol a világon nincs így”

 

– kereste fel az nlc-t  a harmincas évei végén járó Lili. – Nagyon gáz, hogy mennyi mindenből ki lettem zárva önhibámon kívül. Persze pénzért csináltathatnék teszteket meg kérhetnék pénzért igazolványt, de szerintem így nem oké ez az egész.”

A kormány április 26-án hirdette ki annak szabályait, hogy milyen szolgáltatások igénybevételére jogosít fel a védettségi igazolvány, de a rendelet nem tért ki azokra, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják felvenni az oltást. Pedig minden bizonnyal rengetegen küzdenek Lilihez hasonló problémával, igaz, egységes szakmai irányelvet nem találtunk arról, kiről állítható biztosan, hogy nem oltható a koronavírus-vakcinák valamelyik típusával. A hivatalos koronavírus-oldalon azt írják, nem oltható az, aki a beadandó vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakciót mutat, az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl.penicillin) vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakciója volt, illetve a vakcina második adagját sem lehet beadni azoknak, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során. A krónikus, alapbetegséggel rendelkezők oltásáról azt írják, az oltás közülük azoknak adható, akiknél nem áll fenn az oltásra vonatkozó kontraindikáció, ugyanígy az immunhiányos személyek oltására sincs ellenjavallat. Ugyanakkor a dokumentum olyan elavult információkat tartalmaz, mint például hogy a 18 év alattiak nem olthatók, és a várandóság alatt sem ajánlott az oltás, miközben a kormány szerdán döntött arról, hogy engedélyezi a 12 és 16 év közöttiek koronavírus elleni oltását, a kismamákat pedig március óta oltják Pfizerrel.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján elérhető az orvosoknak szóló alkalmazási előírás a forgalomban lévő vakcinák használatához, de egységes irányelvet itt sem találtunk. A Szputnyik V például a vakcinát gyártó Gamaleja Intézet hivatalos tájékoztatója szerint ellenjavallt terhesség és szoptatás idején, valamint az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés ideje alatt. De kizáró ok lehet a krónikus vese- és májbetegség, az endokrin betegségek, a pajzsmirigyzavarok, a kezeletlen cukorbetegség, a súlyos vérképzőszervi betegségek, az epilepszia és más központi idegrendszeri betegségek, az akut koronária szindróma, az akut agyi keringési történés, a szívizomgyulladás, szívbelhártya-gyulladás, szívburokgyulladás. A rosszindulatú daganatos betegségek, valamint az autoimmun betegségekesetében a gyártó szerint nem áll rendelkezésre elég információ, ezért a védőoltás beadásáról az érintett pácienseknél egyedileg kell dönteni, a lehetséges előnyök és kockázatok előzetes mérlegelésével.

„Ha megnézzük, hogy indokolt-e a korlátozó intézkedések fenntartása azok esetében, akik nem kaptak oltást, a válasz kapásból az, hogy igen – mondta el az nlc-nek Asbóth Márton, a TASZ jogásza. –  Azokra nézve, akik nincsenek beoltva – függetlenül attól, hogy a saját döntésük alapján vagy az önhibájukon kívül, egészségi állapotuknál fogva –, azért indokolt a korlátozások fenntartása, mert továbbra is meg tudnak fertőződni és másokat is megfertőzhetnek. Valid megközelítés lehetne, miért nem csak akkor nyitunk, amikor már sikerült elérni a nyájimmunitást, de két dolog szól az ellenében. Egyrészt a védettekkel szemben méltánytalan fenntartani a korlátozásokat, hiszen miért ne mehetne közösségbe az, aki nem tud megfertőződni és másokat sem fertőzhet meg. Másrészt – bár ez nem egy jogi, inkább gazdasági érv – ebben az esetben nem tudna újraindulni az ország, hiszen azokra is tekintettel kell lenni, akik szolgáltatás nyújtásával foglalkoznak. A kérdés inkább az, meddig tarthatóak fenn a korlátozások. Kifejezetten hangoztatjuk, hogy a jelenlegi helyzet csakis egy átmeneti állapot lehet, csak pár hónapig tarthat, amiből most már elég sok idő el is telt, és látni kellene a végét, mikor fogjuk elérni a nyájimmunitást, mikor fognak az oltás pozitív hatásai kiterjedni azokra is, akik nem olthatók, és az egész közösség védetté válik. Figyelembe kell venni, hogy ahogy telik az idő, és egyre több ideje áll fönn, hogy a társadalom egy jelentős része már részesülhet ezekből a szolgáltatásokból, a másik része pedig nem, úgy válik egyre sérelmesebbé a helyzet”

– magyarázza a szakember, aki szerint ahogy múlik az idő, egyre sürgetőbb lenne újragondolni, mely szolgáltatások azok, amelyekre nézve egyértelműen kimondható, hogy csak a védőoltáson átesettek vehessék őket igénybe, és melyek azok, amelyeket az oltatlanok is igénybe vehetnek.

 

Via. Blikk