Országos táblacsere: történelmi átmatricázással varázsolhatnak vármegyéket a megyékből

Kedden szavazta meg a parlament, hogy az Alaptörvény módosításával a megyéket a kormány vármegyékké nevezi át.

Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy mindent, amit eddig megyeinek hívtak, át kell nevezni vármegyeire. Például az összes megyehatárnál táblacsere várható, a történelmi feladat pedig a Magyar Közút Zrt.-re vár.

„Társaságunk az országos közúthálózatot érintően összesen 714 darab megyehatár jelző tábla üzemeltetési feladatait látja el. A megyék vármegyére történő átnevezése kapcsán a módosításokat, átmatricázásokat, esetleges táblacseréket illetékes mérnökségeink végezhetik majd el. Az esetleges jövőbeli feladatok felmérése és összegzése még előkészítés alatt van, így a módosítások pontos ütemezéséről és annak költségeiről majd csak a későbbiekben áll módunkban részletesebb tájékoztatást adni”

– közölte az állami cég.

Tehát 714 darab vármegyetábla lesz az országban, de nem biztos, hogy új táblákat raknak ki, hiszen az átmatricázás is megoldás lehet.

Így a költségeket is nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy a közlekedési táblák horganyzott lemezből készülnek, ami tartós, nem rozsdásodik.

Az árát befolyásolja a mérete is, ezért a HEVES VÁRMEGYE táblája olcsóbb lesz, mint a BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYE táblája, de durva becslés szerint 30 ezer forintból kijöhet egy új tábla piaci áron.

A Magyar Közút Zrt.-nek amúgy már nagy tapasztalata van a táblacsere területén, hiszen az ő dolguk volt 2012-ben leszerelni a határokon a „Magyar Köztársaság” táblákat, és helyettük kitenni a sokkal rövidebb, „Magyarország” feliratú változatot.

A „Csongrád megye” táblákat pedig 2020-ban kellett kicserélniük „Csongrád-Csanád megye” táblákra, amik most szintén mehetnek a kukába.

A második legfontosabb dolog, hogy mi lesz a megyei bajnokságokkal. Egyelőre a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is tanácstalan.

 

„Köszönjük érdeklődését, a válaszadásig türelmét kérjük”

 

– válaszolt a szövetség.

 

Így még nem lehet tudni, hogy például a balatonszemesiek a jövőben vármegyei meccsekre járhatnak, vagy marad az elavult megyei elnevezés.

Számos olyan állami intézmény/szervezet/hatóság is van, amelynek az országos központjai eddig megyei alegységekre bomlottak, a jövőben itt sem kizárt, hogy átnevezésre lesz szükség. „A kérdésében olyan jogszabálymódosításra utalt, amely még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így az még nincs kihirdetve” – közölte például Fazekas Géza főosztályvezető ügyész. Jelenleg 19 megyei ügyészség felel az állami vádemelésekért, ezért érintettek lehetnek az ügyben.

Az ügyészségi szervezet mellett a megyei rendőr-kapitányságok, megyei könyvtárak, megyei kórházak és például a megyei önkormányzatok, megyeházak elnevezése is kérdéses. „Ez aranyos, erre még nem gondoltam” – válaszolta lapunknak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester arra a kérdésre, hogy Hódmezővásárhely a jövőben megyei vagy vármegyei jogú város lesz-e. Az Országos Kórházi Főigazgatóságnál sem született még döntés a megyei kórházak neveiről.

A pontos költségeket tehát nem tudni, de a Momentum szerint sokba fog kerülni az átnevezősdi. „Úgy számoljuk, hogy a táblák és okmányok cseréje, az adminisztrációs költségek százmilliós, de inkább milliárdos tételre rúghatnak, és egy olyan kontextusban, amikor a Fidesz pontosan azt magyarázza, hogy nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat, spórolni kell, a katásokra költött pénzt kell beszedni, és így tovább, ilyenkor erre kidobni ennyi pénzt, ez pazarlás” – mondta az Rtl.hu-nak Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője és szóvivője.

A változásokról a parlamenti vita során a fideszes képviselők elmondták, hogy szerintük nem kell többet belelátni, mint ami a törvény szövegében le van írva. A vármegyés ötlet nem új, már 2011-ben, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták, de olyan vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból.