Igencsak megoszlik a magyar felnőtt lakosság véleménye a háború miatt Oroszország ellen hozott nyugati szankciókról – derül ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült felmérésből. A szankciók bevezetésével szemben állók leginkább a negatív gazdasági következményektől tartanak. A magyarok többségét igencsak érdekli, hogy mi történik a szomszédos Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta. Vannak, akik támogatták adományaikkal a menekülteket, mások elkezdték bojkottálni az orosz termékeket, vagy ezt tervezik.
Orosz–ukrán háború a magyar politikában
Az orosz–ukrán konfliktus az utóbbi hetek legfelkapottabb témája Magyarországon, hiszen még a választási kampányt is nagymértékben befolyásolta a háborúról való kommunikáció, sőt, részben meghatározhatta az országgyűlési választások eredményét is. A politikai pártok nem alkottak egységes véleményt a háborúval kapcsolatban, mert az ellenzékkel ellentétben a kormánypárti véleményben dominánsan jelent meg a magyar érdekkel való érvelés, amivel megosztották a magyar lakosság állásfoglalását az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban.
A felmérés fő kérdései:
- mit gondolnak ezekről az intézkedésekről az emberek;
- általában mennyire tájékozódnak a háborúról;
- ők maguk tesznek-e valamit, amiről úgy gondolják, hogy segíthet megállítani a háborút, vagy támogathatják vele a menekülteket.
A Reacty Digital ezerfős mintán reprezentatív kutatást végzett a kérdésben, ami kimutatta, hogy szinte mindenkit érdekel a kérdés.
A megkérdezettek mindössze hat százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem tájékozódik a háborúról, és további hat százalékuk, hogy inkább nem, a többiek legalább többé-kevésbé, de inkább aktívabban figyelemmel kísérték a fejleményeket.
Ennek ellenére sokan nem ismerték az Oroszországgal szembeni gazdasági büntetőintézkedéseket. A megkérdezettek több mint harmada mondta, hogy nem ismeri a bevezetett szankciókat, vagy nem tudja megítélni azokat. A többiek pedig teljesen megosztottak voltak a témában: a válaszadók egyaránt 21-23 százaléka mondta, hogy támogatja, részben támogatja, illetve hogy nem támogatja ezeket a lépéseket.
A magasabb végzettségű 60 év felettiek és azok, akik naprakészen tájékozódnak a háborús helyzetről, átlag feletti arányban támogatják a szankciókat. A kisebb jövedelmű háztartásokban élők, illetve a kistelepülésen lakók körében viszont az elutasítók aránya volt magasabb az átlagosnál. Akik ismerik és ellenzik a szankciókat, elsősorban a gazdaság veszélybe kerülésétől félnek.
Összességében minél aktívabban tájékozódik valaki, és minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál nagyobb arányban gondolja így. Tehát a magasabb végzettségűek és az aktívabban tájékozódók nagyobb része inkább támogatja a szankciókat, akik mégsem, azok leginkább a negatív gazdasági hatásoktól tartanak.
Sok ember szerint a szankciók ellen szól, hogy nem az orosz vezetést, hanem a lakosságot sújtják, illetve a (részben) ellenzők negyede szerint nem is hatékonyak a probléma kezelésére.
A válaszolók tizede szerint semmi szükség nincs szankciókra, de minél aktívabban tájékozódott a válaszadó, annál kisebb eséllyel gondolta így.
Segítségnyújtás és oroszellenesség
A felnőtt lakosság több mint 40 százaléka adományozott valamilyen formában a háború ukrán érintettjei számára. Elsősorban pénzbeli segítséget (20 százalék) nyújtottak, de tartós fogyasztási cikkeket (11 százalék), illetve élelmiszert (9 százalék) is sokan felajánlottak.
Jellemzően sokkal több a 60 év feletti adományozó, mint a fiatalabbak, akik átlag felett zárkóztak el a segítségnyújtástól. A híreket követő lakosok nagyobb arányban adományoztak, mint akik kevésbé követik az eseményeket, hiszen kevésbé is válnak érintetté.
Néhányan tervezik az orosz termékek bojkottját, vagy már elkezdték. Mindössze 4 százalékban válaszolták, hogy vettek vásárolt orosz termékeket az orosz invázió óta, de ez inkább azért van, mert nem tudunk túl sok orosz termékről, és nem is annyira elérhetők számunkra.
A kiskereskedelmi szereplők szerint a napi fogyasztási cikkek zöme nem Oroszországból származik, és az eredetük sem egyértelmű a vásárlók számára. Viszonylag kevés Oroszországból származó van, ráadásul ezek eredete sem feltétlenül evidencia a vásárlók számára, mert ritkán olvassák el a címkén a gyártás helyét.
A felmérésre válaszolók több mint negyede nem is tudta, hogy vásárolt-e orosz terméket az elmúlt hetekben, és 30 százalékukat nem érdekli az áru származási országa. Már 8 százalék teljesen bojkottálta az orosz cikkeket március közepétől, és még 8 százalék tervezte megtenni. 11 százalék mondta, hogy csak a kínálat hiánya miatt nem bojkottálja az orosz termékeket.
A KutatóCentrum és az Index megbízásából korábban online felmérés készült, amelyből kiderült, hogy a magyarok többsége tart a háború elhúzódásától.