Orbán és Putyin tádzsik haverja is kormányon marad óriási választási csalással!

Ma tartották az elnökválasztást Tádzsikisztánban, ahol Emomalii Rahmon újabb hét évre jelöltette magát a posztra.

A 68 éves Rahmon 1992 óta vezeti a nyolcmilliós országot, és bár időközben egy több ezer áldozatot követelő polgárháború is lezajlott, hatalma eddig töretlen volt. A sok izgalmat nem ígérő választás nem is keltett volna nagy figyelmet, ha az utóbbi hetekben-hónapokban nem következik be váratlan politikai fordulat egy sor posztszovjet országban. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek, aki huszonhat éven át őrizte szilárdan hatalmát, augusztus óta folyamatos ellenzéki megmozdulásokkal kell szembenéznie.

Az elnökválasztás elcsalt eredményére hivatkozva sorozatos utcai tömegtüntetések zajlanak az országban, Kirgizisztánban pedig a múlt héten söpörte el a választás hivatalos győzteseit a népfelkelés.

Rahmon nem egyedül indult az elnöki posztért, mind a négy kihívója a parlament tagjai közül került ki, a kampányban azonban nem merték kritizálni az elnököt.

dw.com beszámolója szerint a választásra érkező nemzetközi megfigyelők úgy látták, hogy a főváros lakossága még megnevezni sem igen tudta, kik vannak versenyben a posztért Rahmonnal szemben.

Tádzsikisztánban egy 2016-os népszavazással módosították az alkotmányt, amely így lehetővé teszi, hogy Rahmon akár élethosszig betölthesse az államfői tisztséget. A parlament korábban a „béke és a nemzeti egység megteremtője, a nemzet vezetője” címmel ruházta fel Rahmont.

A kolhozelnökből lett államfő titkosszolgálata a The Diplomat szerint a múlt hónapban előre gondoskodott arról, hogy igazi ellenzéki jelölt ne juthasson a jelölések közelébe. Egy fiatal ügyvéd, Faromuz Irgashev a Youtube-on jelentette be, hogy indulni akar az elnökségért, de a szolgálat emberei néhány napon belül hosszú sétára vitték otthonából.

A megfigyelők szerint Tádzsikisztánban Rahmon hivatali ideje alatt egyszer sem volt szabad a választás, 2015-ben például terrorszervezetnek nyilvánította és betiltotta az egyik legnagyobb ellenfelét, a mérsékeltnek tekintett Iszlám Újjászületés Pártját.

Korábban Orbán Viktor és Szijjártó Péter is üzletelt a tándzsik elnökkel.

Tádzsikisztánban több milliárd forintos beruházási lehetőségek várják a magyar vízügyi cégeket, hiszen ebben a közép-ázsiai országban van Ázsia vízenergia-készletének 54 százaléka, a tádzsikisztáni vízbázis az összes közép-európai vízigény több mint háromszorosa – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek szerdán nyilatkozva dusanbei tárgyalásai után.

Elmondta, Tádzsikisztánnak 900 folyója és 1500 hegyi tava van, viszont a potenciális vízenergiának mindössze öt százalékát használja ki, és a lakosságnak csak a 45 százaléka jut hozzá közvetlenül ivóvízhez. Így nagyon sok lehetőség adódik a magyar vízgazdálkodási technológiák tádzsikisztáni exportjára – tette hozzá.

Szijjártó Péter beszámolója szerint Emomali Rahmon tádzsik elnökkel állapodott meg abban, hogy az ország magyar vízgazdálkodási technológiákat von be a gazdaságfejlesztésbe.

Magyarország pedig a magyar cégek beruházásainak megkönnyítésére létrehozott egy 38 millió eurós hitelkeretet az Eximbanknál – közölte, hozzátéve, hogy a tádzsik vezetés a 20 diáknak felajánlott magyar ösztöndíjat alapvetően a magyarországi vízügyi felsőoktatásban fogja igénybe venni.

Tádzsikisztán határvédelem szempontjából hasonló helyzetben van, mint Magyarország, ugyanis azzal, hogy szigorúan védi az afgán határt, nemcsak saját magát védi, hanem szomszédait, sőt Európát is, hiszen mind a radikális vallási tanok, mind a terrorizmus, mind a kábítószer-kereskedelem szempontjából Afganisztán a világ egyik legnagyobb gócpontja – mondta a miniszter. Magyarország is déli határainak védelmével nemcsak saját magát, hanem Európát is védi – jegyezte meg. “Ezért abban állapodtunk meg a tádzsik vezetőkkel, hogy miután az Európai Unió most csak egy jelképes összeggel támogatja a tádzsik-afgán határ védelmét, Magyarország kezdeményezi, hogy az EU 100 millió euróval járuljon hozzá a radikalizmus, a terrorizmus és a kábítószer terjedése elleni tádzsik erőfeszítésekhez” – mondta Szijjártó Péter.

A felek megállapodtak a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás szövegében, a megállapodást New Yorkban az ENSZ Közgyűlése szeptemberi időszaka alatt írják alá. “Ez hozzájárul majd ahhoz, hogy tovább bővüljön gyógyszeripari és élelmiszer-biztonsági együttműködésünk” – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője.

Közölte, Tádzsikisztán magyar élelmiszer-biztonsági technológiákat is szeretne importálni, ugyanis az ország területének csak hét százalékát tudja mezőgazdasági termelésre fordítani, ezért nagy az élelmiszer-biztonság jelentősége. A Richter Gedeon gyógyszergyár pedig már több mint száz termékét regisztráltatta Tádzsikisztánban, és gyógyszerei nagyon népszerűek – mondta.