Orbán [email protected] a szlovák kormánytól!

  • A múlt héten belpolitikai botrányt okozott Szlovákiában, hogy a magyar kormány egy 143 milliárdos tőkelalappal vett termőföldeket a környező országokban, például Szlovákiában.
  • Ezt a szlovák külügyminiszter először Szijjártó Péternek nehezményezte, majd hétfőn Orbán Viktor is tárgyalt a tőkealapról a szlovák miniszterelnökkel.
  • Végül a magyar kormány megígérte, hogy visszavonja a tőkelap létrehozásáról szóló határozatot.

Orbán Viktor még a nyár közepén írta alá azt a kormányrendeletet, ami szerint szeptember végéig létre kell hozni a Termőföld Magántőkealapot, aminek a célja, hogy termőföldeket vegyen a kelet-közép-európai régióban. Ezzel teremtenék meg „a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”.

A tőkealapba rengeteg pénzt tolt volna a magyar állam. Az alapkezelőt Szijjártó választhatta volna ki, akin keresztül 400 millió euró (~143,8 milliárd forint) keretösszeggel alakulhatott volna meg Termőföld Magántőkealap.

Ennek a pénznek a 70 százalékát, azaz 280 millió eurót (~ 100 milliárd forintot) a magyar állam biztosítja a költségvetésből. A tőkelalap alapítói határozatát az állami tulajdonú Eximbank adta volna ki. Az állami banknak egyébként több tőkealapja is van, és előfordult már, hogy Rogán Antal ismerősei lettek az alapkezelők.

Azóta a 143 milliárdos tőkealap körül nagy volt a titkolózás, a 444 erre vonatkozó kérdéseire a magyar külügyminisztérium augusztus óta egyszerűen nem válaszolt, informálisan csak annyit tudtunk meg, hogy a választásokig inkább kerülik a ilyen kényes témákat. A szeptember 30-án megjelent Hivatalos Értesítőben Szijjártó Péter annyit rendelt el, hogy a Termőföld Magántőkealap létrehozásával és az alapítói jognyilatkozatok megtételével kapcsolatos ügyekben Magyar Levente parlamenti államtitkár helyettesíti.

Elfelejtettek szólni a szomszédoknak, hogy buli lesz

Azonban a múlt héten Szlovákiában a kormányoldal és az ellenzék is tiltakozni kezdett az ellen, hogy a magyar kormány jelentős mennyiségű szlovákiai termőföldet vegyen. Az ellenzék rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, a külügyminisztérium törvénnyel akadályozta volna meg a felvásárlást. Robert Fico volt miniszterelnök pénteken már arról beszélt, hogy „Orbán úgy viselkedik, mint az a ragadozó, amely kiszimatolt egy öreg és sánta őzet”. Ugyanakkor a korábban magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője Andrej Danko kiállt Orbán Viktor mellett, mert szerinte „nyugati ellenségek” támadják Magyarországot és Szlovákiát is.

Amikor a múlt héten Szijjártó Péter a múlt kedden Pozsonyba utazott, Ivan Korčok szlovák külügyminiszter fel is hozta a 400 millió eurós befektetési alapnak az ügyét, amin keresztül a magyar állam földeket venne a környező országokban. Az Új Szó beszámolója szerint

a szlovák külügyminiszter azt nehezményezte, hogy a magyar kormányzat szándékáról nem diplomáciai úton, hanem a sajtóból értesült.

Kedden a szlovák külügyminiszter pedig már arról beszélt, hogy magyar kormány mégsem hozza létre azt a 400 millió eurós befektetési alapot, amivel a határon túli régiókban akartak mezőgazdasági területeket venni.

A magyar külügyi és külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter arról tájékoztatott engem, hogy a Magyarország kormánya visszavonta azt a határozatát, amely a környező országokban való földvásárlásról szólt” – közölte Ivan Korčok, aki szerint mindez a szlovák fél erre vonatkozó kérésére történt. A témáról hétfőn tárgyalt Eduard Heger szlovák miniszterelnök Orbán Viktorral. Ezután Orbán egy levelet küldött Eduard Hegernek, amiben értesítette őt a döntésről.

Ezen kívül Korčok külügyminiszter választ vár magyar külügyminisztertől még arra is, hogy Magyarország milyen célból vásárolt szlovákiai műemléképületeket, illetve a magyar kormány további, Szlovákia területén megvalósuló programjairól is tájékoztatást várnak. Elsősorban a szlovákiai magyar oktatási célokra és a vállalkozások számára nyújtott magyarországi támogatások részleteit szeretnék megtudni.

Azt egyébként a júliusi kormányrendelet sem részletezte, hogy a kelet-közép-európai régión belül hol vennének földeket, de a szomszédos országok közül például Romániában ezt engedik a törvények. Az Európai Parlament 2015-ös tanulmánya szerint az ottani termőföldeknek már 40 százaléka került külföldi tulajdonba. Erre a vonatra már Mészáros Lőrinc is felült, 2019-ben 1290 hektárnyi földet szerzett Arad és Bihar megyében egy holland befektetőtől.