Orbán Viktor miniszterelnök Kiskőrösön mondott beszédet március 15-e alkalmából. Kordonok mögött szónokolt, csak a meghívott vendégeket engedték a színpad közelébe.
Kordonnal zárták le Kiskőrösön a színpad környékét, ahol Orbán Viktor mond ünnepi beszédet március 15-én. Budapesten Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter szólalt fel a kormányfő távollétéban.
Kiskőrösön (hasonlóan a tavalyi október 23-i beszédhez) csak a meghívott vendégek mehettek be a közönség soraiba. A telexeseknek a helyszínen azt mondták, csak a karszalaggal rendelkező újságírókat, fotósokat és videós stábokat engedik be a kordonnal elzárt területre. Hogy mégis hogyan lehetett karszalagot kapni, nem derült ki. Egy fiatal férfi az Orbán-rendszert kritizáló táblával érkezett, amit két nyugdíjas nehezen viselt. Veréssel fenyegették és megpróbálták elvenni a tábláját – írta meg a 24.hu.
Orbán beszédét azzal kezdte, szerinte a magyarok Petőfi életében semmi rejtélyt nem látnak, csak a magyar sorsot. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiunk”, minden magyarban van egy kis Petőfi, Petőfiben ott van minden magyar.
Azt is mondta: a magyaroknak a polgárosodás, a fejlődés kevés, kell mellé a hétköznapok fölött álló hivatás is. A 19. század közepének Magyarországa várta a szót, a hangot, amely irányt ad az öntudatra ébredő nemzetnek. Orbán szerint ezt a hangot Petőfi adta meg a hazának. Március 15 egy nagy közös születésnap, ekkor született a magyar szabadság – mondta Orbán. Ennek kezdete nem a Pilvaxban vagy a Nemzeti Múzeum kertjében volt, hanem itt Kiskőrösön, a Petrovics család háza előtt.
Ha két magyar összetalálkozik, Orbán szerint jó esély van arra, hogy perceken belül három véleményen legyenek. Ritka mint a fehér holló, hogy valamiben egyetértsünk. E ritka dolgok közé tartozik Orbán Viktor szerint, hogy Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő. „Mi magyarok költőien lakozunk ezen a Földön, ahol gyakran nagyon prózaian zajlik az élet. A szabadság magyar nyelvjárását Petőfi Sándor megteremtette, és így lettünk a szabad világ részei. A magyar a szabadság legsikerültebb nyelve. Petőfi nyelvét mindenhol értik, több mint 200 nép nyelvére fordították le.” – tette hozzá.
Petőfi nem volt katonának való ember, mondta a miniszterelnök, hozzátéve: „Nem volt az akkori világ fogalmai szerint férjnek való sem”, lila frakkot viselt, Szendrey Júlia meg szivarozott és nadrágban járt. Barátnak sem volt tökéletes Orbán szerint, a kritikusokat és a kritikákat pedig utálta. „Nehéz ember volt” a miniszterelnök szerint, de a tehetségéből nem lett gőg, és a többiek szívükbe zárták őt. Petőfi maradék nélkül megfizette a hazának mindazt, amiben kötelezettséget vállalt a verseiben Orbán szerint. „Mi is úgy szeretnénk távozni a világból, hogy minden nekünk kirótt kötelességünket teljesítettük”, mondta.
Petőfi világában nem volt szürke zóna. Ha beérjük kevesebbel és hitványabbal, mint amik lehetnénk, méltatlanná válunk. „Magyarnak lenni kötelesség, méltónak lenni a fajtánkhoz” – fogalmazott Orbán. Petőfi – éppúgy mint mi mindannyian -, egy szabad ország boldog állampolgára akart lenni a miniszterelnök szerint. Petőfi választhatta volna a biztos, jómódú polgári életet, ő azonban másként döntött. Úgy halt meg, ahogy megénekelte: a magyar szabadságért vívott csatában.
Orbán szerint „a magyar szabadság hatalmas menete” – bár tett néha vargabetűt, és zsákutcákba is tévedt – ma is tart, ebben a menetben pedig Petőfi is a magyarokkal van, még akkor is, ha nem látjuk őt. Orbán szerint látjuk, hogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek, és akkor is, amikor a világ hatalmasai Magyarországot be akarják olvasztani egy európai szuperállamba. „Látjuk, hogy odakanyarítja a tizenkét pont elé, hogy legyen béke”, és látjuk, hogy elindul helyettünk meghalni a magyar szabadságért. De az ilyen próbálkozások nem fognak sikerülni, mondja a miniszterelnök, „mert minden magyarban van egy kis Petőfi”.
(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)