Októberben, decemberben és jövő év januárban is drasztikusan emelkedik a kenyér, a pékárú és a liszt ára!

Árprésben a malomipar: a növekvő energiaárak és a bérköltségek emelkedése miatt októberben már szinte biztos a sütőipari áremelés, januárban pedig a liszt is drágulhat.

Egyhamar aligha lesz vége a takarmánypiaci őrületnek, amit az elszálló árak miatti gazdálkodói tartalékolás és a gázárrobbanás miatti uniós műtrágya-hiánnyal kapcsolatos aggodalmak tovább fűtenek. Egyre gyakrabban hallani az állattartó gazdáktól – az egyik elemző szavaival élve –, hogy

ma mennyiért nem adsz el nekem kukoricát?

Márpedig idén később érik a termény, a gazdák értelemszerűen kerülnék a szárítási költségeket, ezért tolódik a betakarítás is. De emellett is jellemző, hogy a korábbinál jelentősebb raktározási kapacitások kiépülésével a további áremelkedésben bízva inkább halasztják az értékesítést a legtöbb termény esetében. És noha a raktárak töltődnek, mindez a termékpályákon továbbhaladva egyre jelentősebb hullámokat vetve drágítja az élelmiszerek előállítását, és végül kiskereskedelmi árréssel megpakolva növeli a fogyasztói árakat is. Utóbbi persze nem jelenti azt, hogy a termelők, vagy a feldolgozóipar árai is lekövetnék a fogyasztói árak változását.

Mivel idén eleve a tervezettnél kisebb területen vetettek búzát, ezért aratásig a várható hozammal kapcsolatos aggodalmak tartották magasan az árakat a kínai-amerikai vámháború uniós takarmánykészleteket Kínába szívó hatása mellett. A jó-közepes mennyiségű és minőségű búzatermés akár lassíthatta volna is a drágulást, azonban mivel a termelők nincsenek értékesítési kényszerben, kivárhatták, hogy olyan hírek is napvilágot lássanak, hogy évtizedes mélyponton vannak az amerikai búzakészletek, illetve hogy ennek hatására a gazdasági válságkezelés jegyében a tőzsdékre szabadított forró tőke spekulálni kezdjen. Válságok idején egyébként is jellemző a felhalmozás is, így a két hatás tovább erősíti egymást.

A magyar piac elszakadt a nemzetközi piaci folyamatoktól, és az egyszerre jelentkező számos költségemelkedés – beleértve a vetőmag, műtrágya, növényvédőszer-, takarmány-, húsárakat, a munkaerő és az energiaárak drágulását is – azzal jár, hogy a tartósan magasabb szinten beragadó élelmiszerárak új korszakára kell felkészüljenek a fogyasztók is – mondta az Indexnek Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrárkompetencia Központjának vezető elemzője.

A terményárak emelkedése és a kukoricabetakarítás csúszása a helyenként toxinosabb terméssel ugyanis azzal jár, hogy a készlethiányos hazai takarmányos cégek egyelőre továbbra is masszívan vásárolnak a búzapiacon is, ami még rekord magasan tartja az árakat. Míg aratáskor egy tonna búza 62 ezer forintba került, addig

mostanra már bőven 80 ezer felett van, és a kukoricára is soha nem látott, 80-90 ezer forint közti induló árakat adtak a felvásárló cégek.

Fórián Zoltán hallott már tonnánként 100 ezer forintos étkezési búza exportszerződésről is. Igaz, a 80 ezer forint feletti szinten már egyre kevesebb fizikai piaci ügyletről hallani a búzapiacon – legalábbis a malomipar szerint.

Mindenesetre mind az állattenyésztők, mind a feldolgozóipar felől erősödnek azok a vélemények, amelyek igyekeznek önmérsékletre inteni az értékesítéssel akár a szerződéses kötelezettségek ellenére is még kiváró gazdákat, mondván, nem kellene hosszú távú károkat, rombolást okozni a vevői oldalon. Ezzel minden bizonnyal az állattenyésztés szorult helyzetére utalnak. Az Index több cikkben is megírta, hogy mekkora gondot okoz a dráguló takarmányok mellett termelni a baromfiipartól a túltermelési krízissel és átadási áreséssel küzdő sertéságazatig bezárólag. Mostanra a tejipar eddigi többletbevételét is elvitte, sőt veszteségbe fordította a takarmányár robbanás, amint arra a múlt héten a Tej Terméktanács is felhívta a figyelmet. Az agrártárca különféle állatjóléti támogatások előrehozott kifizetése mellett kisebb krízistámogatással és kedvezményes hitellel igyekszik kezelni a helyzetet, azonban egyelőre kérdéses, hogy mire lesz ez elég. A sertéságazatban egyes becslések szerint akár 9 ezer kisebb termelő is felhagyhat a tevékenységével.

Januártól újabb lisztár emelés várható

Ha a veszteséges működést el akarja kerülni, és a mindössze 2 százalékos árbevétel arányos nyereséget meg akarja tartani, akkor a malomipar is újabb és újabb áremelésekre kényszerül. A 62 ezer forintos újbúza ár 30-40 százalékkal magasabb a tavalyinál, és

aratás óta eddig 12-15 százalékos lisztár emelést sikerült elismertetni, ami azt is jelenti, hogy októbertől minden sütőipari termék drágulni fog

– mondta az Indexnek Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnöke, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának vezetője. Ebben azonban még nincs benne az aratás óta bekövetkezett mintegy 20 ezer forintos búzaár drágulás hatása. Ráadásul az idei év abban is rendhagyó volt, hogy mivel a gabonatermelők nincsenek aratáskori értékesítési kényszerben, ezért már a malmok sem tudják nyáron a teljes éves alapanyagkészletüket megvásárolni. Vagyis lesznek olyan piaci szereplők, akik a 4-5 hónapos készletek kifutásával kénytelenek lesznek még drágábban búzát venni, már ha lesz, aki eladja nekik. A környező országokban korántsem emelkedett ennyire a gabonafélék ára, azonban 100 ezer forintos tonnánkénti búzaárnál már megfontolható az importbúza felöntése is a malmoknál.

A malomipar nem tud ennyire túlárazott búzát kigazdálkodni, nem is beszélve a januártól várható üzemanyag, a triplázódó gáz- és áram, valamint 20 százalékos minimálbérköltség növekedés hatásairól, muszáj lesz áthárítani a költségemelkedést a vevőinkre

– mondta az elnök. A búza melletti költségemelkedések a saját cégénél, a Hajdú-Gabonánál máris 200 millió forintos mínuszt jelentenek majd 2022. január elsején. Mint mondta, örömmel várja majd azokat a nyilatkozatokat is, amelyek a gabonaárak emelkedésének pozitív hatásai után a liszt- és kenyérárak megugrását is üdvözlik majd… Bár kétli, hogy a 400 forintos kakaós csigát is megfizeti-e majd a piac, mivel várhatóan a sütőipart is hatványozottan sújtja majd az energiaárak és a bérköltségek emelkedése is.

Tartós áremelkedés várható jövőre is

gázárrobbanás utáni európai szintű gyárleállásokkal terhelt, várható műtrágya-hiányos helyzet – lévén tavaszi nitrogéntúlsúlyos műtrágyát már most is csak igen nagy nehézségek árán lehet beszerezni, ha egyáltalán – miatt előfordulhat, hogy kisebb lesz a jövő évi  kukorica-vetésterület, és helyette aki a vetésforgó figyelembevételével teheti, inkább kevésbé nitrogén igényes napraforgót vet. De már az őszi vetésű növényeknél is gondot, illetve hozamcsökkenést – amiatt pedig akár magasabb jövő évi árakat – okozhat, ha most spórolnak a műtrágya-használaton.

Mindez korántsem jó hír az állattartás számára, mivel így továbbra is nagyon magas takarmányköltség, és kérdéses szintű átadási ár emelkedés mellett kellene húst, az élelmiszeriparnak pedig korlátos vásárlóerő és erős inflációs környezet mellett élelmiszert előállítani. Szóval a 2022-re beharangozott béremelések hatását már most borítékolhatóan elviszi a jövő évi drágulás.