Megindítja az EU a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a FIDESZ MIATT

Veszélyben vannak az uniós források?
Új szintre lépett Magyarország és az EU között fennálló, az uniós források lehívását is befolyásoló vita a mai nap folyamán. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, közlésük szerint az esélyegyenlőség és az alapvető jogok védelmében. Az eljárás megindítása egyértelművé teszi, hogy az EU-s helyreállítási alap forrásainak folyósítása falakba ütközik a felek közötti, több ponton meglévő vita miatt.
Magyarország esetében a Bizottság egyrészről azt a közelmúltban elfogadott törvényt kifogásolja, amely megtiltja, illetve korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő” tartalmakhoz; a másik eljárás az LMBTIQ-vonatkozású gyermekkönyvekben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat kapcsán indul.
“Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld nekik, illetve az eljárás következő szakaszában ügyüket az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti” – közölte a Bizottság.
Az eljárás megindítása azt valószínűsíti, hogy az EU-s helyreállításai alap forrásai késni fognak. A kormányt a vita új szintre emelése minden bizonnyal nem lepte meg. Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban már arról beszélt, hogy “a jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették.” Vagyis a Pénzügyminisztériumban vannak arra vonatkozó számítások, hogy milyen teljesítményt nyújthat a magyar gazdaság akkor, ha az Európai Uniótól nem érkeznek források Magyarország és Brüsszel között formálódó vita miatt, tehát erre már komoly esélyt ad a kormányzat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter röviddel a brüsszeli közlés előtt nyilatkozta azt a mai Kormányinfón az EU-s helyreállítási alap kapcsán, hogy az EU-val eddig is voltak vitáink, és lesznek is. Magyarország érdeke az EU-s tagság, több érv szól a tagság mellett, mint ellene – mondta Gulyás. De szerinte nem szabad összekapcsolni a helyreállítási alap kérdését, ezen források folyósítását Magyarországnak a gyermekvédelmi törvénnyel. “Ez az árukapcsolás tönkre fogja tenni az Európai Uniót, a gyermekvédelmi törvény semmilyen összefüggésben nem áll a helyreállítási alappal” – mondta, kiemelve, hogy nem hajlandóak változtatni a Brüsszel által kifogásolt törvényen.
Az Európai Bizottság korábban kifogásolta, hogy meglátásuk szerint Magyarország nem biztosítja az uniós pénzek szabályos, átlátható, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatokat enyhítő elköltését. Az új törvény pedig – amely a kötelezettségszegési eljáráshoz vezetett – újabb vitapontot nyitott meg a felek között.