Megvalósulhat Orbán „rémálma”!

A Bizottság (EB) irányítói közölték a magyar delegációval: az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terveket annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni.
Sértődötten állt fel a vacsoraasztaltól április 23-án Brüsszelben Orbán Viktor. A kormányfői rosszkedv oka: ritkán fordul elő, hogy az uniós vezetőkkel szemben semmilyen engedményt nem képes elérni, márpedig most ez történt. Az Európai Bizottság (EB) irányítói ugyanis közölték a magyar delegációval: az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar terveket annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni. Ha a magyar kabinet ragaszkodik az elképzeléseihez, akkor a nemzeti terv negatív ajánlással kerül majd az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé.
A munkavacsorán a Népszava információi szerint hatan vettek részt: Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, Céline Gauer, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek nevezett pénzügyi alapért felelős munkacsoport vezetője és Björn Seibert kabinetfőnök. Magyar részről: Orbán Viktor, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, valamint Bóka János Orbán uniós ügyekért felelős államtitkára. A tárgyalásokra rálátással bíró forrásunk szerint Céline Gauer világossá tette: az alapítványokba kiszervezett egyetemeknek nem tudnak pénzt adni. Forrásunk szerint von der Leyen azt igyekezett demonstrálni: most kizárt a politikai egyezség. Gulyás másnap, április 24.-én jelentette be nyilvánosan, hogy Magyarország „nem kér hitelt” a helyreállítási alapból, csak vissza nem térítendő támogatást vesszük igénybe, a felsőoktatási fejlesztési programot pedig megoldjuk saját költségvetésből.
Az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal. „Azóta hetente találkozunk a magyar tárgyalókkal és mindig elmondtuk nekik, de egyszerűen nem foglalkoztak vele” – mondta egy forrásunk, aki szerint a magyar közbeszerzésért felelős hatóságokat is megkeresték az ügyben, de onnan sem kaptak megnyugtató választ. Bár korábban a kormány azt közölte, az elsők között adjuk be a tervezetünket a helyreállítási alap felhasználására, Brüsszelben már úgy látják, inkább az utolsók között leszünk. Egy forrásunk szerint így viszont akár még „Orbán Viktor rémálma” is megvalósulhat, vagyis az, hogy annyira lemaradunk, hogy a Tanácsnak végül külön kell majd döntenie a magyar tervezetről.
Az EB egyébként arra számít, hogy legkésőbb június elejéig minden nemzeti helyreállítási terv befut Brüsszelbe. A 27-ből eddig 14 tagállam nyújtotta be a végleges programját a brüsszeli testületnek, amelynek két hónapja van az értékelésre – derült ki az EB gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó tagjainak, Valdis Dombrovskis alelnöknek és Paolo Gentiloni biztosnak a meghallgatásán az Európai Parlament két szakbizottságának hétfői együttes ülésén. Méltatták a tagállamokat, amiért a támogatások megfelelő hányadát a digitális és zöld átállásra kívánják költeni, és a beruházások mellett a reformokra is áldoznának. A két politikus közölte: az Európai Bizottság számon fogja kérni, hogy a kormányok az előírásoknak megfelelően beépítették-e a programjaikba az önkormányzatok és a civil szervezetek javaslatait. A testület vissza fogja utasítani azokat a terveket is, amelyek nem felelnek meg a környezetvédelmi károkozás általános tilalmának – hangsúlyozták. A két biztos szavaiból kiderült, a tagállamoknak címzett tavalyi és tavalyelőtti gazdaságpolitikai ajánlásokat is be fogják vasalni az EU27-eken, például az “agresszív adótervezés” (magyarul: adóelkerülés) visszaszorítására vonatkozó elvárásokat. Ez Magyarországgal szemben is megfogalmazott igény.
Az EB arra számít, hogy kezdetben hat-hét ország fogja igénybe venni a felajánlott kedvezményes hitelt, a többiek egyelőre csak a vissza nem térítendő támogatásokra pályáznak, de ez később még változhat. A pénz folyósítása már júliusban megkezdődhet, ha a tagállamok záros határidőn belül ratifikálják az EU bevételi forrásainak megemeléséről szóló határozatot, ami a 750 milliárdos helyreállítási alap létrehozásához szükséges. A döntéssel még nyolc állam adós, Magyarország még nem tűzte ki a parlamenti szavazás időpontját.