Csütörtök délután ismét egy asztalhoz ültek a pedagógus-szakszervezetek képviselői és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Az érdekvédők az egyeztetés után sajtótájékoztatót tartottak, ahol elmondták: a sztrájkköveteléseket illetően nem jutottak dűlőre.
A csütörtöki sztrájktárgyalást követően Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja ismertette az ülésen elhangzottakat. Mint mondta, a sztrájkbizottsági egyeztetésnek olyan értelemben semmiképp nem volt eredménye, hogy a sztrájkkövetelésekben előre jutottak volna.
Igazából egyetlen pontban sem reagált érdemben a kormány
– fogalmazott Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy a kormány próbálta őket megismertetni egy olyan teljesítményértékelő rendszerrel, amelyet a pedagógus-szakszervezetek képviselői nem tudnak összeegyeztetni a sztrájkkövetelésekkel.
Mint mondta, aggodalomra ad okot, hogy a kormány az eddigi törvények alapján vagy egy új jogállási törvény alapján kívánja rendezni a béreket, óraszámokat és minden egyéb kérdést. Az új jogállási törvény szerint aki jelenleg közalkalmazott, egy új törvény hatálya alá kerülne, ami minden egyéb munkajogi kérdést szabályoz. Ezzel kapcsolatban a PDSZ jelezte aggályait, miszerint az eddigi közalkalmazotti törvénynél csak rosszabb jogállási törvények születtek a munkavállalók számára.
Egy dologban egyetértés volt: olyan rendszert kell kidolgozni, amely vonzóvá teszi a fiatalok számára a pályát. Abban viszont nem értettek egyet, hogy mitől lesz vonzó ez a pálya.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a jogállásváltással kapcsolatban kifejtette, hogy a kormány az Európai Bizottságnak (EB) tett ajánlatával szembemegy, mivel az EB számára azt a garanciát adta, hogy nem fog történni olyan jogállásváltás, amely hátrányosan érintheti a munkavállalókat.
Rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy a kormány a bizottságnak tett ígéretével szembemegy, így feltehetőleg újabb akadályok lépnek majd fel
– mondta.
Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a béremelés vonatkozásában a 12 százalékra történő átsorolás – amit a kormány a saját költségvetéséből finanszíroz – még nem indult meg. Egy héten belül a bérszámfejtésnek le kell zárulnia – fejtette ki.
Úgy véli, rendkívül aggasztó a kormány tétlenkedése, a nem megfelelő válaszadás és az, hogy még a munkaterhek csökkentését illetően sincs semmilyen javaslatuk. A következő tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.
Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke a sajtótájékoztató végén megjegyezte: a bíróság elfogadta a szakszervezet javaslatait a szakképzésben dolgozók sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásáról.
A gördülő sztrájk negyedik napján egyeztettek a felek
Mint arról korábban beszámoltunk, január 23-án hétnapos gördülő sztrájk vette kezdetét a hazai iskolákban. A tiltakozáshoz az ország minden pontjáról, Budapest mellett számos vidéki intézményből, sőt kisebb falvakból is csatlakoztak tanárok.
A tiltakozók elsősorban továbbra is a nagyobb anyagi megbecsülésért és a terhek csökkentéséért küzdenek, de a közelmúltban két új követelést is megfogalmaztak, így a listán jelenleg az alábbi elemek szerepelnek:
- Azonnali, legalább 45 százalékos béremelés a pedagógusoknak!
- 130 százalékos emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben!
- A heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése!
- A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!
- Helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt!
- Vonják vissza a tanárok kirúgására vonatkozó új kormányrendeletet
A sztrájk zárónapja január 31-én lesz, ekkor a közoktatásban dolgozó tanárok mellett a szakképzésben tanítók is sztrájkba lépnek. Erre a napra egy szolidaritási akciót is meghirdettek a tanárokkal közösséget vállaló más szakszervezeteknek, civil szervezeteknek, aktivistáknak.