Közleményt adott ki a kenyér és a gabona helyzetével kapcsolatban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), amely alapos összegzést osztott meg a helyzettel kapcsolatban.
A keleti határon keresztül folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik Ukrajnából, ami lenyomta a hazai gabonaárakat. Tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák, és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül – közölte kedden a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
A szervezet problémásnak látja, hogy az ukrán gabona nem megy tovább Európába és Észak-Afrikába, ehelyett a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők és a magyar malmok vásárolják meg. Hozzátették, hogy az elszabadult energia- és inputárak miatt likviditási gondok jelentkeztek az ágazatban.
A MOSZ szerint ez olyan időszakban sújtja a gazdákat, amikor a tavaly bevezetett, úgynevezett exportengedélyezési rendszer következtében Magyarország jelentős exportpiacokat veszített.
A termelők nem tudják értékesíteni készleteiket, és emiatt nincs pénzük az esetenként duplájára, sőt többszörösére emelkedett energia, valamint inputanyagok beszerzésére
– teszik hozzá.
Állításuk szerint az ukrán kukoricát 75-80 ezer forintért lehet értékesíteni tonnánként, így a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő, 120-130 ezer forintos magyar kukorica ára 100 ezer forint alá csökkent. Azt is megemlítik, hogy a búzánál a 140 ezer forintos korábbi árhoz képest 110 ezer forintos tonnánkénti ár van érvényben.
A MOSZ álláspontja ismertetésekor megjegyzi, hogy az, aki az elmúlt hónapokban egyáltalán képes volt értékesíteni a terményét, csak 20-25 százalékos árcsökkenéssel tudta megtenni.
A szervezet arról is beszámolt, hogy a gazdákat 1-1,2 ezermilliárd forintos kár érte a 2022-es aszály miatt.
Az elhibázott kárenyhítési szabályozás következtében a magyar kárenyhítési rendszer ennek a töredékét ismeri el kárként azáltal, hogy irreálisan magas összehasonlító árakat alkalmaz. Kárenyhítésre 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre – fogalmaztak.
A MOSZ közleménye végén azt írta: korábban felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a rendszer rossz, korrekcióra azonban csak most került sor.