Megállíthatja-e egy debreceni népszavazás a „ mérgező akkumulátor-nagyhatalmi rémálmot”?

A helyi választási bizottság átengedte, de az LMP meggondolta magát, és inkább országosan próbálkozik, miközben azért teljesen a helyi népszavazás ügyét sem engedi el. Egy érvényes helyi referendumot az eddigi példák alapján nagyon nehéz megszervezni, de erre nem is feltétlenül van szükség ahhoz, hogy elkaszálják a Debrecenbe tervezett kínai üzemet. Ha lesz népszavazás, akkor várhatóan a civilek is aktivizálják magukat, de kérdés, hogy az ellenzéki pártok közül mennyien segítenének az éppen az akkumulátorgyár-ügy miatt velük látszólag szakító zöldeknek.

A Debreciner kérdésére válaszolva egy augusztus 16-i sajtótájékoztatón jelentette be Murguly Mátyás, az LMP debreceni politikusa, hogy helyi népszavazást kezdeményeznek a kínai CATL óriásvállalat által a város déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban. A kormány által az eddigi legnagyobb magyarországi beruházásként beharangozott gyárépítés, valamint ehhez kapcsolódóan a zöldek által belebegtetett népszavazás azóta Debrecen közéletének egyik legforróbb témája: míg a projekt támogatói az innovációt, a regionális gazdasági centrummá válás lehetőségét és a munkahelyteremtést látják benne, addig ellenzői az üzem várhatóan hatalmas vízigényét (az azóta lemondott Palkovics László még innovációs és technológiai miniszterként óránként ezer köbméterről beszélt), villamosenergia-szükségletét, zajszennyezését és a kilencezer (részben vendég-)munkás által jelentett társadalmi és infrastrukturális nehézségeket hozzák fel a gyárral szemben.

Az LMP október 7-én az alábbi kérdéseket nyújtotta be a helyi választási irodának:

  • Egyetért-e ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti vízigénye meghaladja a 450 köbmétert?
  • Egyetért-e ön azzal, hogy tilos legyen Debrecen közigazgatási területén olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek éves vízigénye meghaladja Debrecen éves lakossági vízfogyasztásának másfélszeresét?

A helyi választási bizottság egyik kérdésben sem talált hibát, így október 17-én hitelesítették. A határozatokat senki sem támadta meg, mégsem kezdődött el az aláírásgyűjtés, az LMP ugyanis november 8-án bejelentette, inkább országos népszavazást kezdeményeznek a témában, bízva abban, hogy ha Debrecenben átmehettek ezek a kérdések, akkor a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén sem akadnak fenn. Jármi Péter, a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke kérdésünkre akkor azt mondta, hogy a helyi népszavazást nem engedték el, amennyiben az országos valamiért nem jönne létre, el fogják kezdeni a debreceni aláírásgyűjtést. Addig „foglalják” a kérdéseket, ami azt jelenti, hogy a gyűjtési időszak lejárta után újra benyújtják, ezt pedig addig ismétlik, amíg nem születik jogerős döntés az – egyelőre be sem adott – országos kérdéseket illetően.

A Fidesz szerint az ellenzék nem akar az emberek szemébe nézni

Kósa Lajos debreceni országgyűlési képviselő, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese egy november 23-i sajtótájékoztatón reagált a fejleményekre. Az MTI tudósítása szerint Kósa felhívta a figyelmet arra, hogy az „ellenzék” még egy népszavazási aláírásgyűjtő ívet sem vett át, a december 3-i határidőig pedig esélytelennek látja, hogy összegyűjtsék a szükséges számú aláírást. A politikus szerint az ellenzék nem akar az emberek szemébe nézni, a környezetvédelem addig érdekes a számukra, amíg balhét, Facebook-posztot és médiaszereplést lehet belőle csinálni. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz elkötelezett a környezetvédelem mellett, a kínai beruházónak pedig Magyarország és az Európai Unió legszigorúbb előírásait kell majd betartania, így nem veszélyeztetheti a helyi lakosság érdekeit.

Jármi Péter kérdésünkre elmondta: az LMP továbbra is szeretné megkérdezni a debrecenieket, de országos szintre emelnék a népszavazást. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a beruházás közelében fekvő Mikepércsről is kaptak megkereséseket azzal kapcsolatban, hogy a helyiek szeretnék kifejezni a véleményüket, valamint az ország számos pontján épülnek vagy tervezés alatt állnak hasonló akkumulátorgyárak. A politikus megerősítette: amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem engedi át a kérdéseket, és kimerítették az összes fellebbezési lehetőséget, megtartják a debreceni helyi népszavazást a már hitelesített kérdésekkel. Jármi szerint Kósa Lajos nem követi megfelelően a helyi közéletet. Azt javasolta a képviselőnek, hogy olvasson nem fideszes helyi sajtót, valamint azt üzente, várják őt november 30-án 14 óra 30 perctől a debreceni Csapó utcán tartandó köztéri fogadóórájukra.

Érvényes és eredményes helyi népszavazás legutóbb 2018-ban volt Magyarországon

Amennyiben megtartanák, ez lenne Debrecen első helyi népszavazása, Hajdú-Bihar megyében azonban nem teljesen ismeretlen a közvetlen demokráciának ez a gyakorlata. A Nemzeti Választási Iroda honlapján olvasható adatok alapján 2003-ban Vekerden, 2008-ban Tetétlenen, 2009-ben pedig Bedőn és Körösszakálon tartottak érvényes és eredményes népszavazást. Érvénytelen lett továbbá a 2005-ös nyírmártonfalvai, valamint a 2017-es berettyóújfalui népszavazás. Utóbbit, a Fidesz 2010-ben kezdődött kormányzása óta megtartott egyetlen hajdú-bihari helyi referendumot a városba tervezett börtönkórház kialakítása miatt írták ki. Ekkor 1953-an szavaztak a helyi ellenzék biztatásának megfelelően a célterület állami tulajdonba adásáról szóló önkormányzati határozat visszavonására, 1068-an pedig ezzel ellentétesen. A részvétel mindössze 24,48 százalékos volt.

A 2010-es országgyűlési választások óta egyébként összesen 16 érvényes és eredményes helyi népszavazást tartottak Magyarországon: 2010-ben Válon, Kismaroson, Szerencsen és Kisrozvágyon, 2011-ben Erdőkövesden, 2012-ben Balatonkenesén, 2013-ban Velemen, Budapest XIII. kerületében és Óbarokon, 2014-ben Alsónyéken és Páriban, 2015-ben Méhkeréken, 2018-ban pedig előbb Madocsán, majd Szentkirályon, végül november 25-én Komlón és Mánfán. Ez utóbbiak voltak eddig az utolsó érvényes helyi népszavazások az országban. A referendumokon Komló és Mánfa közötti területcserékről döntöttek. Mánfán a négy, névjegyzékben szereplő választópolgár közül hárman mentek el szavazni, mind támogatták a kezdeményezést, Komlón ugyanakkor a 32 jogosultból részt vett 22 személy 9 igen és 13 nem szavazattal elutasította a területcseréket.

Korábbi cikkünk a témában: Nem adja ki a kínaiakkal kötött akkumulátorgyár-megállapodás szövegét a Debreceni Vagyonkezelő

A fentiekből látható, hogy az elmúlt 12 évben mindössze egyszer, Budapest egyik kerületében fordult elő, hogy egy nagyvárosban eredményes helyi népszavazást tartottak, de már ennek is kilenc éve. Egyértelmű tehát, hogy amennyiben sikerülne is Debrecenben összegyűjteni a helyi népszavazáshoz szükséges közel 34 ezer érvényes aláírást, az ellenzéknek és a velük együttműködő civileknek egyáltalán nem lenne könnyű dolguk mobilizálni az érvényességhez szükséges majdnem 85 ezer választópolgárt.

Nem is biztos ugyanakkor, hogy erre szükség lenne ahhoz, hogy megakadályozzák a CATL akkumulátorgyárának fölépítését. A tatai népszavazás a példa rá, hogy ehhez elegendő lehet a megjelent szavazók elsöprő többségének támogató voksa is. A kisalföldi városban az Avalon-csoport által az Öreg-tó partjára tervezett, 120 szobás, ötcsillagos hotel építése miatt írtak ki referendumot, a szükséges 10.281 választó helyett azonban csak 8361-en adtak le érvényes szavazatot. Úgy tűnik azonban, hogy a város fideszes vezetése már a kampány hatására is változtatott volna az eleinte a projektet támogató álláspontján.

Amennyiben Debrecenben Tatával ellentétben sikerülne egy érvényes és eredményes helyi népszavazást megtartani, akkor az ott meghozott döntés egy évig jogilag is kötelezné a város közgyűlését.

Mit tesznek ebben a helyzetben a civilek?

Egy esetleges népszavazás sikere attól is függhet, hogy a témában releváns civil szervezetek hogyan reagálnak rá, fejtenek-e ki érdemi tevékenységet a kampányban, hozzájárulnának-e esetleg aktivistákkal is az aláírásgyűjtéshez. Debrecenben jelenleg nincs olyan független, zöld civil szervezet, amely közügyekben legalább alkalmanként megnyilvánulna. A Debreceni Nagyerdőért Egyesület álláspontját még augusztusban kérdeztük meg az akkumulátorgyárral kapcsolatban, de mindössze annyit reagáltak, hogy helyi közéleti problémákkal nem foglalkoznak. A fideszes vezetésű önkormányzat által gründolt, közpénzekkel megtámogatott Future of Debrecen Egyesület pedig nem is reagált az érdeklődésünkre.

Az ellenzéki előválasztás technikai hátterét is biztosító aHang online felületén még októberben indított petíciót a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen nevű csoport, cikkünk írásakor több mint ötezer aláírást elérő kezdeményezést a Facebook hirdetéstárában olvasható információk szerint a civil szervezet három alkalommal, összesen negyvenezer és 55 ezer forint közötti összegért hirdette. A szervezet és a petíciót indító csoport tehát vélhetően valamilyen módon szerepet vállalna egy esetleges népszavazási kampányban is. A Debreceniek az akkumulátorgyár ellen Facebook-oldalán egyébként azt írják, mivel a népszavazási aláírásgyűjtés nem indult el, hamarosan szórólapokkal és utcai aláírásgyűjtéssel szólítják meg a helyi lakosokat.

A Greenpeace segítene a népszavazás hírének terjesztésében

Mivel eddig ebben a konkrét ügyben kevésbé artikulálták az álláspontjukat, megkérdeztük a saját bevallásuk szerint több száz önkéntessel rendelkező Greenpeace Magyarországot, hogy mit gondolnak a gyárról, az akkumulátorgyártásról általában, és hogy várható-e valamilyen szerepvállalásuk egy (helyi vagy országos) népszavazási kampányban. Mint írták, a Greenpeace általánosságban híve az elektromobilitásnak, mivel megítélésük szerint a belső égésű motoros járműveket a klíma és légszennyezettségi célok elérése érdekében ki kell váltani. Azonban azt is hangsúlyozzák, hogy a jelenleginél sokkal kevesebb járműre lenne szükség, ők a tömegközlekedésben, az autómegosztásban és a mikromobilitásban hisznek.

Azt írják ugyanakkor, hogy egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy Magyarországon egymás után épülnek a debrecenihez hasonló, kiemelt állami beruházásként megvalósuló akkumulátorgyárak. A Greenpeace nem támogatja a zöldmezős beruházásokat, az értékes termőföldek tönkretételét és azt sem, hogy lakott területek mellett épüljenek veszélyes üzemek. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a kiemelt állami beruházásoknál nincs esélye a lakosoknak, sőt az önkormányzatnak sem érdemben beleszólni az engedélyezési eljárásba, a beruházók pedig sok szigorú előírás alól mentesülnek. Problémásnak tartják továbbá az akkumulátorgyárak hatalmas energia- és vízfelhasználását, ami szerintük veszélyeztetheti a lakosok ivóvízellátását. A Greenpeace Magyarország azt ígéri, ha lesz egy olyan országos népszavazási kezdeményezés, amelynek tartalmával egyet tudnak érteni, akkor terjeszteni fogják a rendelkezésükre álló csatornákon. Addig is várják az ezzel kapcsolatos fejleményeket.

Kerestük a magyarországi akkumulátorgyártás árnyoldalairól 2021-ben filmet bemutató Karátson Gábor Kört is. Lányi András elnökségi tag, író, filozófus arról tájékoztatott minket, hogy a szervezetük testületileg ritkán vesz részt hasonló akciókban. Mint írta, a gödiek Samsung-gyárral szembeni tiltakozását igyekeztek támogatni, tagjaik pedig általában egyénileg, a saját belátásuk szerint vesznek részt megmozdulásokban. „Többen közülünk, én magam is felszólaltunk itt-ott az akkumulátor-nagyhatalmi rémálom ellen” – fogalmazott Lányi.

Nagy kérdés, hogy beszállna-e a többi ellenzéki párt

Ahogy a fentiekből látni, valamiféle – ha mást nem, elvi – támogatást remélhetnek a civilektől egy akkumulátorgyár-ellenes népszavazás szervezői. Ami a többi ellenzéki pártot illeti, az más kérdés. Októberben a Magyar Hang írt először arról, hogy az LMP várhatóan önállóan indul a 2024-es európai parlamenti, valamint Debrecenben az önkormányzati választáson is. Jármi Péter, a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke október 20-án a Debrecinernek azzal magyarázta a döntésüket, hogy a többi párt részéről a CATL gyárának megépülésével szemben tett lépéseket nem tartják elég proaktívnak és radikálisnak. „Nem látjuk elég szilárdnak az együttműködés tartalmi alapját” – fogalmazott. Ebből kiindulva egyelőre igencsak kérdésesnek tűnik, hogy a zöld párt mennyi segítséget remélhet a tőlük nagyobb társadalmi beágyazottsággal rendelkező politikai szervezetektől.

A kínai üzem megépítését egyébként Debrecenben a DK és a Civil Fórum nevű, a városi közgyűlésben két képviselővel jelen lévő egyesület is ellenzi, előbbi egy online petíciót indított nem sokkal az LMP hasonló kezdeményezése után, majd a gyártás veszélyeiről szóló szórólapokat juttattak el a debreceniek postaládáiba, a Civil Fórum pedig hónapok óta folytat utcai konzultációt a témában.

https://www.szabadeuropa.hu/a/debrecen-nepszavazas-akkumulatorgyar-catl-kina-kosa/32146900.html?fbclid=IwAR08ugs-WczgBoRxy_EzuuuXOayAVt-UA6wht-VeKRUnSyj9pSoBZdtXK64