Egy lépéssel közelebb kerültünk szerdán az uniós viták rendezéséhez, Navracsics Tibor legközelebb várhatóan március végén, április elején tárgyal Brüsszelben. A miniszter az Indexnek azt mondta: július végéig minden szálat elköthetünk, de most nem csak rajtunk múlik, mennyire lesz göröngyös a megoldás útja.
Miután hazatért a brüsszeli tárgyalásairól, Navracsics Tibort elsőként egy tavaly nyári előadásában elhangzott anekdotára emlékeztette az Index. A történet úgy szól, hogy épp az autója felé ment az utcán, amikor egy „enyhén kapatos fiatalember” vigyázzba vágta magát, és azt kérdezte a politikustól: „Főnök, lesz pénz?”
Lesz – ma is ezt mondanám neki, ha újra találkoznánk
– reagált lapunknak Navracsics. „Ha csak rajtam múlna, már lenne. Úgy látom, reális cél, hogy a 2021–2027-es uniós forrásoknál (MMF) és a helyreállítási alap (RRF) pénzeinél is zöld legyen a lámpa még a nyáron. Köztudott, hogy Brüsszelben augusztusban a fű se nő, reményeim szerint még az uniós intézményrendszer nagy nyári leállása előtt, tehát júliusig sikerül egyezségre jutni.”
Bukkanók a Budapest–Brüsszel úton
A miniszter felidézte: azok a megállapodások, amelyeket ígérete szerint a múlt év végéig sikerült megkötni, önmagukban „csak” azt garantálták, hogy kizárják a forrásvesztést, vagyis azt, hogy örökre elessünk ezektől a támogatásoktól, de újabb buktatókra lehetett és kellett is számítani a további tárgyalások során.
Navracsics Tibor egyértelművé tette: Johannes Hahnhoz tartozik az ügyünk, így vele tárgyalt szerdán, és legközelebb, várhatóan március végén, április elsején is vele – az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával – egyeztet majd, amikor újra Brüsszelbe vezet az útja.
Merre tovább, magyar egyetemek?
A mostani eszmecsere alapvetően az Erasmus- és a Horizont-programokról szólt, a miniszter tájékoztatása szerint a Magyarország által megküldött tárgyalási ajánlat első körös fordulója. Arra az InfoRádióban is elhangzott részletre, miszerint több, akár 5-6 milliárd forintos kár éri az egyetemeket, Navracsics az Indexnek úgy reagált: ez elsősorban a Horizont Európa programban okozhat átmeneti fennakadásokat, miután a kutatási konzorciumokban volt és van rá példa az utóbbi időszakban, hogy a külföldi partnerek az EU-ból érkező hírekre reagálva aggályosnak tartják az alapítványi fenntartású egyetemek részvételét.
A szakpolitikus kijelentette: ha a vita rendezéséig a konzorciumi tagság fenntartásának feltétele a saját finanszírozás, akkor a kormány vállalja, hogy kártalanítja az érintett hazai felsőoktatási intézményeket, vagyis biztosítja a további részvételüket az adott kutatásban, tudományos projektben. Navracsics Tibor szerint ez azonban már önmagában részünkről is kérdéseket vet fel, hiszen Brüsszelben többször hangoztatták, a tisztázásra váró nézetkülönbség nem vonhatja maga után magyar egyetemek kizárását.
Ebből a szempontból az Erasmus+ programnál tisztább a kép, hiszen a magyar részvétel 2024 második feléig biztosítva van, bármi is történjék, küldhetünk diákokat és oktatókat, ugyanígy fogadhatjuk is őket. A miniszter szerint a zavartalan folytatás érdekében ezeket a szálakat is legkésőbb a nyári leállásig el kell varrni.
Összeférhetetlenségi kérdések
Ami az Erasmus-gate-et illeti: Navracsics arról számolt be az Indexnek, hogy a bizottsági oldalon van fogadókészség arra, hogy a kuratóriumi tagok ne 2×4, hanem 2×6 évig tölthessék be szerepüket, ezt a magyar fél ugyanis a gazdasági, pénzügyi ciklusok hatéves tervezési időszakaival alá tudja támasztani. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy
a miniszteri, államtitkári szintnél lejjebb kell meghúzni az összeférhetetlenségi határvonalat. Vizsgálják például, hogy a polgármesterek a kuratórium részei maradhatnak-e.
A várt és remélt, nyárig megszülető alkuhoz a területfejlesztési miniszter rögzítette: a 2021–2027-es uniós forrásokhoz vezető úton a partnerségi megállapodás alá van írva, mint ahogy a forrásfelhasználásnak keretet adó operatív programokat is mind elfogadták. Itt a technikai tárgyalás leginkább az 55 százalékos felfüggesztést érinti, ami egyelőre
- a terület- és településfejlesztés (TOP Plusz),
- az integrált közlekedésfejlesztés (IKOP Plusz),
- valamint a környezeti és energiahatékonyság (KEHOP Plusz) programjánál áll fenn.
Hatalmas összeg a tét
Korábban elhangzott:
az RRF, egészen pontosan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára.
ENNEK AZ ÖSSZEGNEK A 48 SZÁZALÉKÁT OLYAN PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSÁRA FORDÍTJÁK, AMELYEK SEGÍTIK A KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI CÉLOK ELÉRÉSÉT.
További 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé.
AZ OPERATÍV PROGRAMOK ESETÉBEN (MMF) A MAGYAR TÁRSFINANSZÍROZÁSSAL EGYÜTT 14 EZER MILLIÁRD FORINT ÁLL RENDELKEZÉSRE 2027 VÉGÉIG.
Ebből több mint 4000 milliárd forintot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.
Ha már az árfolyam kérdése, jól tudjuk, hogy az utóbbi hónapokban járt 430 felett, de 380 alatt is a forint jegyzése az euróval szemben. Navracsics Tibor az Indexnek azt mondta, reális a jelenleg alkalmazott 373,9-es tervezési árfolyam, ezt a kérdést hosszabb távon kell vizsgálni, de amikor tartósan 400 forint felett járt az euró, már szóba került az emelés.
Kettős mérce? Mikor, hol?
Végezetül lapunk kitért arra is, hogy a kormány rendszeresen kettős mércéről beszél az európai uniós viták kapcsán. Túl a kommunikációs paneleken, kíváncsiak voltunk, Navracsics Tibor emlékszik-e arra, mikor találkozott először a jelenséggel.
Személyesen 2010 és 2014 között, amikor Magyarország közigazgatási és igazságügyi minisztere voltam
– hangzott a válasz. Felidézte, hogy az igazságszolgáltatási reform során alapjaiban támaszkodtak a hatályos francia szabályozásra, amire azt a választ kapták Brüsszelben, hogy „rendben van, de Magyarország nem Franciaország”.