„Nem akarok Orbánról beszélni” – fakadt ki interjú közben a híres amerikai politológus, aki nemrég órákon át beszélt Orbánnal

November elején járt Budapesten John J. Mearsheimer amerikai politológus, akit az úgynevezett realista geopolitika egyik nagy elemzőjeként szokás emlegetni.

Mearsheimer, aki előadott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, illetve találkozott Orbán Viktorral is, sok évtizedes kutatói pályafutása nyomán híres és elismert politikatudósnak számít az Egyesült Államokban, ugyanakkor az elmúlt években egyre komolyabb kritikákkal kellett szembe néznie Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt.

Mearsheimer ugyanis a Krím 2014-es orosz elfoglalása óta hangoztatja, hogy ez alapvetően az Egyesült Államok és az Európai Unió hibája volt, és a nyugati országok felelősségét emelte ki az idén elkezdett, totális orosz háború során is.

Az MTI beszámolója szerint például az NKE-n is arról adott elő, hogy „az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát, és Vagyis Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben”.

Kifejtette azt is, hogy

„Putyinnak soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire a katonai képesség sem áll Oroszország rendelkezésére”.

Mearsheimer közelmúltbeli megszólalásaival kapcsolatban visszatérő kritika, hogy olyan mértékben tart ki korábbi álláspontja mellett, azaz hogy a Nyugat kényszerítette bele a háborúba Oroszországot, hogy Moszkva és Putyin számos nyilatkozatát és lépését is figyelmen kívül kell hagynia ehhez. Ezek az ellentmondások előjöttek a New Yorkernek adott friss interjújában is, aminek egészen különlegesen alakult a vége.

A telefonon készített interjú azzal indul, hogy a lap újságírója, Isaac Chotiner megkérdezi Mearsheimert arról, hogy milyen volt a magyarországi útja, mire a politológus elmondja, hogy nagyszerű, rengeteget tanult, öt napot volt itt, és három órán át beszélgetett Orbán Viktorral, illetve egy órát töltött a magyar köztársasági elnökkel is.

Majd hosszan beszélgetnek a háború alakulásáról, többek között arról, hogy Mearsheimer továbbra is kitart-e amellett, hogy Putyin nem is akarta elfoglalni Ukrajnát (amúgy kitart), majd az újságíró egy ponton felhozza, hogy akkor beszéljenek Mearsheimer magyarországi útjáról, mire azt válaszolja, hogy nem gondolta, hogy erről fognak beszélni, azt hitte, az atomfegyverek lesz még téma. Ezután beszélnek az atomfegyverek szerepéről is, majd Chotiner ismét bedobja, hogy azért akar Orbánnal való találkozójáról kérdezni, mert úgy tűnik, mintha a magyar miniszterelnök valamiféle közvetítői szerepet szeretne betölteni.

Mearsheimer ekkor még válaszol, elmondja, hogy szerinte a magyarok mélyen érdekeltek abban, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget érjen, és szemben a lengyelekkel, nem érdekeltek a további eszkalációban. Emellett az Orbán-kormány egyáltalán nem örül a szankcióknak, és a NATO törekvésének sem, hogy legyőzzék Oroszországot Ukrajnán belül. Az alapvető meggyőződés Magyarországon, hogy ez csak még rosszabbá tesz egy eleve rossz helyzetet, és helyette mindent meg kéne tenni a de-eszkaláció érdekében.

Innentől érdemes az interjút szó szerint közölni:

„Úgy tudom, hogy Orbán azt mondta, hogy Donald Trump a béke reménye, és őt javasolta közvetítőnek a háború befejezéséhez.

Ezt nem tudtam.

Orbán arról posztolt Twitteren, hogy a „liberálisok mindent félreértettek, ez a mai nagyszerű beszélgetésünk lényege Mearsheimer professzorral”. Mi..

Nézze, én nem akarok Orbánról beszélni. Azt mondta nekem, hogy Ukrajnáról fogunk beszélni.

Beszéltünk Ukrajnáról.

Rendben, de én nem akarok beszélni a magyarországi utamról és Orbánnal való beszélgetésemről. Igazán nem. Mármint válaszoltam egy kérdésre, igen, de nem akarok belemenni. Igazán nem akarom, hogy bármit idézzen tőlem azon kívül, amit egy perccel ezelőtt mondtam. Meg kellett volna mondania, hogy miről akar velem beszélni. Mert tudhatja, hogy nagyon érzékeny pozícióban vagyok, amikor önnel beszélek.

Mondja el miért, nem tudtam erről.

Ez off the record van.

Ez a beszélgetés on the record ment, szóval folytathatnák így?

Nem akarok beszélni erről. Azt gondolom, hogy ez nem fair velem szemben, azt gondolom, hogy ön nem fair. Ukrajnáról akart beszélni és főleg nukleáris kérdésekről.

Igen. Megírtam önnek emailben, hogy Ukrajnáról akarok beszélni. Visszaírt, hogy Magyarországon van, láttam, hogy Orbán posztolt magáról, gondoltam, hogy erről is beszélhetnénk.

Ezt nem mondta. Ezt nem mondta. Azt mondta, hogy Ukrajnáról és nukleáris ügyekről akar beszélni.

Beszélt is mindkét kérdésről. Ha nem akar beszélni Magyarországról, akkor abszolút nem kell ezt tennie. senki nem kényszeríti arra, hogy Magyarországról beszéljen.

Nem akarok. Mondtam önnek. Nem akarok Magyarországról beszélni.

Amikor egy ország vezetője posztol egy fotót önről és magáról, azt gondolom, hogy fair dolog rákérdezni.

Megmondtam. Nem akarok Magyarországról beszélni.”

És ezen a ponton véget ért az interjú.