Nem tudok még higgadtan gondolkodni. Megdöbbentem.

Edit Simkó

Az azonnali hatállyal kirúgott kollégáimért fájok, vagyok dühös, elkeseredett. Fontolgatom a következő lépésem, hogy hétfőn vajon mit tegyek?

Minek kell történni, hogy ennek a hidegvérű gyilkos tébolynak útját álljuk végre?

És közben ilyenekre gondolok:

Mikor átadtam a tankerületben a válaszom a nekem küldött fenyegető levélre, érezni lehetett a gyáva rettenetet, a zavart mosolyok, az ideges arcok vonásaiban. Az aggódást, hogy mindent törvényesen kell csinálni. Talán nem is örültek, hogy ezt a levelet el kellett küldeniük nekem. Meg kellett tenniük. Talán pontosan tudják mi a baj az oktatásban, mert sokuk voltpedagógus, de mégis aláírták a fenyegető körlevelet, átadták, kiszolgálták ezt a rendszert, mert az a törvényes.

Hány háborús bűnös próbált így védekezni: “Parancsra tettem”. Tehát e bűnösök tette törvényes volt.

Mikor a törvények rosszak, kiveszett belőlük a morál, akkor azokat betartani bűn. És hiába mossa magát a morál nélküli törvények végrehajtója, hogy “parancsra tettem”, ezek a bűnök nem lemoshatók!

Vétek ma hallgatni pedagógusnak, szülőknek, állampolgároknak!

…..ahogy vétek volt hagyni régen is, mikor elhurcolták polgártársainkat.

Van felelősségünk a gyerekeinkért, a jövőnkért, a hazánkért!