Minden vakcina hatásos, van ami gyengén van ami picit erősebben

A kormány közzétette, hogy mennyire védenek a koronavírus elleni oltások a megbetegedéstől és a halálozástól a magyarországi tapasztalatok alapján. Az adatokból azonban lehetetlen megállapítani, hogy melyik vakcina jobb vagy rosszabb. Csak annyit lehet elmondani, hogy az oltások általánosságban jelentősen csökkentik a halálozás esélyét. Vagyis mindegyik vakcina hatásos.

A kormány által közzétett adatok alapján eddig a Pfizer oltás után haltak meg a legtöbben, míg a Szputnyik-V után a legkevesebben. (A többi vakcinával most nem foglalkozunk, az eredmények megértéséhez elegendő ez a kettő.) Mielőtt tehát ebből bármilyen következtetést levonnánk, nézzük meg néhány tényt:

  • Sajnos nem tudni, hogy a magyar megbetegedéseket a 2. oltás időpontja után azonnal, vagy a védettség kialakulásától számítva vették figyelembe. Ha az előbbi módon történt, akkor elmondható, hogy nem a vakcinák teljes hatékonyságát (2. oltás + 1-2 hét) mutatják az adatok.
  • Pfizerrel közel 4 hónapja oltanak Magyarországon, miközben Szputnyik-V-vel februárban kezdődött a vakcinázás. Vagyis a Pfizer esetében sokkal több idő telt el tapasztalatok gyűjtésére, mint a többi vakcina esetében. (Ha úgy tetszik: a második és harmadik hullámban is rendelkezésre állnak adatok róla, míg számos vakcina kapcsán leginkább a harmadik hullám részadatai látszanak. Csúnyán fogalmazva: a Pfizerrel oltottaknak több idejük volt kórházba kerülni, mint a többieknek.)
  • A Pfizer vakcináját döntő többségében idős emberek kapták az elmúlt hónapokban, akiknél sokkal nagyobb a halálozás kockázata a koronavírus esetében, mint a fiatalabbaknál, akik általánosságban nem a Pfizer vakcináját kapták.
  • A Szputnyik-V vakcina ráadásul számos krónikus betegség esetén ellenjavallt, tehát ezt a vakcinát a tartós betegek egy része nem kaphatja. Ez szintén javíthatja a vakcina teljesítményét, hiszen az idős kor mellett a krónikus betegség a halálozási esélyt növelő tényező, és kevesebb krónikus beteg kaphat ilyen vakcinák, mint más oltásokat.
  • Nem tudjuk, hogy pziferes-szputnyikos stb. mintában ugyanolyan arányban szerepeltek-e korábban és később megfertőződött emberek, pl. az oltópontok zsúfoltsága vagy egyéb okok miatt. Ezért a különböző vakcinák mintáinak kiegyensúlyozottságáról nem tudunk semmit, ez pedig az összevethetőséget súlyosan korlátozza.

 

Elhunytak száma a 2. oltás után
Oltás Elhunyt Elhunyt 100e oltásra Összes megfigyelt eset
Szputnyik-V 2 1 211579
Moderna 12 20 61017
Sinopharm 78 16 489888
Pfizer 175 32 549189
AsstraZeneca 6 7 87571
Összesen 273 20 1400490
Forrás: kormányzat, Portfolio-számítás

 

 

Vagyis két dolgot állíthatunk a fentiek alapján.

 

Az egyik, hogy:

A KÖZZÉTETT TÁBLÁZAT ALAPJÁN NEM LEHET MEGMONDANI, HOGY MELYIK VAKCINA VÉD JOBBAN A KÓRHÁZBA KERÜLÉSTŐL VAGY A HALÁLOZÁSTÓL, MERT AZ ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG SEMMILYEN KÖVETELMÉNYÉNEK NEM FELELNEK MEG AZ ADATOK.

 

Ha szeretnénk valós képet kapni a vakcinákról, akkor a tudományos igényességgel leírt szerb példát érdemes megnézni. A másik, ami a magyar adatokból is látszik, hogy mindegyik vakcina hatékonynak látszik a halálozás ellen. Azonban a módszertan bizonytalansága miatt nem tudjuk, hogy 100%-ban, vagy nem 100%-ban védenek a halálozástól.