Orbán: “Holnap tájékoztatjuk Önöket az első korlátozásokról és az első döntésekről a háborús vészhelyzet kapcsán!”

Néhány órával az alaptörvény-módosítás után háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be közösségi oldalán május 24-én, kedd délután.

„A kormány az Alaptörvényben biztosított jogával élve, ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet. A járvány elleni védekezés alatt bevezetett veszélyhelyzethez hasonlóan, ez is lehetővé teszi a kormánynak, hogy azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és magyar családokat. Holnap tájékoztatni fogom Önöket az első döntéseinkről”

– jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán.

A miniszterelnök kedd délutáni videójában azt mondta: a ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját.

Mint fogalmazott, egyetlen percet sem vesztegettek, mert a szomszédban háború zajlik; egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét.

„Ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedéshez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát”

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 21-i Kormányinfón hangsúlyozta: a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, azonban a kormány az Alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen. A miniszter akkor kiemelte: kiegészítik a veszélyhelyzet rényállását a humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő április 22-én ehhez még hozzáfűzte:

„A veszélyhelyzeti működés egy olyan szituáció, amivel kapcsolatban azt kívánjuk, hogy ne legyen rá szükség, ne kelljen életbe léptetni, de ha mégis szükség lenne rá, akkor egy hatalmas segítség az, hogy a kormány azonnal és nagyon határozottan tud reagálni”.

Varga Judit igazságügyi miniszter május 3-án a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizedik módosítását.

„Az orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”

– írta az igazságügyi miniszter.

Egy héttel később, május 7-én Varga Judit megtartotta az Alaptörvény tizedik módosításának expozéját az Országgyűlésben; a változtatás részletes ismertetése mellett azt is kifejtette, miért van erre szükség.

A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást.

A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Arról, hogy az új szabályozás mire ad lehetőséget, itt írtunk részletesebben.

Arról pedig, hogy nemcsak az Alaptörvény tizedik, hanem a kilencedik módosításáról is döntöttek, itt olvashat.