Minden amit a deltakron szupermutánsról tudunk!

Folyamatosan jelennek meg a koronavírus újabb mutációi világszerte; legutóbb Cipruson azonosítottak egy olyan változatot, amely a delta és az omikron kereszteződéséből születhetett meg. Összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet az új vírusvariánsról.

Új koronavírus-mutációt fedeztek fel a Ciprusi Egyetem virológiai laboratóriumában, amely keresztezi az omikron- és a delta-variánsok tulajdonságait, emiatt a kutatók a deltakron nevet adták az új vírustörzsnek.

Hány mintában mutatták ki eddig a fertőzést?

A mutációt eddig a Cipruson vett minták közül 25 esetben találták meg. A minták közül 11 olyan emberektől származott, akiket a koronavírus miatt már korábban kórházba szállítottak, míg 14-et kórházi kezelésen kívül álló személyek mintáiban figyelték meg. Leonidosz Kosztrikisz, a Ciprusi Egyetem biológiai tudományok professzora és a Biotechnológiai és Molekuláris Virológiai Laboratórium vezetője elmondta, hogy a mutáció gyakorisága a kórházi betegek körében magasabbnak mondható, és összefüggésre utalhat az új változat és a kórházi kezelések között.

Dominálhat-e a deltakron?

A ciprusi egyetem szakemberei szerint egyelőre nem jelenthető ki, hogy gyorsabban terjed a deltakron, mint más, eddig ismert vírusváltozatok. A szakember azonban sokkal valószínűbbnek tartja azt az elképzelést, hogy ezt a törzset is kiszorítja majd az ettől bizonyítottan fertőzőbb omikron-variáns.

Mennyire új ez a felfedezés?

A ciprusi virológusok által kimutatott vírusvariáns annyira újnak számít, hogy még tudományos jelölést sem kapott. A delta korábban a B.1.617 kódot kapta, míg az omikront a B.1.1.529 jelöléssel látták el. A Cyprus Mail cikke szerint az már ismert, hogy a deltakron 30 mutációt tartalmaz a vírus tüskefehérjéjében, ami kicsit kevesebb, mint az omikron-variánsnál (ott 32-t jegyeztek fel), de sokkal több, mint a delta-variáns esetében (ahol 13, esetenként 15 vagy 17 mutációt mutattak ki).

Aggódnunk kell-e az új vírusmutáns miatt?

Leondiosz Kosztrikisz az új Covid–19 törzsről elmondta, hogy ez jelenleg nem aggodalomra okot adó dolog. Michalisz Hadjipandelasz, Ciprus egészségügyi minisztere is hasonlóan nyilatkozott az újonnan kimutatott vírusvariánsról; szerinte nem kell aggódni az új mutáció miatt.

Új variáns Franciaországban

Nem a deltakron az egyetlen olyan vírusváltozat, amelynek a megjelenését jelentették ezen a héten. Kedden Franciaországban mutattak ki egy eddig ismeretlen vírusmutációt, amely átmenetileg az IHU nevet kapta. Ez a vírusváltozat (a deltakronnal ellentétben) már kapott tudományos jelölést is: a virológusok a B.1.640.2 variánsként jegyzik.

Mitől különbözik az IHU az eddig ismert vírusváltozatoktól?

Minél több mutációt tartalmaz egy vírus a tüskefehérjében, annál fertőzőbb és ellenállóbb a vakcinákkal szemben. A kedden bejelentett új vírusvariáns 46 mutációt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy gyorsabb terjedésre és nagyobb ellenállásra képes.

Hányan fertőződtek meg eddig az IHU-val?

A francia virológusok keddi bejelentése szerint eddig mindössze 12 ember szervezetében mutatták ki biztosan az IHU-variánst, Marseille közelében. Állítólag az esetek összefüggésbe hozhatók egy Afrikai utazással is.

Vizsgálja-e ezt a vírusváltozatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO)?

Világszerte folyamatosan bukkannak fel új koronavírus-törzsek, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem vizsgálja mindegyiket. Eric Feigl-Ding epidemiológus szerint ez azért van, mert egyáltalán nem biztos, hogy egy újonnan kimutatott vírusváltozat veszélyesebb lesz elődeinél.

Ami egy változatot ismertebbé és veszélyesebbé tesz, az az a képessége, hogy gyorsabban terjed az eredeti vírushoz képest, és a mutációinak a száma is sokkal magasabb

– írta közösségi oldalán Eric Feigl-Ding epidemiológus, aki szerint idővel dől el az, hogy ez a vírusváltozat jogosan mondható-e aggodalomra okot adó variánsnak – írja a Business Insider.

Mi vár ránk idén?

Átlagban kétmillió új esetet regisztráltak naponta január első hetében a világon, ez a szám nagyjából tíznaponta megduplázódik. A december 23-án kezdődő héten lépte át az új esetek napi átlaga az egymilliót. A szakértők a mintegy négy hónapja terjedő omikron-vírusvariánst okolják az esetek hirtelen növekedéséért.

Az omikron-variáns novemberi megjelenése óta a globális esetszámok 270 százalékkal nőttek, azonban a halálozás 2020 októbere óta nem volt ennyire alacsony. Január első hetében naponta átlagban 6237 ember halt meg a világon koronavírusban.

A szakemberek továbbra sem tudnak túl sokat az omikron-variánsról, egy dolog azonban már ezen a ponton is világos: sokkal fertőzőbb, mint az előző vírusváltozatok. Arról, hogy mi vár ránk a közeljövőben a koronavírus-járványt tekintve, Mark Dybul, a világ egyik vezető járványügyi szaktekintélye nyilatkozott a napokban. Meglátása szerint elkerülhetetlen, hogy megjelenjen egy teljesen vakcinarezisztens vírusváltozat.

A professzor szerint abban az esetben, ha ez megtörténik, a Pfizernek, a Modernának és más gyártóknak elő kell készíteniük az oltóanyag második generációját, amely valószínűleg körülbelül száz napot vesz igénybe a gyártás megkezdéséhez. Egy teljesen vakcinarezisztens változatnál fontosabb lesz a maszkviselés, a társadalmi távolságtartás és az általános higiéniai szabályok betartása. Mark Dybul jóslata szerint 2022 nyarán jelenhet meg a teljesen rezisztens vírusváltozat. Az immonulógussal egy évvel ezelőtt készült exkluzív interjúnkat ide kattintva olvashatja.

Mark Dybul jóslatával azonban nem mindenki ért egyet. Több szakember ugyanis úgy véli, hogy az omikron lesz az a vírusváltozat, amely elhozza a várva várt nyájimmunitást, így pedig megszabadulhatunk a világjárványtól. Hasonlóan nyilatkozott korábban Karikó Katalin, a Pfizer–BioNTech mRNS-vakcinájának egyik kifejlesztője is.

Ha valóban úgy van, hogy kiszorítja az omikron a deltát, mert ragályosabb, de nem okoz súlyos betegséget, akkor nem kell aggódnunk, én nagyon optimista vagyok

– mondta Karikó Katalin.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke is hasonló kilátásokról beszélt korábban. Véleménye szerint 2022-re sikerül teljesen megfékezni a koronavírus-járványt, de ehhez javítani kellene a vakcinaelosztási egyenlőtlenségeket is.

A WHO főigazgató-helyettese, Jakab Zsuzsanna szerint azonban addig nem lesz vége a járványnak, amíg a világ népességének jelentős része fel nem veszi a koronavírus elleni vakcinát. A novekedes.hu-nak adott interjújában megjegyezte ugyanakkor, hogy nem szabad alábecsülni az omikron-variánst, és mindent meg kell tenni a rohamos terjedés megakadályozásáért.