Pálinkás József döbbenetes tényeket közölt a kínai Fudan Egyetem és Orbán között

Miközben Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter, a Fudan Egyetem és a Budapest Diákváros projektek kivitelezéséért felelős kormánybiztosa, igyekezett a közvéleményt meggyőzni arról, hogy a budapesti Fudan Egyetem (Fudan Hungary Egyetem) a magyar egyetemeknek is jó lesz, van, aki szerint nem is ez a cél. Közéjük tartozik Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke, az MTA volt elnöke is, aki szerint igazából ez nem egy felsőoktatási projekt, hanem egy építési beruházás. Nem mellékesen, minden magyar embernek ötvennégyezer forintjába fog kerülni.

 

Pálinkás József szerint az ideológiai befolyásolásra, a kémkedési aggályokra, arra a felvetésre, hogy Kína ugyanúgy szeretné betenni a lábát az Európai Unió egyik tagállamának fővárosába, mint a mesében a farkas a három kismalac házába, később válasz fogunk kapni. Az Új Világ Néppárt elnöke szerint inkább arról van szó, hogy egy új trükköt találtak ki. Maga az építési beruházás is nagyon trükkös, hiszen Magyarország fölvesz – az egyszerűség kedvéért – 540 milliárd forint hitelt, az 540 milliárdos költségből 450 milliárdot Kína ad hitelként, a többit a magyar kormány állja. Így lesz belőle 540 milliárd forintos beruházás, amit egy kínai cég fog megépíteni, kínai anyagokból, és kínai munkások is fognak itt dolgozni. Ezzel egy kicsit elterelik a figyelmet arról, hogy a kampuszt építő kínai cégre semmilyen közbeszerzési szabály, semmilyen magyar beszerzési szabály nem érvényes. Nyilván a magyar építési szabályok érvényesek lesznek rá, de ki ellenőrzi majd a kínai építkezést? A kínaiak pedig az építkezést nyilván alvállalkozónak adják ki, annak, akinek ők jónak találják, és annyiért amennyiért ők jónak találják. Az árat ugyan a kínaiak fogják letárgyalni, de mivel az nem az ő pénzük, hiszen Magyarország fizet, ezért trükkös dolog lesz, hogy végül milyen áron fogják megépíteni ezt a hatalmas épületegyüttest.

Mindezt azzal „adják el”, hogy idejön egy úgymond világhírű egyetem. A Fudan Egyetem a különböző, rettenetesen fontosnak tartott ranglistákon általában benne van az első 50-ben. Nem mintha nem lenne tökéletesen mindegy, hogy a 20. a 30. vagy a 40. helyen áll, ennek különösebb jelentősége nincs. Annak viszont igen, hogy egy egyetem benne van-e az első tízben, vagy százban. Tehát a Fudan szakmailag jó egyetem ott, Sanghajban. De, hogy Magyarországon milyen képzéseket indít, milyen tanárai lesznek, nem tudjuk. Nyilván nem fogják idehozni a sztár oktatóikat Sanghajból. Ők is majd fölvesznek, alkalmaznak oktatókat ugyanúgy, mint más egyetem. Ha nagyon sok pénzt fordítanak rá, akkor adott esetben alkalmazni fognak tudni olyan külföldi oktatókat, akiknek tudományos teljesítménye alapján majd évek múlva akár ez az egyetem is elérhet olyan helyezést ezekben a rangsorokban, ami jobb a magyar egyetemek helyezésénél.

Sok kérdés felmerül ezzel az egésszel kapcsolatban. Az egyik például az, hogy a magyar kormány miért nem valamelyik magyar egyetemet támogatja meg olyan összeggel, amiből tudna például külföldi oktatókat fölvenni, tudna olyan magyar oktatókat odavinni, hogy az az egyetem bekerüljön ebbe a legjobbak rangsorába. Ezt sokkal kevesebb pénzből, jóval könnyebben meg lehetett volna csinálni. Persze, a válasz egyszerű, azért nem, mert ez egy építési beruházás, aminek az előnyeit akarja élvezni az, aki a Fudant idehozza és megszervezi az itteni létét.

Sokakban fölmerülnek ideológiai aggályok is. Nem véletlenül. Azután, hogy a Lenin szobrokat eltüntettük, idehoznak egy egyetemet, amely a chartájában vállaltan a kommunista ideológiát hirdeti. Cinikusan azt is megkérdezhetnénk, vajon Mao szobor is lesz az egyetem előtt, ahogy Sanghajban van? Ez is aggályos, ahogy természetesen vannak komoly, nemzetbiztonsági aggályok, hiszen egy ilyen intézményen belül könnyű megbújtatni adott esetben hírszerzői tevékenységet is.

Azt azért leszögezhetjük, hogy a magyar felsőoktatás fejlesztéséhez a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza felépülésének nem sok köze van.

A CEU magánegyetem volt, Soros György egyik projektje, és nyilvánvalóan ideológiai okokból üldözték el. Soros Györgybe akartak belerúgni, és sikerült Soros György egyik projektjébe, ha úgy tetszik „gyerekébe” belerúgni. Értelme nem volt. Most az Európai Bíróság ítélete folytán, kiveszik a törvényből azt a paragrafust, ami a CEU-t innen elüldözte. Az a miniszter fogja benyújtani a javaslatot, aki több éven keresztül védte, hogy mennyire fontos, hogy benne legyen a törvényben. Ehhez azért már kell, hogy legyen az arcán bőr. Tegnap nyilvánosságra került a CEU reagálása is, hogy akkor sem jönnek vissza Budapestre, ha kikerül a törvényből az ominózus paragrafus, Budapesten csak a tanítás nélküli, kutatói jelenlétet tartják fenn. Persze, hisz’ senki nem költözne vissza még egy olyan bérelt lakásba se, ahonnan jogtalanul kilakoltatták, majd két hét múlva azt mondják, hogy menjen vissza. A CEU végigcsinálta azt a méltatlan komédiát, amit végig csináltattak itt vele, teljes mértékben érthető, ha nem óhajtanak visszajönni.

A magyar felsőoktatást a CEU elüldözése annyiban érintette, hogy elkerült innen egy olyan képzés és egy olyan kutatási bázis, ami emelte a magyar felsőoktatás egészének színvonalát, de nem rokkant bele abba, a CEU elment innen.

Ami a Fudan Egyetem idehozását jelenti, ha az lesz a hatása, hogy a magyar felsőoktatásra szánt pénzt rá fordítják, akkor ennek rendkívül negatív hatása lesz. Ha ebből a pénzből akarnak a világban jegyzett egyetemet csinálni belőle, akkor ez kevés lesz, nagyon sok pénz kell. Ha a magyar felsőoktatásra a jelenleginek a háromszorosát fordították volna, és úgy, ahogy azt a lengyelek teszik, akkor sokkal kevesebb pénzből sokkal jobb eredményt lehetett volna elérni. A lengyelek fölkértek ugyanis egy külföldiekből álló testületet – nem titok, hogy Pálinkás József is tagja volt –, megvizsgáltak húsz egyetemet, és ki kellett választaniuk azt a tízet, amelyeknek a lengyel kormány jelentős forrásokat biztosít ahhoz, hogy a képzésük és a kutatásuk jobb legyen, és azokon a bizonyos listákon előrébb kerülhessenek.

Ha a Fudan Egyetemen a doktoranduszoknak magasabb lesz az ösztöndíjuk, ha az oktatóknak is nagyobb lesz a bérük, ha a kutatási lehetőségek jobbak lesznek, akkor kétségtelen, hogy a magyar egyetemekről is el tudnak vinni diákokat, oktatókat. De, ahhoz, hogy világszínvonalú egyetemet csináljanak belőle, külföldi oktatókat és külföldi hallgatókat is kell idehozni. Azért az nem valószínű, hogy az angliai egyetemek kiürülnek attól, hogy a Fudan Egyetem idejön, ahogy abban is lehetnek kételyeink, hogy Cambridge-ből, Oxfordból egymás után fognak ide jelentkezni.

S, hogy milyen hasznunk vagy kárunk lesz abból nekünk, magyaroknak, hogy a Fudan Egyetem idejön? Pálinkás József azt mondja:

 

„hasznunk semmi, kárunk sok, mert olyasmire dobunk ki pénzt, ami Magyarországnak nem érdeke. Annak a szűk csoportnak, amely majd az építkezésben részt vesz, annak érdeke lehet. Nagyon sok mindenben azt látom, hogy a magyar miniszterelnöknek van egy fajta gigantomániája, és abba beleillik, hogy valami olyat építünk ide, ami itt a környéken nincs másutt. Azt lehet mondani, nálunk van egyedül ilyen nagy Fudan Egyetem, bezzeg a cseheknek a szlovákoknak, és a nem tudom kiknek nincs. Ebben az egészben ez a fajta nagyravágyás is benne van. Nem hiszem, hogy az emberek a Fudan Egyetem miatt az utcára fognak vonulni, noha megtehetnék, hiszen minden magyar embernek ötvennégyezer forintjába, egy öttagú családnak durván háromszázezer forintjába fog kerülni. De úgy látszik, hogy a magyar emberekkel még ezt is meg lehet csinálni.”

 

 

via. Hírklikk