Orbán vesztett az EU elleni csatában

Több mint két éve megindította az Európai Parlament Magyarország ellen az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást. Ennek alapja a Sargentini-jelentés volt, elfogadásával az EP megállapította, hogy a magyar kormány rendszerszinten veszélyezteti a jogállamiságot, azaz a demokráciát.

De már az akkori szavazás eredményét megtámadta a magyar kormány. Abba kapaszkodott bele – az akkor még Szájer József vezette – fideszes EP-csoport, hogy rosszul számolták meg a szavazatokat, a tartózkodó szavazatokat szerintük bele kellett volna számolni a leadott szavazatokba. Így a jelentés elfogadására voksolók aránya máris kisebb lett volna, nem tudták volna elindítani a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben.

Tehát több mint két éve húzódik ez a vita – a jogállamisági eljárás azóta folyik, de nagyon-nagyon lassan halad –, most az Európai Bíróságon történt egy fontos mozzanat. A Bíróság az ítélete előtt egy főtanácsnokot bíz meg egy előzetes állásfoglalás kiadásával, amely ugyan nem köti a bíróságot, de az esetek zömében a bírósági ítélet megegyezik a főtanácsnoki indítvánnyal. Ma hozták nyilvánosságra a főtanácsnoki dokumentumot, az alapján minden rendben volt a szavazásnál.

Egyrészt, az Európai Parlament szavazási szabályrendszere megengedte azt, hogy a tartózkodó szavazatokat ne vegyék figyelembe, másrészt pedig erről az EP vezetése másfél nappal a szavazás előtt megfelelően kiértesítette az EP-képviselőket – ezzel indokolta a főtanácsnok, hogy jogszerű volt a szavazási módszer.

Pont akkor jött ez a főtanácsnoki indítvány, amikor a magyar kormány – a lengyellel karöltve – nekifeszült az EU-nak, vétózva a költségvetést és a mentőcsomagot. A magyar kormány nem szeretné, ha az uniós pénzek kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kötné az EU.