Mendrey László: Emberkísérlet folyik az iskolákban!

Interjú Mendrey Lászlóval

Emberkísérlet folyik az iskolákban – Interjú Mendrey Lászlóval

A koronavírus-járvány második hullámának idején kellett megkezdeni az idei tanévet. Ez kétségtelenül nagy kihívás elé állította az iskolákat, a pedagógusokat, a diákokat és a szülőket is.

Erről kérdeztük Mendrey László oktatási szakértőt, a PDSZ korábbi elnökét.

– Lényegében házi feladatot kapott a kormány a nyárra. Az egyik legfontosabb teendőjük az volt, hogy felkészítsék az oktatási rendszert a koronavírussal kapcsolatos kihívásokra. Eleget tett ennek a házifeladatnak?

ML: Egyértelműen nem. Ezt az egész nyarat, úgy ahogy volt, átaludták. Emiatt pedig a tanévkezdés félelemmel és bizonytalansággal átitatott. Több okból sem tettek eleget kötelességüknek. Nem készült például a tanárok számára semmiféle B-terv. Látni lehetett, hogy valamilyen szinten újra digitális oktatásra kell majd átállni, mégsem történtek fejlesztések. Állandóan a KRÉTA rendszerre hivatkoznak, pedig az nem alkalmas ennek a megszervezésére. Úgy tűnik, hogy emberkísérlet folyik az iskolákban.
Tolják a bezárás időpontját. Elsősorban nem azért, mert akkor rengeteg embernek kellene otthon maradnia, hanem azért, mert valójában fogalmuk sincs arról, hogyan kellene ezt megoldani. Teljes a káosz. Van olyan iskola, ahol kötelező maszkot viselni az osztálytermekben is, míg máshol a folyosókon sem kell. Eddig rettentő központosításmánia volt jellemző a fideszes oktatáspolitikára, most pedig ennek pont az ellenkezője történik: “ki merre lát” alapon hagytak magukra mindenkit.

– Ki vállalja a felelősséget azért, hogy biztonságos és magas színvonalú oktatás legyen a vírus helyzet ellenére is?

ML: Senki. Van például olyan iskola, ahol az igazgató a 11. osztályosokat úgy ahogy vannak, hazaküldte igazolt fertőzöttség miatt. Őket távoktatással tanítják. Mindeközben az intézmény többi része simán bejár. Ez azért van, mert nincs egy kidolgozott cselekvési terv. Gyakorlatilag semmi sem akadályozza meg azt, hogy a vírus terjedjen.

-Az elfogadható, hogy még iskolába járnak a diákok, nincs visszaállítva a teljes és kötelező digitális oktatás?

ML: Közegészségügyi szempontból nem feltétlenül jó. Köz- egészségügyi szempontból mindenkinek, aki teheti, otthon kellene lennie. Ez azonban egy többrétű kérdés. A középiskolások esetében ez például már megoldható, hiszen nem feltétlenül kell a szülőnek otthon maradnia vele, ráadásul ezek a diákok már ismernek egy olyan oktatási technikát, aminek köszönhetően kicsit egyszerűbben át tudnak állni a digitális oktatásra. Az első hat évfolyam az, ami problémás. Gondoljunk csak bele: egy elsős, másodikos gyermeket lehetetlen az interneten keresztül megtanítani írni olvasni. Szerintem a járványkezelésnek ez a differenciált szemlélet lesz a módja. Tehát a kicsiket tovább bent fogják tartani az iskolákban, az idősebbeket már korábban hazaküldhetik.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy most vezették be az új Nemzeti alaptantervet és az iskolaőri rendszert is.
Emellett a káosz mellett ez már csak hab a tortán. Bár most eltereli a járványhelyzet ezekről a kérdésekről a figyelmet, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyi hiányossága volt a NAT-nak. Nem volt a bevezetése szakmai körben egyeztetve, nem volt kidolgozva, nem voltak szakemberek bevonva. És akkor még nem beszéltünk a szabad tankönyv- választás hiányáról. Hogy miként fog szerepelni a közoktatásban a NAT, legkorábban majd csak a tanév második felében fogjuk meglátni. Még korai lenne erről nyilatkozni.

– Ha találkozna Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterével, aki az egyik fő felelőse a jelenlegi állapotoknak, mit mondana neki?

ML: Megkérném, hogy hallgassa meg végre a szakembereket is. Ne csak politikai szakértőkkel egyeztessen, ne csak politikai elvárásoknak feleljen meg, hanem figyeljen a szakma elvárásaira. De ez nem csak Kásler Miklósra, hanem a kormány minden tagjára, akinek ráhatása van az oktatásra.