„Ne csak őrizd, gyűlöld is!” Törvényesített embertelenség

0

Mind a mai napig nem tudni pontosan, hogy az ötvenes évek rettegett és gyűlölt Államvédelmi Hatóságának jelszavát, amely szerint „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”, a pártvezér Rákosi Mátyás vagy a belügyminiszter Farkas Mihály találta-e ki. Bármelyikük volt is, ennél találóbban nem fogalmazhatta volna meg a munkatáborokban és a börtönökben sínylődő politikai foglyok őrzőinek munkaköri leírását. Az őrökkel szemben ugyanis nemcsak az volt az elvárás, hogy gondosan vigyázzák a rájuk bízott, egyébként ártatlan embereket, hanem az is, hogy „önszorgalomból”, szadista ösztöneiket kiélve, válogatott kegyetlenkedésekkel gyötörjék is a rabokat. A kínzások skálája igen széles volt, az éheztetéstől és megalázástól a verésen keresztül a körömletépésig terjedt. Nem kevesen voltak, akik belehaltak vagy egész életükre rokkantak maradtak az ÁVH fogolytáboraiban vagy börtöneiben elszenvedett bántalmazások következtében. A gyógyíthatatlan lelki traumákról nem beszélve. Arról, hogy az őrökben szikrázó gyűlölet ne aludjon ki, elöljáróik gondoskodtak. Hol a rabokkal kapcsolatos uszító hazugságokkal, hol fenyegetéssel, hol a kíméletlenség dicséretével érték el, hogy ébren tartsák a gyilkos indulatokat az őrökben. Szociálpszichológiai kísérletek sora mutatja be, hogy hétköznapi emberek adott körülmények, például a tekintélynek való megfelelés vágya vagy a rájuk zúduló propaganda hatására hogyan válnak gonosszá.

A 20. század második felének egyik legfontosabb civilizációs vívmánya, hogy először az ENSZ Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában, majd az Európai Unió Alapjogi chartája kimondta, hogy senkit nem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak alávetni. Ezek a Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezmények egyértelműen leszögezik, hogy még a tömeggyilkosokat is megilleti az emberhez méltó bánásmód, az, hogy tetteik felett ne a népharag, a személyes indulatok vagy az egyéni bosszúvágy, hanem az igazságszolgáltatás mondjon ítéletet.
(Vásárhelyi Mária: 168 óra)
Bár egyértelmű volt, hogy a tranzitzónába érkezőknek nem adtak enni, a kormány szerint ezt csak a Soros-szervezetek terjesztik – pedig a vonatkozó jogszabály egyértelmű.
Sorosozással és átlátszó törvényi fejtegetéssel próbálta cáfolni a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy legalább augusztus 8. után legalább nyolc embertől tagadták meg az élelmezést a röszkei és tompa határzónában.
A magyar törvények világosan kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás; ha azonban a menedékkérő kérelmét elutasították, el kell hagynia a tranzitzónát, erről is egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok – állította pénteken, távirati irodának elküldött közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A KTK szerint menedékkérők éheztetéséről szóló hírek nem mások, mint a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója. A magyar állam évente fejenként több mint 700 ezer forintot „áldoz” az említett menedékkérők ellátására – tették hozzá.
Mivel a magyar kormány szerint Szerbia biztonságos harmadik országnak számít migrációs szempontból, ezen az alapon minden, szerb oldalról érkező migráns kérelmét vissza lehet utasítani.
A július elsejével változó szabályozás szerint pedig már élelmezni sem kell azokat, akiknek menedékkérelmét korábban elutasították – az államnak csak a kiskorúakat és a terhes nőket kötelező ellátnia. A hatóságok is ezzel a lehetőséggel:
“a tranzitzónák őrei a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ételadományát sem fogadták, tehát nem arról volt szó, hogy nem a hatóságok akarnak közpénzt fordítani az élelmezésre. Egyszerűen megakadályozták a humanitárius segítségnyújtást.”

A bevándorlóknak ugyan van jogi lehetőségük arra, hogy bírósági úton megtámadják a kérelmüket elutasító határozatot: ilyenkor a tompai vagy a röszkei tranzitzóna területén kell tartózkodniuk az újabb eljárás végéig – az ördögi trükk pedig éppen abban rejlik, hogy ételt ezalatt nem kapnak.
Az embertelen eljárásnak a Magyar Helsinki Bizottság vetett véget, a szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, a testület figyelmeztetése után pedig ismét kapnak élelmiszert a kérelmük újbóli elbírálására váró bevándorlók.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint az állam egy jogi kiskapun keresztül találta meg a módját, hogy a fennálló szabályozás ellenére mégis ellássa a menekülőket.
“„… sokat elárul a magyar állam működéséről, hogy egy állami szervnek ma jogi kiskapukat kell keresnie ahhoz, hogy az ellátás elemi feltételei egy zárt intézetben érvényesülhessenek.””
Forrás és hivatkozás:https://nepszava.hu/3006115_eheztetett-menedekkerok-a-kormany-itt-is-sorost-latja-mikozben-sajat-magara-hivatkozik