MOSZ: Így is kevés a háziorvos, hát még, ha a kórházakba parancsolják őket

Nem tudni, hány háziorvost irányítottak át eddig kórházakba, de a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint egyet sem kellene, mert ezzel nemcsak az oltások beadása lassulna, hanem félő, hogy még több covidos beteg kerülne kórházba.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök szerint „a tartalékok nem néznek ki rosszul” – múlt pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy ágyból és lélegeztetőgépből a kapacitások mintegy fele még szabad –, „és élőerőből is vannak tartalékaink”, a kórházak és az egészségügyi személyzet leterheltségéről érkező drámai hírekkel összhangban azt is elismerte, hogy ezek a tartalékok „egyáltalán nem végtelenek”. Hogy mennyire nem azok, azt egy múlt heti kormányhatározat is jelzi, amely már a háziorvosok kirendelését is lehetővé teszi a kórházakba – igaz, csak akkor, ha az orvosnak van egyéb szakképzettsége és a kirendeléssel nem sérül az oltási tevékenység. Kíváncsiak voltunk, eddig hány esetben történt ilyen kirendelés, ám a Koronavírus Sajtóközponttól hiába kértünk adatot, nem válaszoltak.

A 168.hu által megkérdezett orvosok ugyanakkor nem tartanák jó ötletnek, ha háziorvosokat irányítanának át a covid-ellátásba, mert ennek még több kára lehet, mint haszna.

Hiba lenne kirendelni őket

„Néhány száz olyan, egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvos kolléga jöhet szóba, akit kirendelhetnek kórházakba, de mivel gyakorlatilag nincs olyan háziorvosi praxis, amely ne venne részt az oltási programban, a védőoltási és az alapellátási tevékenység sérelme nélkül a kirendelésük nehezen lenne elképzelhető” – mondta a 168.hu-nak Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosokra most abban is komoly szerep hárul, hogy a covidos betegek kórházi beáramlását csökkentsék az időben felismert fertőzéssel, amellyel első körben ők találkoznak a praxisukban. Elismerte, hogy a kórházakban dolgozók leterheltek és szükség lenne átcsoportosításra, de „hiba lenne háziorvosokat kirendelni”, ő inkább a szakrendeléseken dolgozók bevonását javasolná.

Hasonlóan vélekedik a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke is. Szabad Zoltán a 168.hu-nak a kormányfő által említett tartalékokról például azt mondta: „Nem látunk bele az egészségügyi kormányzat kártyáiba, és bár papíron létre lehet hozni akár 5000 lélegeztetőgépes ágyat, megfelelő szakszemélyzet és odafigyelés híján eljön az a pont, ahol a limitált humánerőforrást olyan mértékben hígítjuk fel nem intenzíves képzettségű és tapasztalatú dolgozókkal, hogy az ezen ágyakon kezelt betegek mortalitása elfogadhatatlanul magas lesz. Ezen a ponton túl már egyetlen ilyen ágyat sem lehet intenzív ágynak nevezni.” Megjegyezte, hogy az intenzív osztályok halálozási adatait csak a kormányzat ismeri, az egyes kórházak sem a másikét, bár „Ózdon egy lelkiismeretes kórházigazgató már jelezte, hogy nagy a baj”. Szabad Zoltán szerint minden kórházigazgatónak feladata beszámolni arról, ha ilyen helyzettel szembesül, mert „a bajok elfedése nagyobb hiba, mint a baj megléte”.

 

KoronavĂ­rus - HĂĄziorvos olt NyĂ­rteleken
Kerényi Attila háziorvos beolt egy idős nőt nyírtelki háziorvosi rendelőjében 2021. március 24-én. Fotó: MTI | Balázs Attila

 

Arra a kérdésre, hogy vajon hány háziorvos irányítható át kórházakba anélkül, hogy az oltási tempó ne csökkenjen, a MOSZ elnöke azt válaszolta: „egyetlen egy sem”. Úgy vélte, „ha kevesebben látják el ugyanazt a munkát, túlterheltek lesznek a háziorvosi rendelők, ha több beteg jut kórházba, mint amennyit az ellátórendszer elbír, túlterhelődik a kórházi ellátás, a túlterhelt egészségügyi rendszerben pedig sérülni fog az ellátás színvonala”. Szerinte „egy végletekig túlfeszített, humánerőforrás-hiányos rendszerre csapott le a koronavírus egy éve, és 30 év elmaradását nem lehet egy év alatt bepótolni.” Szabad Zoltán – aki háziorvosként maga is folyamatosan oltja a betegeit – hozzátette: a háziorvosok átcsoportosításával „az ellátáshoz való hozzájutás sérülne, lassulna az oltások beadása, ezzel párhuzamosan nőne a betegek elégedetlensége, és sajnos a kórházak leterheltsége is”. Magyarázata szerint ugyanis a háziorvosok két ponton is „tehermentesítik” a kórházakat: egyrészt a korán észlelt covid-betegség mellett az időben, prehospitálisan megkezdett favipiravir terápia csökkenti a kórházi ellátás szükségességét, mivel kisebb eséllyel alakul ki súlyos kórkép, másrészt az oltások megszervezésével és beadásával lassítják a járvány terjedését.

 

Nagyobb teher kevesebb emberre

Egyre nagyobb teher hárul tehát a háziorvosokra, miközben egyre kevesebben vannak. Hiányuk már több megyében krónikussá vált. Az Országos Kórházi Főigazgatóság legfrissebb, március 1-i adatai szerint 510 tartósan betöltetlen háziorvosi, és további 225 tartósan betöltetlen fogorvosi praxis van Magyarországon. Az éppen aktuálisan betöltetlen praxisok száma ennél is több, mert a tartósan betöltetlen kategória azokat a körzeteket jelöli, ahol legalább fél éve nincs állandó orvos – a legnagyobb arányban a vegyes praxisokból hiányzik körzeti orvos, aztán felnőtt háziorvosból, végül gyermek háziorvosból van hiány.

A háziorvosi praxisok 510-es, rekordmagas hiányszáma amúgy nem meglepő: a statisztika évek óta emelkedést mutat, ezt a tendenciát pedig az aktuális kormányok nem tudták megfordítani – nemcsak 2010 óta a Fidesz-kormány, de előtte 8 éven át a baloldali kabinetek sem –, legfeljebb átmenetileg tudták lassítani. Az idén március elsejei 510-es adat egy hónappal korábban még csak 482 volt, tavaly áprilisban, a koronavírus-járvány első hulláma idején 432, a járvány előtti időszakban, 2019 júliusában 373, 2018 szeptemberében 341, 2017 augusztusában 317, de már 2015 júliusában is 231 körzetben legalább fél éve nem volt állandó háziorvos az országban.

 

Óriási területi egyenlőtlenségek

A jelenleg 510 tartósan betöltetlen praxis a mintegy 6300 háziorvosi körzetnek ugyan csak a 8 százaléka, ami nem tűnik talán soknak, viszont a kedvezőtlen területi eloszlás éppen a legrosszabb egészségügyi helyzetben lévőket sújtja. A háziorvoshiány az ország több, mint 400 települését – jellemzően 6-800 fős, kis betegszámú praxisokat – vagy fővárosi kerületét érinti, ami a mintegy 3200 önkormányzatnak 12,5 százaléka. Összességében mintegy 400 ezer embernek jelenleg nincs állandó háziorvosa Magyarországon, így sokaknak receptírásért, táppénzre vételért, vagy egy-egy akut rosszullét miatt 10-20 kilométert is utazni kell a lakóhelyükről, ha intéznivalójukat, egészségügyi problémájukat nem tudják a helyettesítő orvos érkezéséhez igazítani.

Sok helyütt ez már olyan régóta fennálló probléma, hogy egy generáció ilyen körülmények között nőtt fel. A „rekorder” településeken már legalább 15 éve folyamatosan – a hivatalos statisztikákban 2005-ös adat a legrégebbi – betöltetlen a praxis, vagyis másfél évtizede csak helyettesítéssel megoldott a rendelés. Ráadásul a krónikus orvoshiány nem csak eldugott zsákfalvakat érint. A 233 lakosú dél-dunántúli Ibafán és az 500 lelkes észak-alföldi Újirázon éppúgy 15 éve nincs állandó családorvos, ahogy a több mint 7000 lakosú borsodi Putnokon is ennyi ideje betöltetlen egy körzet. Jelenleg az ország 18 településén hiányzik legalább 15 éve állandó orvos, és ebből 8 tartósan betöltetlen körzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A népességszámot és a megye nagyságát is figyelembe véve évek óta amúgy is Borsod van a legrosszabb helyzetben. Itt hiányzik a legtöbb, 66 háziorvos, ráadásul 27 praxis az utóbbi 2 évben került fel a listára.

 

 

Nem sokkal jobb a helyzet Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol éppen 43 háziorvos hiányzik és a tartósan betöltetlen praxisok fele az utóbbi 2 évben üresedett meg. Nógrád megye a lista középmezőnyében szerepel 23 praxissal, ám a megyeszékhely Salgótarjánban 7 orvos is hiányzik, ezzel országosan is „csúcstartó” a város. Összességében jobb helyzetben van Zala megye, ahol csak 16 háziorvos hiányzik, viszont itt az utóbbi időben drámaian romlott a helyzet, mivel a 16-ból 15 praxis az elmúlt 2 évben vált tartósan betöltetlenné (2018 őszén még Zala megye állt a „hiánylista” utolsó, legjobb helyén). Jelenleg a legjobb helyzetben Komárom-Esztergom megye van, ahol csak 11 tartósan betöltetlen praxis van, igaz, ebből 7 itt is az utóbbi 2 évben került fel a listára.

Csak 12 perc jut egy betegre

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019-es, adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy háziorvosra 10 655 eset jutott, vagyis 43 eset naponta, ami 4,7 százalékkal több mint 2010-ben). Így egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut – számította ki februári elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az elemzés a statisztikai adatok alapján azt is rögzítette, hogy nő az egy háziorvosra jutó lakosok száma is: 2019-ben 1625 fő, ami 5 százalékkal több a 2010-es adatnál. Az üres praxisok helyettesítése miatt pedig a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik.

 

Veszprém, 2021. március 4. Szeles Réka veszprémi háziorvos egy idős nővel konzultál mielőtt beadja neki a Moderna koronavírus elleni vakcináját Táncsics Mihály utcai rendelőjében 2021. március 4-én. MTI/Vasvári Tamás
Szeles Réka veszprémi háziorvos egy idős nővel konzultál mielőtt beadja neki a vakcinát 2021. március 4-én. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

 

Az Orbán-kormány több intézkedéssel is igyekezett mérsékelni a háziorvoshiányt. Az üres körzetek feltöltésére letelepedési, valamint praxisvásárlási támogatást nyújtottak, majd idén év elejétől azt is lehetővé tették, hogy szakképesítés nélküli, de más szakvizsgával rendelkező orvos is lehessen háziorvos, továbbá mostanában a praxisközösségek kialakítását ösztönzik. Csakhogy – az idézett GKI tanulmány szerint – a praxisközösség önmagában nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, ettől több háziorvos nem lesz, illetve a betegekre fordítható idő sem lesz több.

Van, aki 97 évesen is praktizál

Ami az egyre növekvő számadatokban nem látszik, de riasztó, hogy a családorvosok átlagéletkora eleve magas: jelenleg 59 év, miközben ez a szám még 2012-ben csak 55 év volt. Vagyis a jobbára már most is idősebb háziorvos-generáció rohamosan öregszik. A 60 év feletti háziorvosok aránya meghaladja a 40 százalékot, s nem ritka, hogy egyes doktorok 80 évesen, vagy még idősebben is dolgoznak. Január elején, a hírekből derült ki például az, hogy megkapta a koronavírus elleni oltást az ország legidősebb, még aktívan praktizáló háziorvosa, Dr. Körmendi István, aki 97 évesen gyógyít. Az elöregedés és a háziorvosi pálya népszerűtlensége, az utánpótlás hiánya miatt a háziorvoshiány rövid időn belül egészen drámaivá válhat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az „Egészséges Magyarország 2014-2020” című programjában már 2014-ben arra figyelmeztetett, hogy „a várható természetes fogyás a háziorvosoknál 10 éven belül mintegy 4000 fő”. Természetesen az utánpótlás miatt a jelenlegi, 6000 körüli háziorvos-létszám nem esik 2024-re a kétharmadára, de várhatóan a felére igen. Ugyancsak az erőforrástárca egy 2015-ös munkaanyagának prognózisa volt ugyanis az, hogy 2025-re a jelenlegi felére csökkenhet a háziorvosok száma, emiatt pedig 4,65 millió ember maradhat állandó ellátás nélkül.

 

 

via. 168.hu