MEKKORA TÁMADÁST BÍRNA KI AZ ATOMERŐMŰ?

„A Paksi Atomerőmű kiemelt, stratégiai létesítmény, ezért állandó, fegyveres biztonsági őrség védi, háborús helyzet, terrorveszély, vagy más fenyegetettség esetén azonban elrendelhetik az emelt szintű fizikai védelmet, amikor már állami rendvédelmi szervek (rendőrség, katonaság, légvédelem, kibervédelem) is támogatást nyújtanak” – mondta az Indexnek Szieberth Máté, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technika Tanszékének tanszékvezető docense.
Azonnali szigorító intézkedéseket vezetnek be, amelynek részleteit a Fizikai Védelmi Terv tartalmazza, de ez minősített (titkosszolgálati) információ.
Ezek azonban minősített (titkosszolgálati) információk, de a fenyegetés mértéke határozza meg a lépéseket.
Az viszont biztos, hogy nemcsak üzemzavar, hanem támadás esetén is leállítják a reaktorblokkokat, ahogy tették azt az összessel most a zaporizzsjai atomerőműben is (a csernobili erőmű összes blokkját már 2000-ben leállították. Radioaktív hulladékokat azonban tárolnak még a területen).
Magát a láncreakciót azonnal meg lehet szakítani, azonban a keletkezett radioaktív anyagok bomlásából még további hő szabadul fel, ezért is kell még a kiégett üzemanyagokat is hűteni.
Hogy mi történne egy háborús attak esetén, nem lehet megmondani. Az atomerőműket ugyanis békebeli vészhelyzetekre készítik fel. Idegen ország fegyveres támadásának elhárítására nem. Amúgy nemzetközi egyezmények tiltják a nukleáris létesítmények támadását. Sőt, még polgári járatok sem repülhetnek felettük békeidőben sem.
A reaktorok aktív zónáját 15 centiméter vastag falú, a légköri nyomás 120-szorosát kibíró acél reaktortartályok védik, amelyeket masszív vasbeton szerkezetek vesznek körül. Ha a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok tárolóit felrobbantanák, legfeljebb pár száz méteres körzetben szóródna szét az anyag, nem lehetne összehasonlítani az 1986-os csernobili balesettel.
A szakértő szerint egyébként is értelmetlen atomerőművet támadni. Az okozott kár szó szerint visszaszállhat a támadóra.
Via index.hu