A Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárai egy hosszú cikkben sorolták fel annak okait, hogy miért ilyen magas az élelmiszer-infláció Magyarországon.
Gerlaki Bence gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkár és Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár a portfolio.hu-n írt cikkben elismerték, hogy nemzetközi szempontból is kiemelkedő az élelmiszer-infláció Magyarországon: a KSH 43,8 százalékos, az Eurostat pedig 49,2 százalékos inflációt mért legutóbb A két helyettes államtitkár szerint mindez számos külső és belső okra vezethető vissza.
„Látható, hogy a hazai élelmiszer-infláció mértéke a legmagasabb az EU-s országok között, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a gyors ütemű áremelkedés nem egyedi, országspecifikus jelenség,
ebből következően nem olyan kormányzati intézkedésekre vezethető alapvetően vissza, mint az élelmiszerekre 2022 februárjában bevezetett árstop
– írták cikkükben, reagálva ezzel az MNB egyik tisztviselőjének korábbi írására.
Felerészben külső, felerészben belső tényezők okozzák
A külső tényezők közt az államtitkárok az európai energiaárak emelkedését, továbbá az egész kontinens szintjén kedvezőtlen idei időjárást és ennek az európai piacra gyakorolt hatásait emelték ki.
„2022 során Európában a búza ára átlagosan 52 százalékkal, a kukorica ára 38 százalékkal, míg a sörárpa ára 58 százalékkal emelkedett, továbbá a takarmánybúza ára 51 százalékkal, a takarmányárpa ára 52 százalékkal, a takarmányzab ára 89 százalékkal, a takarmányrozs ára pedig 59 százalékkal nőtt” – sorolták, hozzátéve, hogy az Eurostat által mért 49 százalékos áremelkedésnek körülbelül a felét, 25 százalékát okozhatják a „nem lokális tényezők”.
A két helyettes államtitkár szerint a fennmaradó részért a belső tényezők a felelősek. Ezek közül elsődlegesen a forint árfolyamának romlását emelték ki, amely elsősorban az importált élelmiszertípusok árát dobta meg.
A forint euróval szembeni gyengülését (11,6 százalék 2021 októbere és 2022 októbere között) kiszűrve és az euróban számított élelmiszerárak alakulását vizsgálva a magyar élelmiszerár-emelkedés 33,7 százalék volt novemberben. Ez nagyobb, mint a régiós átlag, de nem kiemelkedő mértékű, sőt nem is a legmagasabb […]. A fentiek alapján az árfolyamváltozás közel 16 százalékpontot magyaráz a hazai élelmiszer-inflációból (vagyis az áremelkedés 32 százaléka, közel harmada hozzá köthető)
– írták erről.
A kormány adóemeléseit is a fogyasztók fizetik meg
A cikkben arra is kitértek, hogy részben a kormány lépései is gerjesztették az inflációt. Itt elsősorban a júniusban, az extraprofit-különadók közt bevezetett népegészségügyi termékadót (neta)lehet kiemelni, amely sok élelmiszernek megdobta az árát. „A neta emelkedése, mivel egy fogyasztási típusú adóról van szó, a termékek árába beépül, és ezáltal a végső fogyasztót terheli. Emellett szintén 2022 nyarán módosultak a jövedékiadó-szabályok és a kiskereskedelmi adó mértéke is, illetve alapvetően a magas általános forgalmi adó is az élelmiszerek árnövekedésének az irányába hathat az árazásoknál” – írták, hozzátéve:
Az adó(emelések) mintegy 4-5 százalékpontot magyarázhatnak a mostani élelmiszer-inflációból.
Ezenkívül véleményük szerint a bérminimum és a minimálbér 2022 elején történt emelése is gerjesztette az inflációt. „A bérek emelkedése egyrészt növeli a vállalkozások bérköltségeit, másrészt az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában az élelmiszer az átlagnál nagyobb súllyal szerepel, így a bérnövekedésből fakadó magasabb keresletre áremelésekkel reagálnak a kiskereskedelmi láncok, amelyek piaci erejükből is fakadóan így igyekeznek az extra megtakarításokból vagy jövedelmekből részesülni” – magyarázták, majd azt is hozzátették:
Ezenfelül érdemes megemlíteni, hogy a magas inflációs környezetben az elmúlt években elmaradt áremeléseket a vállalatok, kiskereskedelmi egységek sokkal »bátrabban« hajtják végre (a jövőbelieket pedig előre is hozhatják), így egy pszichés árazási tényező is meghúzódik a jelenlegi dinamikus áremelkedések (áremelések) mögött.
Szerintük az árstop nem játszott szerepet
Arra a korábbi felvetésre is reagáltak a cikkben, miszerint az árstop bevezetése miatt emelkedhetett minden más olyan élelmiszer ára, amelynek az árát nem korlátozták. Azt írták, hogy szerintük ennek a hatása „elmarad az árstopok inflációcsökkentő hatásától”, és nem látják annak a jeleit, hogy emiatt nőtt volna jelentősen a többi élelmiszer ára.
„Az iparági forrásaink szerint a boltok az ársapka miatti veszteségeknek csak egy részét képesek más termékek áremelésével kompenzálni, tehát »túlemelési« jelenség nem azonosítható. A túlkompenzálás valószínűtlenségét magyarázza az is, hogy az élelmiszerláncok EBITDA-marzsa (mely mutató az adófizetés előtti eredményt mutatja az árbevétel arányában) nem nőtt, sőt inkább kisebb lett az elmúlt időszakban. A korábban 3-5 százalék körüli EBITDA marzs idén 1 százalék körüli szintre mérséklődhet” – fogalmaztak ezzel kapcsolatban.
Még így is olcsó a magyar élelmiszer, az infláció mérséklődésére számítanak
Kitértek ezenkívül arra is, hogy az európai átlagárakhoz képest a Magyarországon kapható élelmiszer még így is olcsónak számít.
Habár a markáns élelmiszerár-emelkedés miatt az élelmiszerek árszintje 2022 novemberére közelebb került az EU átlagához, még most is mintegy 5 százalékkal elmarad attól. Jelenleg az élelmiszereket tekintve Magyarország az ötödik legolcsóbb ország az Európai Unióban. Egyébként a hazai élelmiszerárak EU-s szinthez való felzárkózása egy természetes folyamat, hiszen a bérek felzárkózásával párhuzamosan a fogyasztói árak is konvergálnak
– olvasható a cikkben.
Végül a két helyettes államtitkár azt is közölte, hogy a közeljövőben már az élelmiszer-infláció mérséklődésére lehet számítani. Szerintük az infláció (általánosságban, és az élelmiszereké is) 2023 első negyedévében tetőzhet, és utána dinamikus csökkenés lesz látható.
Leszögezték azt is, hogy a kormány számára fontos stratégiai cél az, hogy „válságálló élelmiszeriparral rendelkezzen Magyarország” azért, hogy a fenti negatív hatásokat ellensúlyozhassák.
Ehhez társul hozzá az a stratégiai cél, hogy a kiskereskedelemben a magyar tulajdoni hányad növekedjen, hiszen egy olyan ágazatról van szó – hasonlóan a bankszektorhoz, biztosítói szektorhoz vagy akár a telekommunikációs szektorhoz –, mely belföldön nyújt »szolgáltatásokat«, így stabil vevői körrel rendelkezik. Az élelmiszerek áremelkedése rámutatott, hogy bizonyos értelemben önámítás, hogy önellátók vagyunk élelmiszerből. Az önellátásnak szerintünk fontos az a dimenziója is, hogy olcsó, minőségi, egészséges, itthon termesztett és feldolgozott terméket kapjunk – ez ma csak részben teljesül
– zárták az írást.