Nemzetközi sajtó: Orbán államcsínyre készül a járvány ürügyén

0
The Atlantic

A világban sokfelé a politikusok mentségnek tekintik a válságot, hogy több hatalmat csikarjanak ki maguknak, az emberek pedig belemennek – írja Ann Applebaum. Így nagyon népszerű a határok lezárása, pedig az csak káoszt okoz, viszont nem állítja meg a vírus terjedését. De legalább azt látni, hogy az állam csinál valamit, és lehet, hogy ez csupán a kóstoló volt. Egészségügyi szükséghelyzetben persze mindig megnő a lelkesedés az agresszív kormányzati beavatkozás iránt. Amikor az emberek meg vannak rémülve, minden intézkedést elfogadnak életük védelmében, még azt is, hogy elvesztik a szabadságukat.

Ez egyes európai országokban már most is jól kivehető, de vannak vezetők, akik jóval tovább mennek a többieknél. A magyar parlament előtt olyan törvény van, amely a rendkívüli helyzet ürügyén diktátori jogokat adna Orbán Viktornak. Meghatározatlan ideig túltehetné magát minden szabályon, a parlament megkérdezése nélkül. De nem tudni például, hogy mi számítana rémhírterjesztésnek, így azután szinte mindent ide lehetne sorolni, ha valaki bírálja a hatalom közegészségügyi politikáját. Mindez persze semmit sem változtat azon, hogy nemigen van olyan ország a földrészen, amely kevésbé lenne felkészült a bajra, mint a magyarok. Nem utolsósorban azért, mert sok képzett ember, köztük orvosok, nagy számban hagyták el az országot éppen a hivatalos nacionalista irányvonal láttán.

Hasonlóan nagy felhatalmazást szerzett Netanjahu is. Nagyon valószínű, hogy Trump is ezt az utat akarja követni. Azt azonban senki sem tudja, hogy Orbán és a többiek valaha is visszaadják-e a különleges jogokat, ha egyszer csillapodik a ragály.

Süddeutsche Zeitung

A járványra hivatkozva teljhatalmat akar magának Orbán Viktor. A jogkör korlátlan időre szól és szabad kezet ad a kormánynak, ha a parlament nem tudna összeülni, de hogy ez pontosan milyen eset(ek)re vonatkozik, azt nem tudni. Az ellenzék szerint azonban a hatalom szándékosan pongyolán fogalmazta meg a szöveget, mert például annak alapján rémhírterjesztésért könnyen bajba kerülhetnek majd az újságírók is. Még börtönbe is kerülhetnek, ha megírják, hogy nincs elég védőfelszerelés a kórházakban az orvosok számára. Akkor is, ha tényleg nincs. A Fidesz-közeli sajtó egyébként egyre gyakrabban követeli, hogy zárják be azokat a sajtómunkásokat, akik kifogásolják a hatóságok vírus elleni ténykedését.

Egész Európában példátlan ez a szabály, amelynek nincs határideje, viszont a kormány minden lépését szentesíti. Amit csak tetéz, hogy Orbán normális időkben is hajlik az ország autoriter irányítására. Úgyhogy most sok magyar attól tart: a miniszterelnök egyfajta diktátorrá lép elő a szükségállapot közepette.

Frankfurter Rundschau

„Magyarország – dekrétumokkal az orbáni diktatúrába”. Ezzel a címmel vezeti fel a lap, hogy az „illiberális demokrata” magyar miniszterelnök kiiktatja az Országgyűlést. Azaz a maga módján használja ki a koronavírust. Az ellenoldal attól tart, hogy az eredmény kvázi diktatórikus felhatalmazás lesz. A kétharmados Fidesz-többség bizonyosan megszavazza, ám jogvédők riadót fújnak. A Helsinki Bizottság és az Amnesty International egyaránt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány korlátlan cselekvési szabadságot kapjon.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője nagyon aggódik, mert attól fél, hogy a válságra hivatkozva Orbán csak még több hatalmat összpontosít a kezében, ráadásul minden időkeret és a parlament felügyelete nélkül. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a különleges jogok birtokában el lehet hallgattatni az ellenzéki sajtót. Ezért azt szeretné, ha a Bizottság közbelépne.

Frankfurter Rundschau

A kommentár úgy értékeli, hogy Orbán Viktor államcsínyt hajt végre, amikor visszaél a válsággal és még nagyobb jogkört szerez magának. Vagyis diktatórikus eszközökhöz folyamodik. Beveti a kétharmados többségét, hogy felszámolja a demokratikus ellensúlyokat. De hacsak nem történik valami csoda, a jövő héten kényszerpihenőre küldik a parlamentet. Utána minden hatalom a miniszterelnökhöz kerül. Putyin, Erdogan és a többiek üdvözletüket küldik.

A közben a hadsereg őrjáratozik az utcákon. Katonák ültek be a kulcsfontosságú vállalatok vezetésébe. A maradék ellenzék joggal emleget puccsot. Ám a Bizottság hallgat. Persze, a koronavírus. Ám ez így elviselhetetlen. Önmagában az is elfogadhatatlanul hosszú idő, ha igazak az értesülések, miszerint Orbán az év végén vissza akarja vonni a szükségállapotot. Ezzel együtt az égvilágon semmi ok, hogy jegeljék a demokráciát. Ugyanakkor a miniszterelnök fenntartja magának a jogot, hogy az Országgyűlés jóváhagyása nélkül jövőre is rendeleti úton kormányozzon. Nem más ez, mint hadüzenet az EU-nak, a demokratikus államok közösségének.

Spiegel

A magyar, lengyel és izraeli autokraták visszaélnek a koronavírus miatt előállt helyzettel. Orbán különösen messzire megy, ő rendeleti úton kíván kormányozni. Róla tudni lehet, hogy nem hagy ki egyetlen politikai ziccert sem. Tekintélyelvű ösztöneinek a válság sem ártott. Magyarországon még nem egészen 200 fertőzöttről tudni, de máris különleges jogokat követel magának. Persze másutt is szigorú intézkedéseket hoztak és nem a magyar kormányfő az egyetlen, aki a kórokozó árnyékában megkérdőjelezi a demokratikus játékszabályokat.

Ebbe a kategóriába tartozik Netanjahu, Johnson, Trump és Duda lengyel elnök is. De azért Orbán élenjár, amikor a teljhatalom megszerzéséről van szó. Gergely Márton, a HVG-től azt meséli, hogy ha életbe lép a felhatalmazási törvény, akkor nemigen lehet majd beszámolni a magyar kórházakban uralkodó katasztrofális állapotokról. Ugyanakkor a miniszterelnök szoros összefüggést lát a betegség és a migráció között. Küldetésévé tette, hogy harcoljon az állítólag fenyegető muzulmán invázió ellen. Hogy most elsőként iráni diáknál mutatták ki a vírust, az roppant kapóra jön neki. Már megint a külföldiek a sárosak.

Az Osztrák Néppárt strasbourgi frakcióvezetője, Karas cinikusnak és gátlástannak tartja, hogy valaki ilyen, hatalompolitikai sakkhúzásokra használja fel a földrész szorult helyzetét. Merthogy a határozott válságkezelés se

mmiképpen sem egyenlő a parlament kikapcsolásával. Egy német szociáldemokrata EP-képviselő pedig úgy értékeli, hogy Orbán az egész demokráciát el akarja törölni, vagyis kimutatta a foga fehérjét: autokrata, diktatórikus hajlamokkal. Ám veszélyes.

Az Európai Néppárt idáig nem tudott megszabadulni a Fidesztől, és az alighanem akkor is így marad, ha keresztülmegy a vitatott jogszabály. Pedig akkor az EPP egy politikai bűntetthez nyújt segédkezet, figyelmeztet Bütikofer német zöld politikus. A kizárás azonban nem valószínű belátható időn belül, és nemcsak azért, mert nincs meg hozzá a kellő többség. Az idők mostanában nem kedveznek ennek a vitának, minden a koronavírusról szól, mutat rá egy lengyel Európa-képviselő. Orbán nyilvánvalóan már nem veszi komolyan a többi államot, a parlamentet vagy az európai kereszténydemokratákat. Ezt tanúsítja Kósa Ádám, fideszes EP-törvényhozó hétfői körlevele, miszerint a különleges viszonyok közepette nem szabad az energiákat jelentéktelen politikai csatákra elfecsérelni.

Deutsche Welle

Európa keleti felén egyes kormányok vesztegzár alá helyezik a demokráciát, kiforgatják sarkaiból a demokratikus elveket és intézményeket. Így van ez mindenekelőtt Magyarországon. Olyannyira, hogy már nem lehet kizárni a diktatórikus irányítást sem. Járványok idején természetesen a társadalmak kénytelenek tudomásul venni a közélet jelentős korlátozását. Ám a demokrácia visszaszorítása cseppet sem segít hozzá a ragály leküzdéséhez. Orbán önkényuralmi jogosítványokat kapna a felhatalmazási törvény birtokában. Pedig már most is különleges jogokat élvez, amióta kihirdette a szükségállapotot. Éppen annak az érvényességét kívánják most meghatározatlan időre kiterjeszteni.

Hogy mikor szűnne meg a kivételes állapot, arról a kormány döntene, majdan. Az ellenzék azt mondja, Orbán teljhatalomhoz és biankó csekkhez jut, hogy dekrétumokkal kormányozzon. De kétes módon korlátozzák a jogállamot a szlovákoknál, a letteknél és a románoknál is. Bulgáriában azonban az államfő megvétózta az egyik vitatott törvényjavaslatot, amely börtönt irányzott volna elő rémhírterjesztésért. Tisztára, mint Magyarországon. A bolgár kormánykoalíció egy része viszont meglepetésre elfogadta Radev döntését. De lehet, hogy az indítvány más formában ismét asztalra kerül.

Le Monde

Magyarországon kiutasítás fenyeget legalább 15 iráni diákot. Előzőleg Orbán Viktor azt közölte, hogy a koronavírus felbukkanása kapcsolatban van a bevándorlással, miután elsőként két iráni egyetemistánál fedezték fel a kórokozót. Úgy hogy most lehet, hogy kénytelen-kelletlen, haza kell térniük. A hivatalos indoklás szerint nem tartották be a karantén előírásait, ám azok ezt vitatják. Egyikük azt mondja, hogy a hatalom ellenük fordította a közvéleményt, de nem igaz, hogy megszegték volna a törvényt. A fiatal név nélkül beszélt, mert félt a megtorlástól.

Orbán ugyan az ügy kapcsán illegális migránsokat emleget, ám a diákok törvényesen vannak magyar földön. Évente több mint 10 ezer eurót fizetnek tandíjként. Viszont állítják, hogy semmi olyan nem csináltak, mint amivel a magyar hatóságok vádolják őket. Ugyanakkor nehezményezik, hogy a rendőrség éjjel 3-kor, minden előzetes értesítés nélkül szállt ki, hogy karanténba vigye őket. Meg dél-koreaiakat és nigériaiakat. Az ugyanott lakó olaszokat viszont békén hagyták. A kórházban utána összezárták őket, noha nem lehetett tudni, hogy ki beteg és ki nem. Így tiltakoztak az eljárás ellen.

Die Zeit

A vendégkommentár rossz hírnek tartja a nacionalisták számára, hogy a globalizálódás és az európai integráció egyelőre nem időszerű, ám korántsem biztos, hogy a válság rehabilitálja a nemzetállamokat. A szerző, Jan Zielonka, a Velencei Egyetem professzora (politológia, nemzetközi kapcsolatok) rámutat: visszaállítják a határokat az egyes Schengen-országok között, és visszatér a nemzeti önzés. A kormányok azt állítják, hogy jobban felkészültek a kórokozó visszaszorítására, mint a szomszédok. Az államok egyik pillanatról a másikra visszavették a szuverenitásukat Brüsszeltől, anélkül, hogy ehhez engedélyt kértek volna a saját lakosságuktól vagy az EU-tól.

Rendeleti úton irányítanak, mintha háborúban lennénk. A vírus megmutatta, mekkora neoliberális ostobaság volt elhanyagolni az állami szektort. Ugyanakkor az egyes kormányok által ígért segítségből csak akkor lehet valami, ha közös megoldást találnak az euróövezetben, az unióban, de lehet, hogy a G7-eket és a Valutalapot is be kell vonni. A határokat ugyan lezárták, de ez csupán jelképes. A legfontosabb választóvonalak ugyanis azokban a városokban és övezetekben vannak, ahol a legtöbb fertőzést jegyezték fel. Ott vívják meg az igazi harcot, nem a fővárosokban.

De nem lenne jó, ha a nemzeti határok a válság után is fennmaradnának, hiszen egy csomó gondot csakis közös erővel lehet rendezni. A gazdasági önellátás nem segíti az innovációt és a válságmegelőzést. Ebből az következik, hogy a nemzetállam nem fogja visszaszerezni régi hírét. És a földrész lakossága továbbra is bízik az EU-ban, ezt igazolják a felmérések. De újra kell gondolni a demokráciát. A politikának és a közigazgatásnak átláthatónak kell lennie, számot kell adnia munkájáról a polgároknak. Ugyanakkor azokat bizonyos fokig be kell vonni a dolgokba. Vagyis megmaradnak a nemzetállamok, de kénytelenek lesznek más intézményekkel együttműködni, mind helyi, mind európai szinten.

New York Times/AP

Krakkóban terrorizmus vádjával elítéltek 3 lengyelt az ungvári magyar központ elleni támadásért. Az elsőrendű vádlott 3 évet kapott, a társa 2 évet, de mindketten ártatlanságukat hangoztatták. A 3. együttműködött a hatóságokkal ezért két évre próbára bocsátották és 40 óra közösségi munkát kell végeznie. Mind a hárman tagjai egy szélsőséges mozgalomnak. Az ungvári épület két éve részben kiégett, miután Molotov-koktélokat dobtak be az ablakon. Az ukrán kormány Oroszországot vádolta meg a rajtaütés megszervezésével, mondván, hogy az így akart feszültséget kelteni Kárpátalján. A főkolompos egyébként a lengyel szélsőjobbos, oroszbarát párthoz tartozik.

Forrás: Népszava

Forrás thehungariantimes.hu